A tájékoztatás szerint a Nébih szakemberei a Somogy megyei Balaton-parti vendéglátóipari egység helyszíni ellenőrzésén megállapították, hogy gyakorlatilag minden helyiségében általános a takarítatlanság, nagyfokú a szennyezettség. Problémát jelentett, hogy a hűtőterekben eltérő higiéniai megítélésű élelmiszereket, így földesárut, készételt és tejterméket tároltak együtt.

A A Nébih bezáratott egy Balaton-parti vendéglátóhelyet – 790 kiló élelmiszert vontak ki a forgalomból bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A gyalázatos BAHART privatizáció során a települést megfosztották közhasznú hajóállomásától és a hozzá tartozó mólótól, partmenti területtől.

Az LMP garantálni kívánja, hogy ez ne fordulhasson elő további településekkel, ezért a párt frakciója országgyűlési határozatot fog benyújtani néhány napon belül. A benyújtani kívánt határozat tartalmazza az LMP javaslatait a Balaton természeti értékeinek megvédésére és a helyi közösségek érdekeinek biztosításáért.

A zöld párt kezdeményezni fogja a javaslatok beemelését az ellenzék közös programjába és kormányváltás esetén bízik a megvalósulásban. A kormányváltásig pedig egyfajta kármentő, figyelemfelhívó jelleggel tekint a javaslatokra.

A legfontosabb pontok:

•  A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás besorolással csak a térség érdekében valóban fontos infrastrukturális fejlesztéseket lehessen megvalósítani. Semmi nem indokolja a normál engedélyeztetési eljárás korrupciógyanús kikerülését, felgyorsítását. Minden beruházásnak meg kell felelnie a hatályos építésügyi és környezetvédelmi szabályozásnak, eljárásrendnek.
• Azonnali hatállyal rendeljenek el építési moratóriumot a Balaton partmenti sávjában, értve ezalatt a partvonaltól számított 50 méteres távolságban lévő területet.
• A köztulajdon védelme érdekében, a parttól mért 500 méteres távolságig terjedően, a jelenleg, illetve korábban gyermek- és egyéb üdültetési célú (önkormányzati, állami, közalapítványi) ingatlan tulajdon átruházása, magántulajdonba adása esetén, garantálni kell, hogy azok továbbra is közösségi célokat szolgálhassanak. Illetve erősen korlátozni kell az ingatlanok tulajdon átruházásának, eladásának lehetőségét.
• Amennyire lehet biztosítani kell a Balaton körüljárhatóságát, a partmenti területek köztulajdonban tartását. Ezért jelenleg köztulajdonban (állami, önkormányzati, közalapítványi) lévő terület csak erős korlátozások mellett lenne eladható magántulajdon részére. Az önkormányzatok számára jogszabályban rendeljék el az elővételi jogot a parti területek közcélú, forgalomképtelen vagyoni körbe tartozó visszavásárlása érdekében. Ehhez, valamint a Balaton körüljárhatóságát, megközelíthetőségét szükség szerint kisajátítás útján biztosító ingatlan(rész)-vásárlásokhoz pályázati úton elérhető állami forrásokat kell biztosítani.
• Véget kell vetni a közpénzen épülő luxusszálloda üzletnek. Ezekben az esetekben a vállalkozó nem, vagy csak részben vállal valódi üzleti kockázatot. Az adófizetők pénzéből épülnek, gyakran környezetromboló módon a luxus szálláshelyek. Ezért e térségben hazai és az EU támogatást csak egy bizonyos határig lehessen nyújtani szálláshely létrehozására, elsősorban kisebb magánszálláshely bérbeadók számára.

BaHír.hu

A Az LMP építési moratóriumot követel a Balaton partján bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az elmúlt években a COVID-19 járvány miatt is érezhetően felkapottabbak lettek a belföldi turisztikai célpontok és a mindig populáris Balatonon most még inkább azzá vált.

A Balaton körüli vendéglátósoknak néhány kérdést tettünk fel, mert kíváncsiak voltunk az elmúlt két év viszonylataira. Arról kérdeztük őket, hogy milyen volt az idei nyár forgalom szempontjából, erősebb vagy gyengébb, mint a tavalyi. Érezhető volt, hogy a határok megnyitásával esetleg csökkent a belföldi turizmus mértéke, továbbá kíváncsiak voltunk még arra is, hogy emeletek-e árakat és hogy ezt tapasztalták-e a vendégek fizetési hajlandóságán.

Videónkban Karsay Koppány az Ezüsthullám tulajdonosa számol be a tapasztalatairól, illetve telefonon még felkerestük Lepenye Tamást a Szőlőskert Vendéglő tulajdonosát és Nagy Miklóst a Hotel Neptun Badacsonynak és a Tilia Borvendéglőnek tulajdonosát is.

Milyen volt az idei szezon forgalom szempontjából?

Lepenye Tamás: Hoztuk a tavalyi forgalmat, kevesebb személyzettel, de nem panaszkodunk. Teljesítettük az elvártaknak megfelelő szintet. A COVID-19 járvány minket annyira nem befolyásolt, tekintve, hogy harminc éve vagyunk nyitva, nálunk igazából csak évről évre többen vannak, úgyhogy szerintem kijelenthetjük, hogy nálunk beérett a gyümölcs.

Az idei erősebb vagy gyengébb volt, mint a tavalyi nyár?

Lepenye Tamás: Minden szezonkezdet nehéz. Itt tudnám azt mondani, hogy érezhető volt valamilyen módon tavaly és idén is a koronavírus hatása, abból a szempontból, hogy lassabban indult a be az egész, de annál erősebb lett a vége. Szerencsére még most sem szűkölködünk a vendégekből.

Emeltek árakat?

L.T: Muszáj volt, mivel minden nyersanyagnak megnőtt az ára és így mi is kénytelenek voltunk emelni. Mi is nagyjából egy 10-15%-ot emeltünk.

Tapasztalható volt ez a vendégek fizetési hajlandóságán?

Nem kifejezetten, mondjuk talán abból a szempontból, hogy érzékelhetően megnőtt a szépkártyával fizető vendégek száma.

Nagy Miklóst is felkerestük, aki a Hotel Neptun Badacsonynak és a Tilia Borvendéglőnek a tulajdonosa.

„Tavaly azért volt kiemelkedő év a Balatonon, mivel az országhatárok le voltak zárva és megjelent egy olyan fizetőképes réteg a Balatonnál, ami soha korábban nem volt jelen. Eddig ezek a nyaralók csak egy-egy napra ugrottak le a Balatonra, mivel javarészt külföldön töltötték szabadságukat. Ezért, ha a fizetőhajlandóságot nézzük, akkor soha ilyen erős év nem volt még, mint a tavalyi. Az idei ehhez képest azért hektikusabb volt.

Négy csillagos szálláshelyeket üzemeltetünk Badacsonyban, ami nekünk a főszezonban gyakorlatilag folyamatos teltházat jelent. Idén az volt inkább tapasztalható, hogy a vendégek lassabban foglaltak szállást a szezon elején, sokkal óvatosabbak voltak, mint mondjuk tavaly ilyenkor.

A vendéglátás szempontjából az idei évre sokkal jellemzőbb volt a hullámzás a hétvégék és a hétköznapok között. Tavaly minden nap hasonlóan erős volt a forgalom és nem volt olyan kiugró a hétvége, mint az általában szokott lenni. Idén ellenben a hétvégék erős forgalmat produkáltak a hétköznapokkal szemben. Nyilván volt különbség július és augusztus között is, nem beszélve az időjárás viszontagságairól, aminek minden évben ki vannak téve a tóparti szolgáltató egységek. Idén szélsőségesebb volt a vendéglátás, de tudtuk hozni az elvártaknak megfelelő szintű bevételt.

Hasonló számokat hoztunk, mint tavaly, azonban fontos megjegyezni, hogy minden alapanyag és munkaerő drágult legalább 5-15 százalékkal. Ezért lett lényegesen alacsonyabb a nyereségtartalma a vendéglátásnak, mint tavaly volt.”

A Ilyen volt az idei szezon a Balatonon – videó bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Balaton kvíz – mennyit tudsz a magyar tengerről? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Majdnem minden évben egy picivel drágább a balatoni nyaralás, átlagosan 5 százalékkal szoktak emelni az árakon. Idén viszont ennek majdnem a négyszerese, 15-20 százalékkal emelték az árakan a büfékben.

A Balatoni Turizmus Szövetség elnöke szerint az emelkedő színvonal, a munkáltatók költségei, az alapanyagárak és a folyamatos fejlesztések miatt kellett ilyen ütemben drágulnia a Balatoni büféknek.

Az egyik tulajdonos elmondása szerint azért kellett árat emelniük, mert idén kisebb létszámmal dolgoznak, a vendégek is kevesebbet költenek, valamint a nyersanyagárak is drágultak.

A vendéglátósok abban bíznak, hogyha elérjük az 5,5 millió beoltottat, és már nem szükséges a védettségi igazolvány, hogy szállást foglaljanak a nyaralni kívánók, azzal több vendég is lesz a strandon.

A Drágult a Balaton, van ahol 1400 forint a lángos bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton belföldről és külföldről is vonzza a turistákat. 2016-ban kiemelt turisztikai fejlesztési területté nyilvánították, a kormány hazai és uniós forrásokból 365 ezer milliárd forintot különített el az infrastruktúra fejlesztésére, illetve szállodák felújítására, építésére – írja az Euronews.

Tavaly nyáron már próbáltak kísérletet tenni arra, hogy átminősítsék a Balaton természetvédelmi területeit, ezt szerencsére a civil tiltakozás ellehetetlenítette. A Nők a Balatonért egyesület szerint viszont továbbra is súlyos fenyegetésnek és veszélynek van kitéve a Csopak és Balatonfüred között elterülő Kerekedi-öböl nádasa is.

A Balaton teljes ökoszisztémáját fenyegetik az egyre nagyobb számban megjelenő turisztikai beruházások, mindeközben a helyi lakosok erről aligha vannak tájékoztatva.

 „Azt vettük észre, hogy az elmúlt években a Balaton településein drasztikusan megsokasodtak azok a beruházások, amik közvetlenül a part mentén történnek, hatalmas környezetpusztításokat végeznek, fákat vágnak ki és nagyon magas minőségű nádasállomány tűnik el.”

– mondta Badzsó Angéla az Összefogás a Balatonért szervezet társelnöke.

„Minél inkább elfogy a nádas, annál kevésbé szűrődik meg a Balaton vize. Többek között ennek köszönhető az is, hogy most már magasabb az algásodás a víztükrön és ezért pusztulnak a halak is” – tette hozzá a szervezet társelnöke

– írja a lap.

A tavaly lemondott szigligeti polgármester is arra hivatkozott, hogy vannak olyan cégek, illetve vállalkozók, akivel szemben nem lehet igazán felvenni a harcot.

A jelenlegi polgármester Balassa Dániel szerint meg kell találni azt az arany középutat, melyben nem sérül a tó élővilága, úgy hogy mindeközben a szükséges fejlesztéseket is képesek legyenek megvalósítani.

Viszont további komoly aggodalomra ad okot a tény miszerint nincs olyan környezetvédelmi minisztérium, amely felügyelné a jogszabályok betartását. Az az Összefogás a Balatonért szervezet szerint egyébként sem elég szigorúak a rendelkezések, illetve komoly szankciók sincsenek.

(Euronews)

A A rengeteg beruházás miatt óriási veszélybe került a Balaton élővilága bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Facebookon tett közzé fotókat és ahhoz kapcsolódó gondolatokat Hermecz Tamás, a siófoki Hidegvölgyi Horgásztó gazdája egy húszkilós ponty műtétjéről, szúrta ki a Pecaverzum – írta meg a Sokszínű Vidék is.

Megvannak az eszközeim és nem vagyok lusta sem, hogy bármilyen állaton segítsek, ha megsérül, de most már másodszor fordul elő, hogy egy nagytestű ponty száját kell összevarrnom! Megtenném ezt akkor is, ha egy kisebb halról lenne szó, de ez a hal bőven túllépte a 20 kilót. Csak annyit fűznék a történtekhez, hogy még a prémium kategóriás csalis tasakok sem tartalmazzák a horgászathoz szükséges érzéket!!! Nem csókolgatni kell a halakat, hanem kíméletesen horgászi rájuk

A hal száját felszívódó orvosi cérnával kellett összevarrni, 4 öltéssel. A posztban továbbá arra hívják fel a figyelmet, hogy hiába a prémium minőségű csali, a horgászathoz szükséget érzéket nem lehet megvásárolni.

Vélhetően egy erős bevágás vagy nem megfelelő fárasztás okozta a sérülést

(Sokszínű Vidék)

A 20 kilós pontyot műtöttek Siófokon bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A portfolio.hu elemzéséből azonban kiderül, hogy a főszezonban akár 15-20 százalékos áremelkedésre is számíthatunk, hiszen feljebb kúsztak az élelmiszerárak, a karbantartási szolgáltatásokat csak drágábban végzik el a szakemberek, és az új alkalmazottakat is csak magasabb fizetésért lehet visszacsábítani a turizmus-vendéglátásba. 

A portál szerint a szálláshelyeknél már most látszik, hogy a tavalyi szobaárak egyszerűen nem tarthatóak, ezek közül is első sorban a tavak, például a Balaton melletti szálláshelyek áraiban következhet brutális drágulás.

A portfolio.hu néhány szállodaigazgatót is megkérdezett az ügyben, akik az említett drágulással kapcsolatban elmondták, hogy az elmúlt hónapokban az élelmiszer nyersanyagának ára is jelentősen emelkedett, illetve a karbantartással foglalkozó cégek és az új alkalmazottak is több pénzt kérnek tőlük. Ezeket látva világossá válik, hogy maguknak a szálláshelyeknek a fenntartása is sokkal többe kerül.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének alelnöke, Baldauf Csaba szerint komoly versenytársai lehetnek a belföldi szolgáltatóknak a görög, a horvát és a szlovén nyaralások. Azt azért fontos hozzátenni, hogy a horvát tengerparttól 1 kilométerre lévő, nem túl komfortos szálláshely árait hozza egy hazai négy csillagos szálloda árazása. Az alelnök szerint a kapott szolgáltatás a magyar hotel mellett szól, a tengerpart közelsége pedig nyilván a horvát vendéglátó előnye.

A portál a Szállás.hu-t is felkereste az ügyben, akik azt nyilatkozták, hogy az árak emelkedését a robbanásszerű kereslet is előidézi majd, amire nagy esély van a korlátozások teljes feloldása után. Szerintük bizonyos szálláshelyek, például a vendégházak vagy a panziók vezetői pontosan erre várnak, és szándékosan ezt a stratégiát alkalmazzák.

A portolio.hu cikkéből kiderül, hogy valószínűleg nagyobb mértékű lesz a drágulás azoknál a szálláshelyeknél, amelyek a korlátozások alatt fejlesztették magukat. Az így keletkezett szolgáltatási extrák és a minőségbeli javulás az ebbe a kategóriába eső hotelek áraiban fog tükröződni, ami jellemzően 20 százalékos árnövekedést jelent majd.

A jelenlegi foglalások alapján az már világosan látszik, hogy várhatóan idén is a Balaton környéke lesz a legnépszerűbb hazai úti cél. A szállás.hu foglalási adatai alapján jelenleg a három legnépszerűbb úti cél Siófok, Balatonfüred és Hajdúszoboszló, de a tízes listán szerepel Hévíz, Eger, Gyula, Zalakaros, valamint Pécs, Balatonlelle és Szeges is. A három legdrágább célpont pedig Visegrád, Lillafüred és Mátraháza.

Az adatok alapján a három legolcsóbban szállást kínáló település Bogács, Cserkeszőlő és Vonyarcvashegy.

Fotó: MTI/Varga György

A Hatalmas drágulás várható a belföldi turizmusban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az Erzsébet-táborok körüli mutyizás közben látszólag elfelejtődött, hogy az Erzsébet-programok eredeti célja a hátránykompenzáció, értékközvetítés, esélyteremtés volt. Az elmúlt évek során folyamatosan csökkent azon jogosultak köre, akik részt vehetnek az Erzsébet-programokon – Kezdet Kanász-Nagy Máté.

Sok esetben nincs megoldva, hogy a valóban rászoruló mélyszegénységben élő gyerekek vagy akár teljes családok valóban eljussanak az ilyen táborokba. Ehhez nem elég a beton, az épület. Egy mélyszegénységben élő gyermeknek valószínűleg még fürdőruhája és egyéb felszerelése sincs egy hetes táborozáshoz. Ráadásul az ilyen gyermekek mellé sokkal nagyobb létszámú pedagógus, fejlesztő, segítő szükséges a táborozás alatt is – folytatta az LMP társelnöke. 

Az Erzsébet-táboroztatás már régen nem a szociálisan rászorulókról, nagycsaládosokról, fogyatékossággal élőkről és nyugdíjasokról szól – zárta Kanász-Nagy Máté.

– A jelenleg tömegesen zajló alapítványi kiszervezések kapcsán érdemes megemlíteni a balatoni Fonyódligeti tábor sorsát, amivel kapcsolatban jelenleg is zajlik a zánkai táborral együtt immár 23 milliárdosra duzzasztott felújítás egy, a Mészáros családjához köthető cég által.  Az elmúlt 3 évben semmi nem történt, üresen lebontva állt a terület, egy gyerek sem üdült ott – mondta Szendefy Mária.

Idén jelentős fakivágással kezdték meg az építkezést, ami mind az árnyékolás mind a zöldfelület biztosítása szempontjából érthetetlen és felesleges pusztítás.  A jelenlegi tervek alapján augusztusban nyithatnak a tábor kapui, azonban eddig is jelentős csúszások voltak a beruházásban – folytatta a zöldek képviselőjelöltje.

Szendefy szerint a kormány úgy ajándékozta el a 17,5 milliárd forint forgalmi értékű komplexumokat a Szeged–Csanádi Egyházmegyéhez közeli Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak, hogy az alapítvány 15 év után akár el is adhatja azokat. Ellenben sem a forgalmi értéket, sem a felújításra költött tízmilliárdokat nem kell megtéríteniük.

Szendefy elmondta: az Alapítványnak immár nem kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, nem kötelezettsége a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése sem. Az egyházi kezelésbe kerüléssel a vallási nevelés viszont bekerült a fenntartó prioritásai közé, ami sérti a világnézeti semlegesség elvét.

Forrás: KPSVR.hu

A Fonyódligeti gyermektábor – érthetetlen pusztítás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A miniszteri biztos

• közreműködik a Balaton növény- és állatvilágának, valamint a víz minőségének megóvásához kapcsolódó, az agrárminiszter feladatkörébe tartozó szakmai feladatok összehangolásában;
• elősegíti a Balaton és a Kis-Balaton vízgyűjtő területein lévő szennyező források azonosítását;
• javaslatot tesz a Balaton medrének rekultivációjával kapcsolatos állami feladatok megvalósíthatóságára;
• elősegíti a balatoni halak gasztronómiai népszerűsítését
• és rendszeresen tájékoztatja az őt kinevező agrárminisztert, illetve havonta írásbeli beszámolót készít munkásságáról

– írja a Mérce.

Az utóbbi években nem telt el olyan hét, hogy ne lett volna hangos a média valamilyen jut az eszelős tempóban zajló, helyi közösségeket és természeti értékeket semmibe vevő Balaton-parti beruházásokról szóló hírtől. Volt tihanyi mezőgazdasági épületnek álcázott luxusingatlanozás, illegális fakivágások tömkelege vagy hegyoldalak lefaragása. Persze büntetéseket mindig lehetett eddig pénzzel orvosolni. Balatonaligán a szabadstrand jövője is kérdéses, mivel a kormányközeli beruházások igencsak elfoglalják a partot.
Többek között ezért is mondott le Szigliget polgármestere, mert szerint „bizonyos vállalkozókkal, befektetőkkel szemben” védtelen a település, az önkormányzat már kevés ahhoz, hogy megállítsa a Balaton körül kibontakozó folyamatot – írja az oldal. Ennek ellenére persze mindenki már tudja, hogy az egész Balaton Mészáros, Tiborcz és Matolcsy kezében van.

És akkor most, mindezek után kineveznek egy miniszteri biztost, aki majd jól megvédi a Balatont. De mégis hogyan, ha épp a NER facsarja ki az utolsó csepp hasznot is a Balatonból bármi áron?
Sok kérdés merül fel a miniszteri biztossal szemben, elsők között az, hogy ki ő, hogy minden eddigi pusztítást megakadályozzon? Milyen hatáskörei vannak, mit fog tenni? Vagy majd inkább közreműködik? Egy biztos A Balaton valódi őrzői pedig továbbra is a helyi közösségek és az ügyeket kihangosító civilek maradnak.

(Mérce)

A Mire is szolgál a balatoni miniszteri biztos? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.