Pontosan meg van fogalmazva

A cikk felhívja a figyelmet, hogy az Alaptörvény rögzíti, hogy választási kampányban a megfelelő tájékoztatás érdekében politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. Ennek a részleteit a Médiatörvény és a Választási eljárásról szóló törvény együttesen  határozza meg.

A szabályozás szerint a politikai reklámot a közszolgálati médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró médiaszolgáltatásában teszi közzé. Így 2022-ben politikai reklám közzétételére az MTVA legnagyobb eléréssel rendelkező televíziós és rádiós csatornája (Duna Televízió és Kossuth rádió) volt jogosult. Emellett közvetített politikai reklámokat az az országos kereskedelmi csatorna, az RTL Klub is.

A választást megelőző kampányidőszakban a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjainak közzétételére összesen  470 perc állt rendelkezésre a közmédiában, ez 6 pártlista között oszlott el: 

• DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd
• Fidesz-KDNP
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt
• Megoldás Mozgalom
• Normális Élet Pártja
• Mi Hazánk Mozgalom

A pártok a Duna TV-ben és Kossuth Rádión összesen 78 perc 20 másodpercet, az RTL Klubon 39 perc 10 másodpercet kaphattak.

A reklámozási lehetőséggel éltek ellenzéki pártok, csak az Egységben Magyarországért, illetve a Normális Élet Pártja nem.

A Duna TV-n reklámozta magát a Fidesz-KDNP (69 darab politikai reklámjuk volt március 7. és április 3. között), a Megoldás Mozgalom (63 darab reklám), a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (59 darab reklám), és a Mi Hazánk Mozgalom (72 darab reklámmal ők célozták legtöbbször a nézőket). – írja a Lakmusz.

A Kossuth Rádióban a Fidesz-KDNP 72 darab reklámot tett közzé a kampányidőszakban, 66-66 reklámja volt a Megoldás Mozgalomnak és a Mi Hazánk Mozgalomnak, és 60 a magyar Kétfarkú Kutya Pártnak.

Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt szerint mindent megtettek annak érdekében, hogy bekerülhessenek, de csak öt percet kaptak, illetve csütörtök este – így a választások után ugyan- de egy bő háromnegyed órára is behívták:

A Ingyen reklámozhatta volna magát az ellenzék a közmédiában az alaptörvény szerint bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Felidézte, hogy a magyar népre, amely 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben egyaránt kiállt a szabadság, az igazság, a polgárokhoz méltó élet mellett, a világ szabadságszerető része együttérzéssel tekintett. Büszkék lehettünk magyarságunkra, „mert a történelem jó oldalán álltunk”. Ma azonban nem nép vagyunk a világ számára, hanem „egyetlen arc”. Egy ember – mondta Márki-Zay – „kisajátított minket”. Ha világban azt mondják, magyar, ez az arc jelenik meg a szemük előtt, és „ez az ember egy személyben viszi vásárra a mi bőrünket”. Jogot formál arra, hogy ő mondja meg, ki része a nemzetnek, és ki nem, ő pedig „naponta vált barátot és ellenséget”. 
„Húsz nap múlva arra kell szavaznunk, hogy ismét egy nép, egy nemzet legyünk, ne kívülállók a saját hazánkban” – hangoztatta.

A miniszterelnök-jelölt szerint „elfogadhatatlan, hogy Magyarország sakktábláján az egyik színen csak gyalogok, a másikon csak vezérek vannak”, és hogy a játékszabályokat is csak az egyik fél írta. „Elfogadhatatlan, hogy 33 évvel a győztes rendszerváltás után ismét vesztesek lettünk a saját hazánkban, ismét a rossz oldalra sodortak minket” – folytatta, hozzátéve: nem külső erő, hanem saját vezetőnk önzése és hatalomvágya érte el, hogy az elmaradott keletet választottuk a fejlődő nyugattal szemben, „a rabságot a szabadsággal szemben, a gyűlöletet a szeretettel szemben”. „Önként mentünk vissza a történelem rossz oldalára” – fogalmazott, és leszögezte: húsz nap múlva csak egyetlen jó válasz van, az, ha a kelettel szemben Európát, a nélkülözéssel szemben az emelkedő Magyarországot választjuk. 

Márki-Zay Péter kitért arra is: vannak olyanok, akiket elbizonytalanított a propaganda, akik felteszik a kérdést, érdemes-e leváltani egy gátlástalanul gyűlölködő pártot egy olyan szövetségre, amelyben „saját szélsőséges múltjukat meghaladott, és immár semmilyen szélsőséget el nem fogadó tagok vannak”. Felteszik azt a kérdést is – fűzte hozzá -, érdemes-e leváltani egy „minden háborújába belebukott zsarnokot valaki olyanra, aki óvatlanul tesz félremagyarázható és adott esetben joggal kritizálható megjegyzéseket”, illetve hogy érdemes-e leváltani egy „hazug, nyílt vitára gyáva néptribunt” egy őszinte emberre, aki akkor is elmondja a véleményét, ha az nem népszerű.

„Mi éppen attól vagyunk erősek, hogy sokfélék vagyunk”

– emelte ki az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje. Meggyőződésének adott hangot, hogy a tisztességes többség nem akar tartósan a rossz oldalon maradni. 

„Sose nyertem közvélemény-kutatást, de választást egyszer sem veszítettem el” – indokolta derűlátását, és kiemelte, hogy nagy a bizalma a fiatalokban, abban, hogy a márciusi ifjak nyomdokába lépve most az áprilisi ifjak fogják elhozni a szabad Magyarországot.

A nagygyűlésen felszólalt Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke, aki hangsúlyozta: április harmadika, a magyar választás egész Európa számára fontos lesz. „Ma Önökkel vagyok, mert lengyel vagyok” – mondta, és hozzátette: ha Bem József élne, ő is ezen az ünnepségen venne részt. Hangsúlyozta, hogy az ukránok most egész Európa szabadságáért küzdenek, miközben Orbán Viktor a leginkább Putyin-párti az európai vezetők közül. Az orosz elnök előtti kapituláció nem a biztonság kulcsa – tette hozzá. 

A rendezvény első szónoka Iványi Gábor lelkész volt, aki hangsúlyozta: nincs magyar szabadság világszabadság nélkül. Szégyennek minősítette, hogy a magyar kormány megtagadta Ukrajna megsegítését. Leszögezte ugyanakkor azt is: mi az oroszoknak soha nem voltunk és nem leszünk az ellenségei, „a mi hősünk Alekszej Navalnij is”. 

A szövetségre lépett pártok képviselőinek egymást követő felszólalásai aktualizált tartalommal vették sorra a márciusi ifjak követeléseit.  

Ennek jegyében Donáth Anna (Momentum) első számú követelésként kijelentette: „kívánjuk a sajtó szabadságát, az orosz és a fideszes propaganda eltörlését”. Mint mondta, ha 1849-ben Bayer Zsolt és társai számoltak volna be a szabadságharc eseményeiről, azt írták volna: Petőfi, Kossuth és Széchenyi szándékosan provokálta ki az Orosz Birodalom beavatkozását, „így az orosz hadsereg kénytelen volt különleges katonai művelet keretében, béketeremtő céllal bevonulni az országba.”

Második követelésként azt fogalmazta meg a Momentum elnöke, hogy legyen újra felelős oktatási és egészségügyi minisztérium Budapesten. 

Karácsony Gergely (Párbeszéd) szólt a harmadik követelésről, arról, hogy állítsák helyre a jogállamot, és az Országgyűlés biztosítsa a magyarok valós képviseletét. A főpolgármester szerint ebben az országban a törvények már nem a polgárokat védik a hatalomtól, hanem a hatalmon lévőket a polgároktól, az Országgyűlésnek pedig „nem házelnöke van, hanem házfelügyelője”. Negyedik követelésként Karácsony a törvény előtti egyenlőséget hangoztatta „nemi, származási, vallási és szexuális orientáció tekintetében”.

Jakab Péter (Jobbik) kijelentette: ebben az országban most „gengszterek vannak hatalmon, vesszenek a gengszterek”. A mai „márciusi ifjak” közé sorolta többek közt a sztrájkra készülő tanárokat is. „Büszke vagyok rátok, kollégák” – mondta. 

„Felnőttünk a feladathoz. megteremtettük Magyarország történelmének legnagyobb ellenzéki egységét” – állapította meg, hozzátéve, hogy „a Fidesz ereje a gyűlölet, a miénk az összefogás, az egység”. 

Schmuck Erzsébet (LMP) egyrészt azt követelte, hogy a földtörvény eltörlésének a jegyében „az uniós agrártámogatásokat a gazdák kapják, ne a nagybirtokos oligarchák”, másrészt pedig azt, hogy állítsák vissza az igazságszolgáltatás függetlenségét, szüntessék meg a politikai ítélethozatalt. 

Tóth Bertalan (MSZP) először annak a követelésnek adott hangot, hogy 
„a Nemzeti Bank a magánvagyonok gyarapítása helyett az áremelkedések ellen küzdjön”. Szerinte hiába írta bele a Fidesz még az alaptörvénybe is, hogy a jegybankban lévő pénz elveszíti közpénz jellegét, ezt a pénzt a kormányváltás után vissza fogják venni – ígérte.

A szocialista politikus azt is követelte, hogy „a magyar katona Magyarországot védje Putyin háborújától”. „Tudjátok, mikor vették volna észre az Ukrajnából érkező drónt? Ha az Orbán család hatvanpusztai luxusbirtokát fényképezte volna” – jegyezte meg. 

„Szabad ország, szabad egyetem” – ez volt a Dobrev Klára (DK) által megfogalmazott egyik követelés. Kiemelte, hogy a zsarnokság a szabad szó és a szabad tájékoztatás után a szabad gondolattól is meg akarja fosztani a társadalmat. 

Az EP-képviselő másik elvárása a magyar euró bevezetése volt. Mint mondta, nem halogatható tovább, hogy Magyarország további „pávatáncok nélkül” elkötelezze magát az Európai Unió mellett. A mainál hatékonyabb, erős Európára van szükségünk – mondta, és úgy fogalmazott, hogy a kapu résnyire még nyitva van Magyarország számára, így a döntés április 3-án csak rajtunk múlik. „Európa, most vagy soha” – zárta beszédét Dobrev Klára. 

Az esemény visszanézhető: 

A Ilyen volt az ellenzéki nagygyűlés március 15-én bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az eseményen, melyet az főváros I. kerületében, a Fő utca 1. szám előtt tartanak kedden 18 órától, többek között Márki-Zay Péter is felszólal, ám az eseményről egyelőre több részletet nem tettek közzé.

Az IIB egyébként még 2019-ben költözött Budapestre és kelet-középeurópai bankokat fog össze, az orosz részesedés pedig nagyjából 45%-ra tehető.

Az eseményen többek között felszólal Csárdi Antal is, az LMP belvárosi képviselő-jelöltje, de egy ukrán menekült is beszédet fog mondani.

A Ismét tüntet az ellenzék kedd este bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ennek kapcsán szervezett tüntetést az Egységben Magyarország hatpárti összefogás, melyen felszólaltak ellenzéki politikusok mellett színészek, zenészek, influenszerek egyaránt.

A tüntetésen felszólaltak:

• Osváth Zsolt, influenszer
• Vadai Ágnes, A Demokratikus Koalíció alelnöke
• Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke
• Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke
• Józan László kárpátaljai származású színész
• Lukács László György, a Jobbik alelnöke
• Donáth Anna, a Momentum elnöke
• Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a Párbeszéd társelnöke
• Márki-Zay Péter, miniszterelnök-jelölt

Összefoglaló videónk a tüntetésről

A MZP: tapsoljuk meg Orbán Viktort! – Összefoglaló az ukrán-orosz háború elleni tüntetésről bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Mint ismert, jelenleg is zajlik az aláírások gyűjtése, összesen 200 ezerre van szükség ahhoz, hogy népszavazásra kerülhessen sor. Két kérdést lehet támogatni: az egyik a Fudan Egyetem budapesti beruházásának és ideköltözésének megakadályozásáról, a másik pedig az álláskeresési járadék 9 hónapra való megemeléséről szól.

A sajtótájékoztatón mind a hat párt vezetői szinten képviseltette magát, először Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke és Budapest főpolgármestere mint kezdeményező buzdított az aláírásra. “A demokráciában a nép uralkodik és nem a népen uralkodnak” – kezdte beszédét, rámutatva arra, hogy ez ma nem így zajlik az országban. Szerinte ennek visszaállításáról szólt az előválasztás és a népszavazási kezdeményezés is, majd erről kell szóljon a kormányváltás is. Bejelentette, hogy már közel 100 ezer aláírás összegyűlt, tehát nagyjából a szükséges szám fele.

Dobrev Klára a DK előválasztási miniszterelnök-jelöltje is mindenkit arra bíztatott, hogy írják alá a kezdeményezést. Arról beszélt, hogy mindenki hívja el a barátait, családtagjait, hogy szánjon erre egy percet, hiszen ” ez is annyit tesz hozzá a kormányváltáshoz, mint minden egyes szavazat áprilisban, ugyanis ez is egy lépéssel közelebb visz a célhoz.”

Donáth Anna, a Momentum elnöke szerint ma Magyarországon lakhatási és megélhetési válság van, és pontosan erről szól a két ügy. A Fudan Egyetem a diákok megélhetését lehetetleníti el Budapesten, hiszen miatta a Diákváros nem olyan formában valósul meg, hogy az segítsen rajtuk. Az álláskeresési járadék kapcsán elmondta, hogy “a koronavírus miatt senki munkája nincs biztonságban, ezért senki kezét nem engedhetjük el.” Felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak a népszavazással lehet megváltoztatni a kérdéseket, hanem az áprilisi választás megnyerésével is.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke szerint ez a demokraták és az ország ügye: nemet kell mondani a kínai eladósodásra és a hitelre, illetve a magyar munkavállalok kiszolgáltatottságára. Szerinte a NER hazugsága, hogy nem lehet a tömegeket felemelni és méltó életszínvonalat biztosítani nekik. Emlékeztetett arra is, hogy éppen 3 éve volt a rabszolga-törvény elleni tüntetés, ahol végleg eldőlt, hogy a pártok összefognak.

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke a célok kapcsán elmondta, hogy többek között a szociális- és a létbiztonság megteremtése egy nagyon fontos feladat. A pártok elkötelezettek arra, hogy ne egy kínai elitegyetemre, hanem a szocális biztonságra kell költeni, aminek fontos eleme a lakhatás biztonsága.

Az LMP társelnöke elmondta azt is, hogy a Diákváros melletti kiálláson kívül az ellenzék vállalja, hogy kormányra kerülés esetén több önkormányzati lakást építenek és újítanak majd fel. A létbiztonság kapcsán pedig az álláskeresési járadék 9 hónapra emelése lehet az egyik nagy segítség. “Kormányváltás, igazságos Magyarország, békés és fenntartható ország – ezt szeretnénk elérni” – mondta.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke szerint egy értékválasztást is meg kell tenni: keleti diktatúra helyett a nyugati jólét irányába kell elmozdulni. Erről is szól a népszavazási kezdeményezés, hiszen ez Magyarország érdeke. “Mindig a magyar nemzeti érdek az első, egy normális Magyarországban nem is lehetne ez kérdés” – mondta. A kormány szerinte elárulja a magyar fiatalok érdekeit.

Végezetül Márki-Zay Péter lépett a mikrofonok elé, aki szerint egy óriási egység alakult ki jobb- és baloldaliak, illetve a civilek között. “Szívünkben mindannyian piros-fehér-zöldek vagyunk” – mondta ennek kapcsán. Márki-Zay szerint az ország lecsúszott, mára Európa legszegényebb országa, a járvány alatt a legrosszabb halálozási aránnyal rendelkezünk és a mai “ezeréves történetünk legkorruptabb kormánya”. A népszavazási kérdések kapcsán elmondta, hogy ez a két kérdés is arról szól, hogy a magyar embereknek legyen jobb és az ország elinduljon felfelé. Emiatt kell a vidéki fiatalokat támogatni a Diákvárossal a Fudan helyett és a COVID sújtotta magyaroknak a hosszabb álláskeresési időszak Európa legrövidebbje helyett. “Ennek a két fontos kérdésnek önmagán túlmutató jelentése is van: ez a népszavazás átvezet bennünket a kormányváltáshoz. Az egységből többség lesz.”

Bahir.hu

A Közel 100 ezer aláírás összegyűlt össze a népszavazási kérdésekre bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ma reggel a Telex tájékoztatta arról olvasóit, hogy megkeresésükre a hatpárti összefogás miniszterelnök-jelöltje készen áll arra, hogy lemondjon a hetedik frakció tervéről.

“Őszintén remélem, hogy a pártok meggondolják magukat, de az biztos, hogy részemről ezen sem fog múlni az ellenzéki egység”

– nyilatkozta a Telexnek Márki-Zay Péter.

Hozzátette, hogy továbbra is szeretné a, ha lenne erre lehetőség és örülne, ha a többi ellenzéki szövetséges párt is részt vehetne ebben, valamint kitart amellett, hogy a magyar romák és más társadalmi csoportok, így az ellenzéki pártokkal eddig azonosulni nem tudó konzervatívok képviseletéhez szükséges lenne ez a gesztus.

A Telex szerint biztos, hogy Márki-Zay Péter szeretne túllépni ezen a kérdésen. Ugyanis több bel-ellenzéki feszültséget is lehetett emiatt tapasztalni, ami sem a kampánynak, sem magénak a politikai közösségnek ugye nem tesz jót.

Olvasóinkat kérdeztük

Október végén olvasóinkat kérdeztük arról, hogy szerintük legyen-e frakciója Márki-Zay Péternek?

A szavazásra eddig 1702 szavazat érkezett, 55 százalék monda, hogy igen, tehát a szavazók több, mint fele úgy gondolja, hogy kellene a miniszterelnök-jelöltnek saját, hetedik frakció.

A Márki-Zay Péter lemond a hetedik frakciójáról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Kanász-Nagy Máté, aki a Márki-Zay Péter vezette árnyékkormány szociális szóvivőjeként mutatkozott be, úgy fogalmazott: egekben van az infláció, “elszabadult” a társadalmi egyenlőtlenség, a szegénység pedig egyre mélyül.

A szociális fordultot ígérő társelnök hangsúlyozta, hogy amennyiben kormányt alakíthatnak, emelik a családi pótlékot, szociális bérlakásprogramot indítanak, és nem feledkeznek el azokról sem, akik fogyatékossággal élő hozzátartozójukat ápolják.

Jámbor András, a Párbeszéd és egyben az ellenzék közös képviselőjelöltje azt a véleményét hangoztatta, hogy Magyarországon egy évtizede lakhatási válság van. Az egyetlen nagyobb lakhatási projektet, a Diákvárosét, a kormány “eltörölte”, a helyébe pedig “egy országot eladósító kínai magánegyetemet akar behozni” – közölte.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy felmérések szerint az elmúlt évben a budapesti lakásárak tíz százalékkal emelkedtek.
A 18-34 év közötti korosztály 62 százaléka él a szüleivel – mondta a politikus. Hozzátette: a 25-34 év közötti, szülővel élő magyarok 70 százaléka teljes állásban dolgozik, mégsem tud önálló otthont teremteni.

Jámbor András azt ígérte, hogy kormányváltás esetén támogatni fogják az önkormányzati és a szociális bérlakások felújítását, valamint panel- és gangfelújítási programot valósítanak meg. Kiemelte, hogy lakhatási támogatási rendszert hoznak létre, támogatják a lakáscafeteria rendszerének kiszélesítését, illetve újraindítják a lakáscélú előtakarékossági programot.

Bejelentette, hogy határozatlan időre felfüggesztik a devizahitelesek kilakoltatását, valamint kártérítési alapot hoznak létre a hitelkárosultaknak. Végül azt mondta, hogy kiszélesítik a családi csődvédelem intézményét, illetve visszavezetik az országos szociális rendszerbe a lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást.

A szocialista Korózs Lajos arról beszélt, hogy a krízissegélyezést vissza akarják telepíteni a települési önkormányzatokhoz. A képviselő azt mondta: a települési támogatás semmire nem volt alkalmas.

A politikus megígérte, hogy ha kormányra kerülnek, 50 százalékkal emelik a szociális dolgozók bérét, illetve növelik az otthoni szakápolás óraszámát és a szolgáltatások körét. Korózs Lajos végül elfogadhatatlannak nevezte, hogy 13 éve változatlan a közgyógyellátási gyógyszerkeret.

MTI; Kiemelt kép: Kanász-Nagy Máté Facebook oldala

A Ellenzék: Orbán Viktor gazdaság- és társadalompolitikája megbukott bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Faltól Falig hatodik adásában.

A Fidesznek számos olyan mozdulata volt az elmúlt évben, ami azt tükrözi, hogy tartanak a 22-s kormányváltástól. Ilyen az alapítványokba kiszervezett közvagyonok, ilyen Polt Péter, legfőbb ügyész 9 évre történő megválasztása, illetve a Médiahatóság elnökének lemondatása, majd újraválasztása.

Egyszerű többség megszerzése esetén az ellenzék hiába veszi át a kormányt, nem valószínű, hogy érdemi beleszólásuk lehetne a közügyekbe. Bár, Török Gábor politológus szerint nincsen erősebb hatalmi pozíció a kormány irányításánál.

A Mi lesz, ha nyer az ellenzék 2022-ben? – Faltól Falig 6. bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Nem csak az, hogy meg akarja adni önkényesen, hogy Magyarországon melyik nemnek mi a szerepe. A legnagyobb gond az, hogy ellentmond saját magának.

A Faltól Falig legújabb epizódjában azt járjuk körbe, hogy milyen lehetőségei vannak az ellenzéknek az alaptörvény módosítását illetően, mik az alkotmány legellentmondásosabb, legproblémásabb pontjai, valamint, hogy miért mondják rá, hogy illegitim.

A Az alkotmányozásról és akadályairól egyszerűen – Faltól Falig 4. | Jövő TV bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Narancshullás társasjáték alkotója volt a vendégünk, akivel a játéka megalkotásának folyamatai, viszontagságai mellett a politikai fóbiáról és természetesen aktuálpolitikáról is beszélgettünk.

A „Szúr jobbra is, balra is” – Beszélgetés a Narancshullás társasjáték alkotójával bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.