2020 rekordot döntött sok szélsőségben. Az idei volt például az eddigi legmelegebb év, illetve idén mérték az eddigiek legmagasabb szén-dioxid szintjét is.

Világszerte számos éghajlati szélsőséggel kellett szembenézni az elmúlt évben.  A súlyos aszályoktól kezdve az árvizeken át, komoly probléma volt a légszennyezés is de, ami továbbra is a legsúlyosabb problémát jelentette az a vízhiány. Ezekből a tényezőkből kifolyólag számos gyermek van kitéve az alultápláltságnak és a betegségeknek is. Sürgős intézkedésekre van szükség, hogy a kiszolgáltatott gyermekek száma ne emelkedjen.

Körülbelül 1 milliárd gyermek él azokban az országokban, melyet az UNICEF jelentése „rendkívül magas kockázatúnak” minősített.

Ezek a gyermekek több pilléren is ki vannak téve a klímaváltozás negatív hatásainak, valamint a hiányt szenvednek olyan alapvető szolgáltatásokból, mint például a rendes egészségügy vagy oktatás. A klímaváltozás okozta válság miatt egyre több gyermeknek kerül veszélybe a jövője.

Az UNICEF összegyűjtötte a legkritikusabb országokban a gyermekeket fenyegető egészségügyi vagy klímaválság okozta tényezőket. Mi ebből kiválogattunk néhányat, a teljes listát az UNICEF oldalán találjátok.

Afganisztán:

A kabuli gyermekeket fokozottan veszélyezteti a fosszilis tüzelőanyagok és más környezeti szennyeződések elégetése, légúti fertőzések és a tüdőgyulladás is.

Banglades:

Dhaka légszennyezése hozzájárul az egészségügyi szövődményekhez, mint például az asztma, a porallergia, a szívbetegségek és a tüdőrák.

Elefántcsontpart:

A következő 30 évben a világ négyszer több műanyagot termelhet, mint valaha. Műanyaghulladék kezelés nélkül a felszín alatti vizek szennyeződése, a műanyagtól eltömődött csatornák és az égő szemétből származó légszennyezés veszélyeztetheti a tiszta vízhez való hozzáférést ez komoly környezeti és egészségügyi kockázatokat jelenthet a gyermekek számára.

Kongói Demokratikus Köztársaság:

Amikor 2020-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságban a heves esőzések miatt kiáradt a Mutahyo folyó több falut és mezőgazdasági területet elöntött az árvíz. Masisi területén a mezők nyolcvan százaléka megsérült vagy teljesen megsemmisült, köztük az állatállomány is, illetve az élelmiszerkészletek is elmosódtak.

Guatemala:

A viharok földcsuszamlásokat és árvizeket okoztak, amelyek közel 1,9 millió embert érintettek. A COVID-19 járvány közepette a biztonságos vízhez való korlátozott hozzáférés növeli a további betegségek kitörésének kockázatát. Ezért az UNICEF 1900 higiéniai készletet osztott ki, amelyek vödröket, szappant és fertőtlenítőtablettákat tartalmaztak, valamint víztartályokat és vízminőségi vizsgálatokat biztosított az érintett családoknak.

Dél Szudán:

A 2020-as Dél-Szudán több részén tapasztalható heves esőzések és árvizek miatt az UNICEF arra törekszik, hogy hozzáférhetővé tegye a tiszta vizet és a higiéniát, valamint az étkeztetést és az immunizálást is, illetve segít a családi nyomon követési és újraegyesítési szolgáltatásokat nyújtásában.

Zimbabwe:

Az ország keleti részein 2019-ben az Idai-ciklon csapott le, majd 2020-ban aszály sújtotta a területet.  Az aszály élelmezésbizonytalansághoz vezetett, ahol a becslések szerint 1,1 millió nőnek és gyermeknek lenne szüksége étkeztetésre, míg 98 000 öt év alatti gyermeknek azonnali életmentő táplálásra lenne szüksége.

(UNICEF)

A Egymilliárd gyermeket veszélyeztet az éghajlatváltozás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.