A vasárnapi napon bejelentés érkezett a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság műszaki ügyeletére, hogy a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágon (RSD), Dunaharaszti térségében kisebb testű halak pipálása tapasztalható. Szakembereink azonnal a helyszínre mentek és megkezdték a vízminőségi mintavételezéseket, az oxigénhiányos állapot okának felderítése érdekében. Ezzel egyidőben, az éjszaka során „V” alakban, 2 x 50 m csőhosszal a kompresszoros levegőztetés megkezdődött, továbbá 2 db TRUXOR munkagép a főmeder és a mellékág levegőztetését (a HÉV híd és az M0 híd között) megkezdte.

Hétfőn TRUXOR úszó munkagépekre mobilszivattyúkat telepítettek a szakemberek, ezzel is növelve a levegőztetés hatékonyságát.

Horgászok elmondásai szerint a halpusztulás oka a hétvégén lezúdult nagy mennyiségű csapadék, ami nem először mosott ki szennyvizet a Délpesti szennyvíztisztítóból.

Kiemelt kép: Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Facebook oldala

A Vízszennyezést és halpusztulást észleltek a ráckevei Dunán bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Rengeteg hal pusztult el köztük veszélyeztetett példányok is, mivel egy biogázállomás fermentációs hulladéka ömlött a Garamba az elmúlt napok esőzései és viharai miatt.

A szlovákiai Bezeréte település mellett horgászók jelentették a horgászszövetségnek, hogy bűzlik a víz és kifejezetten zavaros is, továbbá rengeteg elpusztult halat láttak. A horgászszövetség ezután azonnal értesítette a hatóságokat.

A viharban kidőlt fa okozta az ökológiai katasztrófát, mivel az pont egy fermentációs hulladékot tároló zsákszerű tartályra zuhant. A baleset közben a tartály megsérült az esőzések következtében pedig feltehetőleg 400 köbméter hulladékot mosott bele a vihar a patakba, ami aztán a Garamba ömlött.

Közben Szendőfi Balázs természetfilmes azt közölte Facebook-oldalán, hogy hétfő esti információi szerint az első napi dögszedés eredménye 25 halfaj 4100 példánya összesen 1,9 tonna súlyban. Ráadásul ebben nincsenek benne az apróbb termetű halak (csík- és küllőfélék, ingolák), mert a kisebb tetemeiket nehezebb összegyűjteni. Viszont a rendkívül kisállományú, világszinten veszélyeztetettként nyilvántartott dunai galóca több példányát is látni a tetemekről készült képek között. Az itthon fokozottan védett halfaj természetvédelmi értéke 100 000 forint. Egy példány akár 50 kilogrammosra és 1,5 méteresre is megnőhet – írja a Napi.hu.

A szlovákiai Bezeréte és környékén 600 kilogramm haltetemet emeltek ki a folyó egy kilométeres szakaszán. A környező települések környékén is átlag feletti halpusztulást észleltek a folyóban.

A Garam Esztergommal szemben torkollik a Dunába, és a szennyezés körülbelül 90-100 kilométerre már megjelent a folyótól – számolt be az esetről a Liner.hu is.

(Napi.hu / Liner )

Nyitókép: Budapest halai – Facebook

A 600 kilogramm haltetemet emeltek ki a Duna mellékfolyójából bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Újra kiváló minőségű a természetes fürdővíz- derül ki folyamatos vízminőség-vizsgálat eredményeiből. Ezért július 30-tól a Római-parton Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata elkezdi a fürdőhely üzemeltetését.

A római-parti strandolást a Város és Folyó Egyesület, vagyis a Valyo álmodta újra, az egyesület 2013 óta dolgozott a római-parti strand kiépítéséért, az egyesület kezdeményezésére a korábbi években próbajelleggel, néhány tesztnapon már üzemelt szabadstrand a vízparton.

A Római-parti Plázs belépőjegy nélkül látogatható, vízimentő-szolgálatot is üzemeltető, bójákkal kijelölt területű, fürdőzésre alkalmas partszakasz, ahol Budapest Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály határozata szerint a fürdési idény 2021. július 30-tól augusztus 22-ig tart.

Ingyen ivóvizet, mosdót, pelenkázót, zuhanyzót és napágyakat, azaz a teljes infrastrukturális hátteret az Óbuda-Pénzügyőr SE sporttelep biztosítja a vendégeknek. A területen vízimentő-szolgálat fog működni 11 és este 7 óra között, a fürdőhely nyitvatartási idejében, valamint gondnokot/fövenyőrt is alkalmaz az egyesület. A Római-parti Plázs területén éjszakai őrség is működni fog minden nap 22 órától másnap reggel 8 óráig – írja a 3. kerületi önkormányzat.

A kijelölt területen csak a szigorú biztonsági előírásokat betartva szabad fürdeni, és csak a 120 cm-es bójasoron belül.

• A plázs 11.00–19.00 óra között látogatható.
• Szemetet eldobálni, a vizet beszennyezni tilos.
• A fürdőhely területére állatot behozni nem szabad.
• Fürödni kizárólag saját felelősségre, a bójákkal kijelölt területen belül szabad.
• 14 éven aluli gyermekek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhatnak a fürdőhely területén.
• A fürdőhelyhez tartozó, bójákkal kijelölt vízfelületen vízi eszközök használata és a horgászás nem megengedett.
• A fürdőhely területére fertőző betegek, valamint ittas, illetve kábítószeres befolyásoltság alatt álló személyek nem léphetnek be.

(III. kerülteti önkormányzat hivatalos oldala)

A 50 év után újra lehet fürödni a Dunában bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az esti órákban elsőfokú árvízkészültség lépett érvénybe – ennek határa 650 centiméter, 750 centiméter felett pedig már másodfokú figyelmeztetés várható.

A nyugat-európai árvizek áldozatairól:

További halálos áldozatokra bukkantak a múlt hét közepétől három napon át tartó heves esőzések nyomán kialakult özönvízszerű áradások miatt összeomlott házak romjai között Belgiumban, és még több mint százhatvan embert eltűntként tartanak nyilván – írja az MTI.

A nyugat-európai esőzéseknek a belga és a német áldozatokkal együtt így már 201 áldozata van.

Hétfő délelőtt mintegy 1100 háztartás volt vízellátás nélkül, és 3700 háztartásban továbbra sem iható a csapvíz, szemben az előző napi 24 ezerrel. A fő vasútvonalak forgalma reggel újraindult, a vasúti töltések átvizesedése miatt bizonyos szakaszokon buszok szállítják az utasokat – írja a Telex.

Az Országos Katasztrófavédelem a mai nap folyamán még nem reagált megkerresésünkre.

(Borítókép: MTI/EPA/ANP/Rob Engelaar)

A A nyugat-európai esőzések, árvizek súlyos következményekkel jártak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Hazánk teljes területe a Duna és mellékfolyóinak vízgyűjtő területén fekszik. Nemzeti érdekünk a folyam vízminőségének, vízmennyiségének, valamint ökológiai állapotának megőrzése és javítása. Valamint a folyó menti ivóvízkészletek és természetes folyópartok és élőhelyek védelme. Az éghajlatváltozás minden nap tapasztalható negatív következményei a Dunát is érintik. Ugyanakkor a Duna jó állapota a klímaváltozás hatásait is képes csökkenteni, ezért is kiemelt fontosságú a védelme.

A Duna Európa második leghosszabb folyama, nemzetközi folyó, amely tíz országon halad át a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. Jó ökológiai állapotát számtalan veszély fenyegeti, különféle ipari és kommunális szennyezések, gyógyszermaradványok és mikroműanyagok, amelyek az ivóvízbázisokat is veszélyeztetik. Az éghajlatváltozás következtében gyakoribb aszályos időszakok miatt a folyó vízmennyisége és vízszintje is csökken. Az uniós és hazai hajóút fejlesztési tervek, valamint a folyómederből történő kavicsbányászat is súlyos károkat okozhat a magyarországi Duna-szakasz még meglévő természeti környezetében, élővilágában.

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja az Orbán-kormány uralkodása alatt számtalan alkalommal hívta fel a figyelmet a Duna és folyóink, tavaink, a vizes élőhelyek valamint a földalatti vízkészletek védelmére. Sürgettük, hogy a kormány újítsa fel a Duna elterelése és a hágai ítélet után a kétoldalú vízmegosztási tárgyalásokat, felhívtuk a figyelmet arra, hogy

a melegedő és a klímaváltozás miatt alacsonyabb vízállású Duna biztonsági kockázatot jelent a paksi atomerőmű jelenlegi és tervezett blokkjainál.

Rámutattunk arra, hogy a soroksári-ráckevei Duna-ág olaj szennyezésénél a kormány is felelős a történtekért. Ugyanis a Duna-ág a szükséges beavatkozások hiányában leromlott ökológiai állapotban van és ez a tény felerősítette a környezetkárosítás súlyosságát. Tiltakoztunk a Duna-meder hajózási vagy kavicsbányászati célú kotrási tervei ellen. Helyette kisebb, korszerűbb hajók használatát javasoltuk, bíráltuk a hibás árvízvédekezési rendszert, a vizek áteresztése helyett a vízmegtartás különböző módjait javasoltuk.

A zöldpárt ezúttal is követeli, hogy a kormány állítsa helyre a hatásköreitől megfosztott zöldhatósági rendszert, vegye komolyan vizeink, így a Duna védelmét és a klímavédelmi célokat.

A Nemzetközi Duna nap is arra figyelmeztet, hogy nincs idő a további halogatásra, értékeink védelmében azonnal cselekedni kell!

A LMP: A Duna és vizeink védelme nemzeti érdekünk bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.