Felidézte, hogy a magyar népre, amely 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben egyaránt kiállt a szabadság, az igazság, a polgárokhoz méltó élet mellett, a világ szabadságszerető része együttérzéssel tekintett. Büszkék lehettünk magyarságunkra, „mert a történelem jó oldalán álltunk”. Ma azonban nem nép vagyunk a világ számára, hanem „egyetlen arc”. Egy ember – mondta Márki-Zay – „kisajátított minket”. Ha világban azt mondják, magyar, ez az arc jelenik meg a szemük előtt, és „ez az ember egy személyben viszi vásárra a mi bőrünket”. Jogot formál arra, hogy ő mondja meg, ki része a nemzetnek, és ki nem, ő pedig „naponta vált barátot és ellenséget”. 
„Húsz nap múlva arra kell szavaznunk, hogy ismét egy nép, egy nemzet legyünk, ne kívülállók a saját hazánkban” – hangoztatta.

A miniszterelnök-jelölt szerint „elfogadhatatlan, hogy Magyarország sakktábláján az egyik színen csak gyalogok, a másikon csak vezérek vannak”, és hogy a játékszabályokat is csak az egyik fél írta. „Elfogadhatatlan, hogy 33 évvel a győztes rendszerváltás után ismét vesztesek lettünk a saját hazánkban, ismét a rossz oldalra sodortak minket” – folytatta, hozzátéve: nem külső erő, hanem saját vezetőnk önzése és hatalomvágya érte el, hogy az elmaradott keletet választottuk a fejlődő nyugattal szemben, „a rabságot a szabadsággal szemben, a gyűlöletet a szeretettel szemben”. „Önként mentünk vissza a történelem rossz oldalára” – fogalmazott, és leszögezte: húsz nap múlva csak egyetlen jó válasz van, az, ha a kelettel szemben Európát, a nélkülözéssel szemben az emelkedő Magyarországot választjuk. 

Márki-Zay Péter kitért arra is: vannak olyanok, akiket elbizonytalanított a propaganda, akik felteszik a kérdést, érdemes-e leváltani egy gátlástalanul gyűlölködő pártot egy olyan szövetségre, amelyben „saját szélsőséges múltjukat meghaladott, és immár semmilyen szélsőséget el nem fogadó tagok vannak”. Felteszik azt a kérdést is – fűzte hozzá -, érdemes-e leváltani egy „minden háborújába belebukott zsarnokot valaki olyanra, aki óvatlanul tesz félremagyarázható és adott esetben joggal kritizálható megjegyzéseket”, illetve hogy érdemes-e leváltani egy „hazug, nyílt vitára gyáva néptribunt” egy őszinte emberre, aki akkor is elmondja a véleményét, ha az nem népszerű.

„Mi éppen attól vagyunk erősek, hogy sokfélék vagyunk”

– emelte ki az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje. Meggyőződésének adott hangot, hogy a tisztességes többség nem akar tartósan a rossz oldalon maradni. 

„Sose nyertem közvélemény-kutatást, de választást egyszer sem veszítettem el” – indokolta derűlátását, és kiemelte, hogy nagy a bizalma a fiatalokban, abban, hogy a márciusi ifjak nyomdokába lépve most az áprilisi ifjak fogják elhozni a szabad Magyarországot.

A nagygyűlésen felszólalt Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke, aki hangsúlyozta: április harmadika, a magyar választás egész Európa számára fontos lesz. „Ma Önökkel vagyok, mert lengyel vagyok” – mondta, és hozzátette: ha Bem József élne, ő is ezen az ünnepségen venne részt. Hangsúlyozta, hogy az ukránok most egész Európa szabadságáért küzdenek, miközben Orbán Viktor a leginkább Putyin-párti az európai vezetők közül. Az orosz elnök előtti kapituláció nem a biztonság kulcsa – tette hozzá. 

A rendezvény első szónoka Iványi Gábor lelkész volt, aki hangsúlyozta: nincs magyar szabadság világszabadság nélkül. Szégyennek minősítette, hogy a magyar kormány megtagadta Ukrajna megsegítését. Leszögezte ugyanakkor azt is: mi az oroszoknak soha nem voltunk és nem leszünk az ellenségei, „a mi hősünk Alekszej Navalnij is”. 

A szövetségre lépett pártok képviselőinek egymást követő felszólalásai aktualizált tartalommal vették sorra a márciusi ifjak követeléseit.  

Ennek jegyében Donáth Anna (Momentum) első számú követelésként kijelentette: „kívánjuk a sajtó szabadságát, az orosz és a fideszes propaganda eltörlését”. Mint mondta, ha 1849-ben Bayer Zsolt és társai számoltak volna be a szabadságharc eseményeiről, azt írták volna: Petőfi, Kossuth és Széchenyi szándékosan provokálta ki az Orosz Birodalom beavatkozását, „így az orosz hadsereg kénytelen volt különleges katonai művelet keretében, béketeremtő céllal bevonulni az országba.”

Második követelésként azt fogalmazta meg a Momentum elnöke, hogy legyen újra felelős oktatási és egészségügyi minisztérium Budapesten. 

Karácsony Gergely (Párbeszéd) szólt a harmadik követelésről, arról, hogy állítsák helyre a jogállamot, és az Országgyűlés biztosítsa a magyarok valós képviseletét. A főpolgármester szerint ebben az országban a törvények már nem a polgárokat védik a hatalomtól, hanem a hatalmon lévőket a polgároktól, az Országgyűlésnek pedig „nem házelnöke van, hanem házfelügyelője”. Negyedik követelésként Karácsony a törvény előtti egyenlőséget hangoztatta „nemi, származási, vallási és szexuális orientáció tekintetében”.

Jakab Péter (Jobbik) kijelentette: ebben az országban most „gengszterek vannak hatalmon, vesszenek a gengszterek”. A mai „márciusi ifjak” közé sorolta többek közt a sztrájkra készülő tanárokat is. „Büszke vagyok rátok, kollégák” – mondta. 

„Felnőttünk a feladathoz. megteremtettük Magyarország történelmének legnagyobb ellenzéki egységét” – állapította meg, hozzátéve, hogy „a Fidesz ereje a gyűlölet, a miénk az összefogás, az egység”. 

Schmuck Erzsébet (LMP) egyrészt azt követelte, hogy a földtörvény eltörlésének a jegyében „az uniós agrártámogatásokat a gazdák kapják, ne a nagybirtokos oligarchák”, másrészt pedig azt, hogy állítsák vissza az igazságszolgáltatás függetlenségét, szüntessék meg a politikai ítélethozatalt. 

Tóth Bertalan (MSZP) először annak a követelésnek adott hangot, hogy 
„a Nemzeti Bank a magánvagyonok gyarapítása helyett az áremelkedések ellen küzdjön”. Szerinte hiába írta bele a Fidesz még az alaptörvénybe is, hogy a jegybankban lévő pénz elveszíti közpénz jellegét, ezt a pénzt a kormányváltás után vissza fogják venni – ígérte.

A szocialista politikus azt is követelte, hogy „a magyar katona Magyarországot védje Putyin háborújától”. „Tudjátok, mikor vették volna észre az Ukrajnából érkező drónt? Ha az Orbán család hatvanpusztai luxusbirtokát fényképezte volna” – jegyezte meg. 

„Szabad ország, szabad egyetem” – ez volt a Dobrev Klára (DK) által megfogalmazott egyik követelés. Kiemelte, hogy a zsarnokság a szabad szó és a szabad tájékoztatás után a szabad gondolattól is meg akarja fosztani a társadalmat. 

Az EP-képviselő másik elvárása a magyar euró bevezetése volt. Mint mondta, nem halogatható tovább, hogy Magyarország további „pávatáncok nélkül” elkötelezze magát az Európai Unió mellett. A mainál hatékonyabb, erős Európára van szükségünk – mondta, és úgy fogalmazott, hogy a kapu résnyire még nyitva van Magyarország számára, így a döntés április 3-án csak rajtunk múlik. „Európa, most vagy soha” – zárta beszédét Dobrev Klára. 

Az esemény visszanézhető: 

A Ilyen volt az ellenzéki nagygyűlés március 15-én bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Tusk ezt azután írta ki a közösségi felületére, hogy Szijjártó Péter bejelentette: Magyarország hozzájárult, hogy az Európai Unió fegyvereket szállíthasson Ukrajnába, de a kormány ebben kétoldalú alapon nem vesz részt, és nem engedélyezi halált okozó fegyverek átszállítását hazánk területén.

Orbán Viktor döntése ezzel erősen akadályoztatja Ukrajnát abban, hogy megvédje területét, pedig az EU egységesen kiáll Oroszország ellen.

Mr Orbán and Mr Szijjártó deserve something more than just medals from Putin. Seats on Gazprom’s board would be an adequate prize for their loyalty.

— Donald Tusk (@donaldtuskEPP) February 28, 2022

A A volt lengyel kormányfő nekiment Orbánnak és Szijjártónak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.