Az International Osteoporosis Foundation (IOF) 29 európai ország hivatalos egészségügyi adatai alapján készítette el a SCOPE ’21-jelentését. A 2019-es adatok elemzése 2021-ig zajlott, a végleges eredményeket pedig idén tárták a nyilvánosság elé. A vizsgált időszak adatai szerint itthon 559.000 ember szenved csontritkulásban.

Ebben a betegségben a csontszövet mennyisége csökken, minősége romlik, így a csontok egyre porózusabbá, törékenyebbé válnak. A leginkább veszélyeztetettek az idős emberek és a menopauzán átesett nők, ugyanis egyértelmű összefüggés van az ösztrogénszint csökkenése és a csonttömeg-vesztés között. Ugyanakkor a férfi betegek száma sem elhanyagolható: Magyarországon ők adják az összes érinett közel 18%-át.

Az osteoporosisos betegeknél már az állóhelyzetből történő elesés vagy a bevásárlás cipelése is csonttörést okozhat (ún. kistraumás törések), melyek közül a legsúlyosabb potenciális következményei a csigolya-, combnyak- vagy csípőtörésnek vannak: ezek a sérülések tartós mozgáskorlátozottsághoz, vagy akár a várható élettartam csökkenéséhez is vezethetnek. A kutatás szerint 2019-ben 86.000 csontritkuláshoz köthető törés történt Magyarországon, ami óránként közel 10 törést jelent, vagyis nagyjából minden 6. percben bekövetkezik egy ilyen csonttörés.

A SCOPE ’21 megállapítása szerint Magyarországon a legnagyobb hiányosság, hogy a súlyos csontritkulásban szenvedő nők 65%-a nem kap kezelést, ami óriási visszalépés a 2010-ben mért 28%-os arányhoz képest. Pedig a csontritkulás napjainkban már korai stádiumban felismerhető és hatékonyan kezelhető. Ehhez hazánkban az egészségügyi háttér biztosított, a szükséges vizsgálatokat a TB megfelelően támogatja, a terápiás protokoll pedig Európában az egyik leghaladóbb.

Csontsűrűség mérésre beutalót több szakorvos is adhat, például belgyógyász, endokrinológus, reumatológus, traumatológus, ortopéd orvos vagy nőgyógyász. A menopauzán átesett nőknek érdemes az esedékes nőgyógyászati vizsgálat során kérni a beutalót, míg azok, akik már egyszer elszenvedtek kistraumás törést, mindenképpen konzultáljanak orvosukkal a kezelés lehetőségéről a további törések megelőzése érdekében.

„A vizsgálatok és a kezelés összehasonlíthatatlanul kisebb kényelmetlenséggel és kockázattal jár, mint egy esetleges csonttörés, így mindenképpen érdemes élni ezzel a lehetőséggel”

– hangsúlyozza Prof. Dr. Takács István.

A <strong>A súlyos csontritkulásban szenvedő nők 65%-a <br>nem kap kezelést Magyarországon</strong> bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A képviselő azért is kéri Navracsics Tibor tájékoztatását, akit egyébként a Fidesz hivatalosan is bejelentett, hogy Veszprém megye 3. számú választókörzetében, azaz érintett kórház területén egyéni országgyűlési képviselő-jelöltként indít a 2022-es országgyűlési választáson, hogy az omikron vírusmutáció megjelenése miatt súlyosbodó járványhelyzetben számítani kell-e rá, hogy önálló fertőző épület hiányában – hiszen az infektológiai épület lakhatatlan – újra aktív fekvő beteg osztályokat zárjanak be Ajkán.

Korábban egyébként Tapolcán is előfordult hasonló eset, a Magyar Imre Kórházban a traumatológián, a neurológián, az ápolási és krónikus osztályon szünetelt az ellátás a koronavírus miatt.

A mai szokatlan időpontban megtartott kormányinfón elhangzottak szerint a kórházi kapacitás az omikron variánssal nem nő és amennyiben ez a tendencia nem változik, úgy vélhetően nem fognak további változásokat eszközölni. Gulyás Gergely azt is bejelentette, hogy az oltási igazolvány tekintetében sem tér el Magyarország az EU által meghozott szabályoktól, azaz aki két oltással rendelkezik, annak igazolványa 2022. május 1-ig lesz érvényes.

A Hiába várják Navracsics Tibor válaszát az ajkai kórházzal kapcsolatosan bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A megkérdezettek nagy része nem támogatná a vizitdíj újbóli bevezetését. Többen anyagi okokra hivatkoztak, illetve hozzátették azt is, hogy nem ebben látják az egészségügyi helyzet megoldását. Úgy tartják nem ez oldaná meg a valós problémákat, továbbá hivatkoztak arra is, hogy nem egyértelműek a fizetési szabályok sem. Nem utolsó sorban a hosszú várakozási időt sem oldaná meg a vizitdíj újbóli bevezetése.

A megkérdezett fiatalok egyöntetűen azt válaszolták, hogy nem is emlékeznek a vizitdíj fogalmára, ami érthető ugyanis nagy részük valószínűleg még a 10. életévüket sem tölthették be akkor.

Akik igennel válaszoltak, azért válaszoltak igennel, mert ettől remélnék a rövidebb várakozási időt, és szerintük ez élhetőbb körülményeket eredményezne az egészségügyben.

A vizitdíjat 2007. február 15-től 2008. március 31-ig fizették, azok akiknek kellett.

A vizitdíj összege alkalmanként 300 forint volt. Voltak azonban olyan esetek, mikor emelt összegű vizitdíjat kellett fizetni, ez minden olyan esetben volt érvényes, ha a betegellátás a rendelőn kívül történt.

600 forintos összeget fizettek azok, akik rendelőn kívül vették igénybe az ellátást, illetve azok , akik nem a saját körzetükbe mentek el a háziorvosukhoz.

1000 forintot, ha a az ügyeleti ellátást indokolatlanul vették igénybe. Illetve ha beutalóköteles ellátást beutaló nélkül vették igénybe.

A vizitdíj azonban nem vonatkozott mindenkire, akik mentesültek:

• a 18 év alattiaknak
• akik tartós orvosi kezelésben részesültek
• kismamáknak
• a Honvédség, a hivatalos katasztrófavédelmi szervek, a rendvédelmi szervek tagjainak
• azon véradók, akik legalább 30 alkalommal adtak teljes vért
• meghatározott szűrővizsgálatokon megjelenőknek
• járványügyi, népegészségügyi ellátásban részesülőknek
• a hajléktalanoknak
• a sürgősségi vagy kötelező gyógykezelésben részesülőknek
• ­akik ugyanazon szolgáltatónál egy nap a második vagy többedik járóbeteg-szakellátást vették igénybe (és a vizitdíjat az első esetben már megfizették)

Vannak pro és kontra érvek a vizitdíj kérdésével kapcsolatban:

A kontra érvek szerint a vizitdíj fizetése etikátlan és rombolhatja az orvos és páciens közötti kapcsolatot. Sokak szerint ez nem is bevételt jelentene, hanem a korábbi elmaradt fejlesztéseket próbálnák ezzel pótolni. A fizetési szabályok pedig nem egyértelműek.

A pro érvek között szerepel, hogy a vizitdíjjal jelentősen hozzá lehetne járulni a háziorvosok praxisbevételéhez, ebből kifolyólag az orvosok kevésbé lennének kitéve a politikai viszályoknak is és függetlenebbek tudnának maradni. A jelenleg kialakult egészségügyi helyzet pedig sokszor arra kényszeríti a betegeket, hogy magánklinikákhoz forduljanak, ami sokkal nagyobb anyagi kiadásokat is követel.

A Van értelme a vizitdíj újbóli bevezetésének? – videó bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A szerkesztőségünkhöz eljutott sajtóközlemény szerint a kormány által kommunikált 20 százalékos ágazati béremelés nem fedi a valóságot teljes mértékben mivel:

– olvasható Ungár Péter az LMP országgyűlési képviselőjének sajtóközleményében.

A magyar szociális intézményeiben közel harminc százalékos a munkaerőhiány. A hátrányosabb helyzetű térségeket ez még inkább ellehetetleníti. Az elmúlt egy év koronavírusos időszakában 17 ezerrel csökkent a szociális szektorban dolgozók száma a KSH adatai szerint. 140-150 olyan bentlakásos intézményben, amit az állam tart fent több, mint 100 olyan volt, ahol az álláshelyek csupán 40-50 százaléka volt betöltve. Gyakorlatilag ezen intézményekben, az álláshelyek több, mint fele betöltetlen volt tavaly.

Nem egyedi esetnek minősül az sem, hogy egy dolgozó adott esetben négy másik ember munkakörét is kénytelen volt betölteni a fennálló helyzet miatt. Ahol a helyzet rosszabb, ott olyan példák is adódtak, hogy egy bentlakásos otthonban az éjszakai műszakban 150 ellátottra jut egy ápoló. Ungár Péter ezért tarja fontosnak a szociális szektorban dolgozók terheinek mérséklését. Ha sikerül a kormányváltás

– olvasható a sajtóközleményben.

A Ungár: „Gyakori, hogy egy dolgozó végzi négy ember munkáját” bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Mint írják, az egészségügyi szakdolgozók által nyújtott szakmai tevékenység egy szolgálat, de nem jelenthet szolgaságot, ezért utcára vonulnak. Szerintük a döntéshozók nem hallgatják meg őket a tárgyalóasztalnál, ezért a Hősök teréről üzennek a fizikai és lelki terükről és a munkájuk alulfinanszírozottságáról.

Az ország ikonikus teréről szeretnének üzenni az új szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban a szakdolgozókat sújtó kiszolgáltatott helyzetről és a méltánytalan bánásmódról. Egyben megemlékeznek azokról is, akik az új rendszer miatt elhagyták az egészségügyi pályát.

A rendezvény várhatóan 13 óráig fog tartani, ahol a kamara tagjai és a támogató szervezetek képviselői is felszólalnak.

A Tüntetést szerveznek az egészségügyi dolgozók bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Kásler szerint „reális számítások szerint Magyarországon is megjelenik a járvány negyedik hulláma.” De szerencsére Magyarországon igen magas az átoltottak száma, de aki még nem oltatta be magát, az tegye meg minél hamarabb – tette hozzá.

Az igazán érdekes kérdés viszont az volt, amikor az egészségügyet érintő fejlesztések és átszervezések hatásásról kérdezték a minisztert.

A miniszter viszont az ellenzéket vette elő elsősorban a válaszra:

Ők azt jósolták, hogy ezrével hagyják el az egészségügyet a dolgozók, nővérek és az orvosok is. Hát most azt tapasztaljuk a számok nyelvén, hogy ezrével jönnek vissza. Hála Istennek jól döntenek.

De hogy hol van ez a sok egészségügyi dolgozó azt nem tudni. Az biztos, hogy nem a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban, ugyanis ott orvoshiány miatt megszűnt a baleseti ellátás.

A Kásler szerint nem ezrével távoznak, hanem ezrével jönnek vissza az egészségügyi dolgozók bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Vaj, felvágott, zöldség nélkül, két szelet kenyeret önmagában, fóliába csomagolva szolgáltak fel egy meg nem nevezett magyarországi kórházban reggelire. Az esetet Hohn Krisztina tette közzé közösségi oldalán.

Üres kenyér! Nincs hozzá semmi! Se vaj, se sajt, sem más! Tényleg így kell bánni a magyar emberrel!? Ezt érdemli, aki ledolgozta az életét?! Ennyi?! Két szelet üres kenyér…? Ezek után mit lehet mondani?! Legyen még giga beruházás? Méregdrága vadászati kiállítás? Túlárazott Sportcsarnok? – tette fel kérdéseit az illetékes miniszternek, Kásler Miklósnak Hohn.

Hohn a bejegyzés alatti kommentben azt is kifejti, hogy azért nem nevezi meg az intézményt, mert nem ők tehetnek arról, hogy ilyen reggelit tudnak csak adni az ápoltaknak.

A Két szelet kenyér volt a kórházi reggeli bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A képviselő közleményében leszögezte, Kásler Miklós pontosan az, aki tudja milyen következménnyel jár, ha egy onkológiai diagnózis megkésve érkezik, ha a terápiás folyamatok, eljárások nem történnek meg időben.

Hohn Krisztina szerint a koronavírus-járvány épp elég áldozatot szed, ezért a kormánynak kötelessége jövőbetekintő, hosszútávú intézkedéseket is hozni a magyar emberek egészségi állapotát tekintve. Különösen egy olyan helyzetben, amikor a járvány következtében évekkel csökkenhet a lakosság körében az átlagéletkor, a szövődmények számtalan egészségkárosodást okoznak.

Az LMP éppen ezért felkéri a kormányt, hogy a járványügyi védekezések mellett folyamatosan lássa el a nem koronavírusos betegeket is, annak érdekében, hogy a látens áldozatok száma ne növekedjen, ne szenvedjenek hosszútávú egészségkárosodást azok, akiket nem tudnak ellátni kapacitás hiány miatt. Szerintük az egészségügyi dolgozók hiánya folyamatos probléma, amit a kormány csak fokozott idén további 5500 fővel, ami pedig nem mehet a magyar állampolgárok egészségének kárára.

Hohn közleményében azt kéri, vonják vissza a rendelkezést, hiszen az onkológiai szűrővizsgálatok életeket menthetnek, a terápia közvetlen részeként kell rájuk tekinteni.

A LMP: Elfogadhatatlan, hogy Kásler felfüggesztette az onkológiai szűrővizsgálatokat! bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom követelné az egészségügyi törvény azonnali hatályú visszavonását, a szakápolók bérének minimum nettó 400.000,-forintra való megemelését.

Az ISZOMM szerint az Orbán Kormány olyan egészségügyi törvényt fogadott el, mely az orvosok bérét megemelte, ám a szakápolók és más kórházi dolgozók fizetését gyakorlatilag csökkentette.

Az Igen Szolidaritás tehát követelné az egészségügyi szakdolgozók alap bérének 400.000,- forintra való megemelését, az egészségügyi törvény visszavonását továbbá Kásler Miklós Emberi Erőforrás miniszter azonnali hatályú lemondását!

A Az ISZOMM szerint Káslernek mennie kell bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.