A Rhodium Group kutatása szerint 2019-ben Kína volt felelős a világ üvegházhatású gázainak 27 százalékának kibocsátásáért. A kutatóközpont adatai szerint az Amerikai Egyesült Államok volt a második legnagyobb kibocsátó 11 százalékkal, míg India a harmadik a teljes kibocsátás 6,6 százalékával.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az USA és Kína közötti megállapodás nélkül nehéz lesz megakadályozni a veszélyes éghajlatváltozást.

Kína károsanyag-kibocsátása ráadásul több mint megháromszorozódott az előző három évtizedben – tette hozzá az amerikai Rhodium Group jelentése.

Az hatalmas ázsiai ország rendelkezik a világ legnagyobb számú népességével, szóval hiába marad el még mindig messze az USA-tól az egy főre eső emisszió, összeadódva ez így is hatalmas kárt okoz a környezetben. A kutatás adatai szerint ráadásul ezek az egyéni környezeti terhelések is növekedtek, pontosabban három évtized alatt megháromszorozódtak.

Kína ezzel kapcsolatban nagyvonalúan kijelentette, hogy az ország 2060-ra eléri a nettó nulla kibocsátást, amelynek az eddig nem látott csúcsát egyébként 2030-ig várják.

A múlt hónapban szervezett klímaügyi csúcstalálkozón Xi Jinping elnök ezt az ígéretét Joe Biden amerikai elnök előtt is megismételte.

„Ez a fő stratégiai döntés azon a felelősségtudatunkon alapul, hogy az emberiség közös jövőjének érdekében közösséget kell építenünk, valamint magunknak is biztosítanunk kell a fenntartható fejlődés lehetőségét.”

-mondta akkor Xi elnök.

A probléma azonban abban áll, hogy Kína gazdasága nagymértékben támaszkodik a környezetre rendkívül káros szénerőművekre. Az ország jelenleg 1058 szénerőművet üzemeltet – ez a világ kapacitásának több mint a fele.

A 2015-ben elfogadott párizsi egyezmény értelmében 197 nemzet ígéretet tett arra, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius fokra szorítja vissza. A világ országai azonban korántsem teljesítik ezt a megfogalmazott elkötelezettséget, legalábbis eddig biztosa nem.

A Párizsi Megállapodás központi eleme a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások kérdése. Ezek az országok egyenkénti károsanyag-kibocsátásának való csökkentésére irányuló célok.

Ezek a pontok tartalmazzák és képviselik az egyes országok saját kötelezettségvállalásait – a Párizsi Egyezmény értelmében – saját nemzeti emissziójuk csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra.

A Climate Action Tracker, egy független tudományos elemzés, amely nyomon követi a kormány éghajlati cselekvéseit, kiemelte, hogy Kína besorolása ebből a szempontból „elégtelen”, és „egyáltalán nem felel meg a megbeszélt követelményeknek”.

John Kerry, Joe Biden elnök éghajlat-ügyi megbízottja a múlt hónapban Kínába utazott, hogy találkozzon kollégáival, és megvitassák, hogyan működjenek együtt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ezt a találkozót annak ellenére tartották meg, hogy a két ország között számos más kérdésben diplomáciai feszültségek vannak.

Közös nyilatkozatban a két fél elkötelezte magát az együttműködés mellett más országokkal az éghajlatváltozás kezelése érdekében, ideértve a kibocsátásokra vonatkozó konkrét intézkedéseket is.

A vezetők össze fognak jönni a COP26-ra – egy kulcsfontosságú éghajlatváltozási csúcstalálkozóra – novemberben az Egyesült Királyságban, Glasgow-ban, hogy felgyorsítsák a Párizsi Megállapodás céljainak elérését.

A Kína károsanyag-kibocsátása meghaladja az összes fejlett országét együttvéve bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A különbözet nagyjából évenkénti 5,5 milliárd tonnányi szén-dioxidot jelent. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mégis hogyan lehetséges, hogy ennyire „elszámoltuk” az eredményt. A válasz az egyes nemzetek által használt módszerek különbözőségeiben rejlik.

Minden ország más és más módszerekkel dolgozva készíti el a 2015-ös párizsi egyezménynek megfelelően a kibocsátásról szóló jelentését.

„Ha az országok és modelljeik különböző nyelvet beszélnek, sokkal bonyolultabb értékelni az országok klímavédelmi fejlődését” 

– mondta Giacomo Grassi, A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban a különbözetről készített tanulmány egyik szerzője.

A szakértők úgy vélik, hogy a problémát csak egyetlen módszerrel lehetne feloldani: a becslések összehasonlításával.

Az országok között megfigyelhető egy bizonyos emissziós szakadék, ami alapján egyes országoknak változtatniuk kell emissziócsökkentési intézkedéseiken. 

Például az Egyesült Államok és más országok által készített modellek több szén-dioxid-elnyelő erdőterületet mutatnak, mint amennyi a független becslésekből kiderül. A tanulmány szerint a nemzeti becslések, amelyek definíciói sokkal rugalmasabbak, mintegy hárommilliárd hektárral több ilyen ellenőrzött erdőt mutatnak, mint a független vizsgálatok, ami ráadásul ürügyként szolgálhat az országok számára a kibocsátás csökkentésének halogatására.

Fotó: MTI/AP/Michael Probst

A Az országok összjelentésénél valójában jelentősen nagyobb a CO2 kibocsátás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Valójában mekkora különbség lenne, ha mindenki a növényi étrend felé fordulna?

Szakértők szerint bolygó jövőjének szempontjából az étkezési szokásaink megváltoztatása feltétlen szükségesek, mindemellett politikai szempontból is radikális átalakulásokra van szükség. Ha a politikusok komolyan gondolják az étrendi változásokat, akkor ösztönözniük kell őket – teszik hozzá a tudósok és az írók. 

Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a vegetáriánus lehetőségek választása csak 3% -kal csökkentené az egy főre eső üvegházhatású gázok kibocsátását . Mások szerint az egy főre jutó kibocsátás 20-30% -kal csökken .

Az, hogy mit eszünk, a szállítási szokásaink mellett hihetetlen fontos kérdés. Amit egyéni szinten megtehetünk, még mindig édeskevés, ahhoz képest, amit a kormány meg tud tenni ennek érdekében. Ezért is nagyon fontos kérdés az étrend megváltoztatás, ugyanis ez nagyobb erővel bírhat mint feltételeznénk – írja a The Guardian.

Meg kell változtatnunk az étkezésünket!

– mondta George Monbiot író és környezetvédő. 

Sok különböző ágazat van, amely hatással van az emisszióra az élelmiszeripar pedig az egyik legfontosabb ágazat, ami globálisan felelős az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának körülbelül egyharmadáért”

– mondta Dr. Marco Springmann, a környezetvédelem tudományos főmunkatársa fenntarthatóság és közegészségügy az Oxfordi Egyetemen.

A kibocsátások túlnyomó többségét olyan élelmiszerek okozták, mint a marhahús és a tejtermék.

„Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az étrend megváltoztatása vagy akár vegánná válás biztosan megmentené a bolygót. Ez egy nagyon fontos pillére a klímatudatosságnak, viszont nem elegendő dolog.”

(The Guardian)

A A növényi étrendre való áttérés valóban megmentheti a bolygót? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.