A történtek után Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára nyílt levélben üzent Baranyinak, ezzel elkezdődött köztük egy adok-kapok. Végül az ATV kedden Baranyit és Fürjest is behívta a stúdióba, hogy megbeszéljék a történteket, amiben persze nem közeledtek az álláspontok.

A beszélgetés során Baranyi Krisztina bemutatott a tabletjén egy felvételt az azóta megszűnt Pesti TV egyik műsorából, ahol a megukat újságírónak nevező és össze-vissza vihorászó propagandisták azzal viccelődnek, hogy Baranyi „nem túl szép, és nem is okos”, és „inkább dugnának kecskékkel”, mert azt utána legalább meg lehet enni.

Itt azonban nem ért véget a történet. A műsor után Jeszenszky Zsolt kormánypárti újságíró, a Hír TV műsorvezetője Facebookon mondta el véleményét a ferencvárosi polgármesterről.

A szókimondó jobboldali újságíró viszont nem tudta elengedni, hogy másnak is lehet véleménye, ezért tovább folytatta a polgármester szapulását.

A Baranyinak üzent Jeszenszky: Ha az ember k@rvának áll, akkor b@szni kell bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„Kicsit kellemetlen helyzetbe hoztak engem, én régóta hangoztatom, és megfogadtam, hogy propagandamédiának, ócska fizetett propagandistáknak soha nem nyilatkozom, úgyhogy most sem fogom ezt tenni. Én nem tudtam, hogy ön itt lesz, és ha tudom, akkor nem jövök el”

– mondta Baranyi, reagálva arra, hogy a Pesti Srácoktól hívták el Szalai Szilárdot, hogy kérdezze az aktuális vendéget.

Baranyi Krisztina azt is elárulta, hogy csodálja, hogy az ATV egyáltalán beenged a stúdióba ilyen embereket, „akiknek az újságíráshoz, a szakmához nulla közük van, folyamatosan mindenféle gátlás nélkül hazudoznak és csúsztatnak”.

Az 16 perces műsor végül nehézkesen és teljesen szürreális módon, de lement. Baranyi Krisztina elmondta, hogy a helyzetet nem ő teremtette és nagyon rosszul érezte magát. Később Krúg Emília is jelezte, hogy a szerkesztői szabadság megilleti őket, ezért azt hívnak meg kérdezőnek, akit szeretnének, nyilván a nézők meg értékelik a látottakat.

Szalai erre felajánlott egy békejobbot a polgármesterasszony felé, de a ő arra sem válaszolt semmit, ahogy azt a műsor elején ígérte.

A Baranyi Krisztina élő adásban szállt bele a meghívott propagandistába bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az előválasztás sikere után eljött az ideje annak, hogy az ellenzék és az emberek újra együtt legyenek az utcákon, hogy újra tudjanak beszélgetni a Magyarországot érintő fontos ügyekről – kezdte a sajtótájékoztatót Karácsony Gergely.

Előválasztás, népszavazás és kormányváltás ez az a menetrend, amit kínál a változást akaró embereknek és mindenki másnak is Magyarországon az összefogás.

Karácsony Gergely a nyár folyamán még öt kérdésben nyújtott be népszavazási kérdéseket, annak érdekében, hogy világos alternatívát mutassanak. A Fidesz népszavazását „kamu népszavazásként” emlegette. A főpolgármester szerint az csak arra alkalmas, hogy félrevezesse az embereket, gyűlöletet keltsen és elterelje a figyelmet a valódi társadalmi kérdésekről.

Többek közt ezért is indított Karácsony Gergely öt kérdésből álló népszavazási kezdeményezést. A főpolgármester elmondta:

Az ellenzék célja, hogy minél előbb összegyűjtsenek 200 ezer aláírást, ami ahhoz szükséges, hogy az álláskeresési támogatás 9 hónapra történő emeléséről és a Fudan törvény hatályon kívül helyezéséről is szavazhassanak majd jövő áprilisban az emberek.

Karácsony Gergely elmondta, hogy a népszavazás kiegészül a kormány által kreált népszavazással akkor, a főpolgármester szerint hozzá kell tenni a valódi kérdések legalább két nagyon fontos elemét is.

A Karácsony szerint az Orbán kormány szűk körein kívül nincs nagyon olyan ember Magyarországon, akinek fontosabb egy kínai elit egyetem idetelepítése adófizetői pénzekből, mint az, hogy legyenek kollégiumi férőhelyek Budapesten a vidéki hallgatók számára. Hozzátette, hogy szintén az Orbán kormány szűk köreit leszámítva nincs senki, aki ne gondolná azt, hogy a koronavírus járvány idején, a gazdasági problémák és bizonytalanság idején, rekord infláció idején Magyarországnak továbbra is Európa legszűkösebb állástámogatási rendszerét kellene fenntartania. Az Orbán kormány szűk körein kívül mindenki egyetért azzal, hogy több támogatást kell adni az állásukat önhibájukon kívül elveszítő emberek számára, ezzel együtt fel kell emelni az álláskeresési támogatás idejét is kilenc hónapra.

Baranyi Krisztina is felszólalt a sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy Magyarországon a Ferencvárosi Önkormányzat volt a legelső, aki népszavazási kezdeményezést szorgalmazott, akkor helyi, illetve budapesti népszavazás formájában. A kormány azóta sem engedi a veszélyhelyzetre hivatkozva a helyi népszavazások megtartását. De Orbán Viktor kijelentéséhez igazodva megengedték az országos népszavazás tartását.

Ezt Baranyi Krisztina jobbnak is tartja így, mivel ők a Fudan helyett ugye Diákvárost szeretnének Ferencvárosban és ez az egész országot érinti nem csak Budapestet. A 12 ezer férőhelyes kollégium a vidéki egyetemi hallgatóknak fog megépülni a kormányváltás után. Baranyi Krisztina bejelentette, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt is beáll az aláírásgyűjtésbe.

Jámbor András azért nem beszélt hosszan mert ő már rögtön ment a helyszínről gyüjteni az aláírásokat.

A Megvan az ellenzék karácsonyi ajándéka bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az eseményen felszólalt Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere, Bereczki Áron, a Hallgatói Szakszervezet kképviseletében, Gede Márton és Őze Sándor aktivisták, lakhatási szervezetek nevében (A Város Mindenkié, Utcáról Lakásba Egyesület, Utcajogász), Jámbor András, a Mérce volt főszerkesztője, országgyűlési képviselőjelölt Budapest 6-os számú választókörzetében Józsefvárosban, Ferencvárosban, a József Attila-lakótelepen, a tüntetés szervezője és Karácsony Gergely főpolgármester, az LMP-MSZP-Párbeszéd előválasztási miniszterelnök-jelöltje.

A Karácsony: nincs visszataszítóbb, mint az a hatalom, aminek semmilyen erkölcsi célja nincs bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„A táblák azoknak a személyeknek, népcsoportoknak a neveit viselik, akiket üldözött vagy üldöz a Kínai Kommunista Párt.” – írja Karácsony Gergely az új közterületnevek avatásáról szóló Facebook-posztjában.

A sajtótájékoztató végnézhető a 9Tv Facebook videóján.

Az átnevezésekről Baranyi Krisztina saját hatáskörben döntött. Kelleni fog hozzá a főváros jóváhagyása, de Karácsony szerint 1-2 napon belül ez is meglesz. A táblák mindenesetre már ki vannak helyezve. Tekintettel arra, hogy lakatlan utcákról van szó, az átnevezés semmilyen civilnek nem fog gondot okozni.

„Kínát és Magyarországot egy világ választ el, ha az emberi jogokról és a szolidaritásról van szó, ez nem zár ki egy olyan pragmatikus együttműködést, amellyel hazánk és Kína is jól jár, de ez a beruházás nem ilyen.” – írja Karácsony Gergely a posztjában.

A Felavatták a leendő Fudan Egyetem területének új utcanévtábláit bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ma egy hosszú, végsősoron eredménytelen beszélgetést folytattunk Palkovics miniszter úrral és munkatársaival a Fudan Egyetem beruházásról… – kezdte a sajtótájékoztatót a főpolgármester. Karácsony összefoglalva azt mondta a megbeszélésről, hogy amit eddig gondoltak azok sajnok igazak.

A kormány több mint 500 milliárd forint magyar közpénzből egy kínai elit magánegyetemet kíván megépíteni a Diákváros területén.

Az eredeti diákváros terve pedig csak az eredeti területnek csak egy töredékén lezs megvalósítva. a legtöbb területet a Fudan Egyetem illeti, ami ugyanúgy alapítványi alapon lesz.

Ezáltal a ferencvárosi vezetés és a fővárosi vezetés sem támogatja a Fudan Egyetem beruházását.

Ugyanis a Diákváros megépítése az közérdek lett volna, a Fudan Egyetem viszont nem.

Palkovics Karácsony kérdésére, hogy megkeresett-e más, magasabb besorolású egyetemet a Fudanon kívűl, azt válaszolta, hogy nem. A Fudan mellett a miniszter azzal érvelt, hogy az egyetemmel 2014 óta működnek együtt. Karácsony szerint ez alapján már korábban is felmerülhetett a Fudan Egyetem megépítése a Diákvárosban, vagy helyén.

A főpolgármester hozzátette, hogy nem az a probléma, hogy a fővárosban, a Diákváros helyén épülne meg a Fudan Egyetem, hanem az, hogy a rá költött óriási mennyiségű pénzt sokkal hasznosabban is fel lehetne használni a felsőoktatás javára.

Baranyi Krisztina pedig bejelentette:

budapesti konzultációt indítanak a Fudan Egyetem beruházásáról.

Ennek lebonyolításában pedig az aHang segédkezik online és offline formában is. A konzultációban szereplő kérdések pedig a következőek lehetnek:

• Akarja-e Budapest népe, hogy a Diákváros helyett egy kínai elitegyetem épüljön?
• Akarja-e a Budapest népe, hogy 540 milliárd forintos hitellel adósítsák el az országot egy olyan egyetemre, ahol 2,5-3 millió forintnál kezdődik egy éves tandíj?
• Akarja-e egyáltalán a Fudan beruházást Budapest népe?

A sajtótájékoztató végén az aHang kampányigazgatója, Hajdú Gergő elmondta, hogy az önkormányzatokkal együtműködve aktivistákat is bevonnak a konzultáció terjesztésébe és többi között vitaműsorokkal is készülnek.

A Budapesti konzultációt indítanak a Fudan Egyetem beruházásáról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Baranyi Krisztina, a fővárosi közgyűlés tagja és Ferencváros polgármestere még áprilisban jelentette be a Facebook-oldalán, hogy helyi népszavazást kezdeményez a Fudan Egyetem ügyében.

A kormány által bejelentett következő nagy beruházás a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának megépítése, amelynek helyszíne az a 13 hektáros terület, amelynek több mint fele Ferencváros Duna-parti részét jelenti, és a kerület tulajdonában van. Ide ráadásul eredetileg a Diákváros északi része épült volna.

A területen a Főváros is rendelkezik ingatlantulajdonnal, amelyeket a kampusz megépítésének érdekében át kellene adni, minderről azonban eddig nem jött létre a jogszerű felhatalmazás, ahogy valójában a megállapodás, a beruházás és a tervek pontos részleteiről sem közölt a kormány használható információkat.

Ferencváros polgármestere úgy véli, hogy az említett ingatlantulajdon, illetve a területi tulajdonosi jog miatt a ferencvárosiak és a Főváros beleegyezése is feltétlenül szükséges a Fudan kampuszának megépüléséhez.

Baranyi éppen ezért bejelentette, hogy Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével közösen helyi népszavazást indítanak az ügyben. Kiemelte, hogy a cél továbbra is a Diákváros megvalósulása, amelyről Ferencváros egyébként már több mint egy éve megegyezett a Kormánnyal.

Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy az ellenzéki pártok mit gondolnak a kezdeményezésről, illetve tervezik-e aktívan támogatni Baranyi Krisztinát az ügyben.

Az LMP még korábban közzétett egy videót, amelyben Demeter Márta országgyűlési képviselő a párt támogatásáról biztosította a polgármestert. Szerintük teljesen világos, hogy a helyieknek kell dönteniük arról, hogy milyen beruházás valósulhat meg ezen a területen. Demeter Márta kifejtette, hogy minden beruházás annyit ér, amennyire az a helyi emberek érdekeit szolgálni tudja. Arra kérte a helyieket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az erről szóló népszavazáson, amennyiben az meg tud valósulni.

Nem sokkal később a Momentum képviseletében Fekete-Győr András is nyílt videóban fejezte ki támogatását a kezdeményezéssel kapcsolatban. A pártelnök a videóban és külön megkeresésünkre is elmondta, hogy két dolog miatt döntöttek így. Egyrészt a Momentum szerint a Diákváros nagyon jó koncepció, ami több ezer diák életén könnyítene, hiszen egy modern, korszerű, nyugati színvonalú kollégiumi rendszer és diákváros a magyar diákok sikerességét fokozná. Másrészt, ahogy fekete-Győr fogalmazott, „a kormány néhány évvel ezelőtt már elüldözött egy magyar adófizetőknek semmibe nem kerülő, nyugati, világszínvonalú életemet, a CEU-t. Most pedig egy olyan egyetemet akarnak létrehozni, ami a magyar adófizetők számára 540 milliárd forintba kerül, keleti diktatúrákat is népszerűsít és jó eséllyel a keleti kémhálózathoz is kapcsolódik. És mindezt kínai beruházókkal építtetné meg Orbán Viktor.”

A MSZP-t is felkerestük, hogy megtudjuk, mi a párt álláspontja az ügyben, amelyre vonatkozóan a következő választ kaptuk:

„Nem az a probléma, hogy egy kínai egyetem hazánkban is kampuszt akar nyitni, hanem hogy közben a CEU-t elüldözték. A magyar kormány összességében többet költ erre a beruházásra, mint a teljes magyar állami felsőoktatásra 2019-ben.

Hatalmas összegű hitelt vesznek fel Kínától, amit a magyaroknak kell visszafizetniük azért, hogy egy kínai állami vállalat felépítsen egy kínai egyetemet Magyarországon. Teszik ezt úgy, hogy abból a magyar gazdaság semmit sem profitál, ráadásul ezzel a tervvel még a több ezer magyar diáknak kollégiumi szállást is biztosító Budapest Diákváros beruházás területét is elveszik. 

Ezért az MSZP támogatja a Karácsony Gergely főpolgármester által is pártolt helyi népszavazási kezdeményezést a Fudan Egyetem megépíthetőségére vonatkozóan. Az MSZP továbbra is azon az állásponton van, hogy csak az épülhet meg Budapesten, amit a budapestiek is akarnak.”

A Kétfarkú Kutya Párt elsőként állt ki a népszavazás mellett. Ők április 23-án tették közzé videójukat, melyben a párt elnöke, Kovács Gergely mellett a kerület polgármestere Baranyi Krisztina és a kerület alpolgármestere, Döme Zsuzsanna is megszólalt.

A Párbeszéd szintén biztosított minket arról, hogy ahogyan Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd egyik társelnöke, úgy a Párbeszéd is támogatja Baranyi Krisztina népszavazási kezdeményezését. A párt álláspontja a kérdésben az, hogy a több mint tízezer magyar fiatal olcsó lakhatását biztosítani tudó Diákváros megépülése nem kerülhet veszélybe a kormány kínai érdekeket kiszolgáló politikája miatt.

„A IX. kerülethez és a Fővárosi Közgyűléshez hasonlóan a Párbeszéd is igent mond a Diákvárosra, és nemet a Fudan Egyetemre.”

-közölték a Jövő TV kérdésére.

A DK képviseletében Manhalter Dániel, a DK ferencvárosi és józsefvárosi országgyűlési képviselő-jelöltje telefonon nyilatkozott nekünk a párt véleményéről.

„Egyértelmű az álláspontunk: a Demokratikus Koalíció elsőként csatlakozott ehhez a népszavazási kezdeményezéshez, mert elfogadhatatlannak tartjuk a konstrukciót, és azt, hogy egy ilyen egyetemet Budapestre építsenek, és mindezt a magyarok fizessék ki.” -közölte.

Kérdésünkre, hogy pontosan miként támogatja a DK azt, hogy ez a kezdeményezés megvalósuljon, Manhalter Dániel azt felelte, hogy a pandémia miatt jelenleg még a megvalósulást akadályozó szabályok vannak érvényben, az online népszavazást eredményeit pedig a jogalkotó egyelőre nem ismerné el.

„Most egy nagyon fontos közös pontja következik a demokratikus ellenzéknek, és az az előválasztás. Az előválasztás mellett kutya kötelessége lesz minden ellenzéki pártnak a IX. kerületben az ehhez szükséges aláírásokat gyűjteni. Szerintem minden ellenzéki pártnak ebbe bele kell állnia aktivistákkal, sajtótájékoztatókkal, és hogyha úgy adódik, mozgósítással.” -tette hozzá.

Kijelentette, hogy a DK ezeket biztosan el fogja követni az ügy érdekében, illetve szerinte nagy baj lenne, ha valamelyik ellenzéki párt másképpen viszonyulna ehhez a témához, azt azonban egyelőre nem tudja, hogy erre lesz-e precedens.

Kifejtette, hogy a kormány erre a beruházásra 450 milliárd forintnyi hitelt akar Kínától felvenni, a feltételek azonban még mindig titkosítottak.

„Ez nagyjából annyi pénz, mint amennyiből megépült a 4-es metró annak idején, irgalmatlan nagy összegről van szó.”

-jegyezte meg.

A képviselő-jelölt arra is felhívta a figyelmet, hogy nem tartja valószínűnek azt, hogy az egyetem kampusza a választásokig egyáltalán megépülne, de hangsúlyozta, hogy szerződést ettől függetlenül alá lehet írni.

Ez a tény további érdekes kérdéseket vet fel, hiszen az a szerződés, amit a jelenlegi kormány aláír, a következő kormányra is érvényes lesz és annak következményeit az új kormánynak viselnie kell.

Manhalter szerint az lesz a nagy kérdés, hogy mennyibe kerül majd Magyarországnak a szerződés felbontása, hiszen amint mondta, az ellenzék a kormányra kerülésével ettől a szerződéssel biztosan eláll majd. Hasonló esetként említette a Bős-nagymarosi szerződés példáját, amelyet 1977. szeptember 16-án a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánybizottságai kötöttek arról a közös beruházási programról, amely a Bős–Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépítésére vonatkozott. A magyar kormány a környezetvédők és civilek tiltakozásának hatására azonban 1989-ben leállította a magyar oldalon az építkezéseket, 1992 májusában pedig felbontotta a szerződést. A képviselő-jelölt korábbi kutatómunkája alapján ez az elállás a nemzetközi szerződéstől mostanáig körülbelül 500 milliárd forintjába került Magyarországnak.

Ezt a példát emlegetve Manhalter szerint a legfontosabb kérdés a Fudan Egyetemmel kapcsolatban is az, hogy mennyi pénzbe fog kerülni Magyarországnak a szerződés felbontása a kínai féllel.

Kérdésünkre, hogy mi lesz akkor, amennyiben a szerződés felbontásának költsége drágább lesz, mint maga a hitel, a képviselő-jelölt azt felelte, hogy az ellenzéki koalíciós kormány a pereskedés mellett döntene, amelyre vonatkozóan egyébként már számtalan más példát is láthattunk, mint az említett Bős-nagymarosi szerződés.

Elmondta, hogy nem biztos benne, hogy a Fudan Egyetemmel kapcsolatos népszavazást az előválasztás előtt le lehet majd bonyolítani, de mindenképpen küzdeni kell a megvalósulásáért.

Az ellenzéki szövetség pártjai közül a népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos megkeresésünkre egyedül a Jobbik nem reagált.

A Manhalter: „Nem hiszem, hogy a Fudan építése elkezdődik 2022-ig, de a szerződés az új kormányt is kötelezi” bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Baranyi Krisztina a Déli várospaku projektről és a Diákvárosról azt mondta, hogy ezek mind egy nagyon komplex városfejlesztési projektek. Ezek tervezése elmondása szerint már nagyon rég megtörténtek. A Fudan Egyetemről viszont ekkor egyetlen szó sem esett. Először januárban merült fel, hogy ezen a területen egy egytemi campus is felépülhet, de erről sem politikus, sem BFK-s szakember nem számolt be a polgármesternek.

Egyedül a Direkt36 által közzétett cikkből értesült, hogy a kormány mit tervez a Diákváros és a Déli városkapuhoz.

Baranyi elmondta, hogy több aggálya is van a kínai campus megépítésével: a ferencvárosi városfejlesztéssel kapcsolatban, a több száz milliárdos finanszírozásával kapcsolatban és a Fudan Egyetem politikai, illetve nemzetbiztonsági veszélyekkel kapcsolatban is.

Ferencváros folyamatosan tesztelteti lakosait ingyenesen, 3 helyszínen. Baranyi elmondta, hogy ez egy plussz költség a kerületnek, de a parkolási díjak, iparűzési adó és idegenforgalmi adók kiessése sokkal nagyobb problémát jelent a kerületnek.

Egy év alatt Ferencváros a kormányzati és járványügyi megvonások miatt összesen csaknem 5 milliárd forint hátralékban van.

A BLM-szobor kapcsán közölte, hogy a szobor egy pályázatra készült, amelyben egy független szakmai zsűri választotta ki a legjobb hetet. Ezek között volt a térdelő szívárványos szabadság szobor is. A polgármester elmondta, hogy nem provokáció miatt állítatta ki a szobrot, hanem azért, hogy lehetőséget biztosítson olyan műveknek és alkotóknak, akiket a Fideszes kultúrpolitika nem támogat, mutat be.

Szerinte nem volt akkora botrány a szobor körül, mint az látszott, mert elmondása szerint csak egy maroknyi szélsőjobbos kerített a szobornak médiafigyelmet. Viszont sokkal többen támogatták őt és a városvezetést a szobor kihelyezésével kapcsolatban.

A szoborból több is készült, amelyeket az alkotója azóta eladott. A Ferenc téren széttört szobrot is felvásárolták egy múzeumba.

A Baranyi: közcél nem látszik a közpénz elköltése nyomán bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.