Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter kedd este Berlinben tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy valószínűleg változtatni kell azon a szeptember elején kidolgozott terven, miszerint a még három működő atomerőmű közül egyet végleg leállítanak az év végén, kettőt pedig úgynevezett készenléti üzemmódba helyeznek 2023 első negyedévére.

Az új menetrend az lehet, hogy a két erőműben mégiscsak inkább folytatják a termelést három hónapig, mert Franciaországban a vártnál kedvezőtlenebbül alakul a villamosenergia-ellátási helyzet, így a szokásosnál több áramot kell Németországból Franciaországba exportálni – fejtette ki a miniszter.

Elmondta: ammennyiben nem következik be jelentős javulás a szomszédos országban, a németországi ellátásbiztonság fenntartása érdekében készenléti üzemmód helyett tovább termel majd a Baden-Württenberg tartományi Neckarwestheim 2 és a bajorországi Isar 2 atomerőmű az év első hónapjaiban, amikor a legnagyobb az energiafogyasztás.

A „mai állás szerint” így kell megszervezni az ellátást, végső döntést azonban majd csak később hoznak. A Neckarwestheim 2 erőmű esetében elég lesz 2023 elején határozni arról, hogy folytassák-e a termelést, az Isar 2 esetében viszont technikai okok miatt legkésőbb decemberben dönteni kell

– ismertette Robert Habeck.

Abban továbbra sincs változás, hogy az Alsó-Szászországban működő Emsland erőműben – a harmadik még működő németországi atomerőműben – december 31-én véglegesen leállítják a termelést.

Németországban a Japánban, Fukusimánál működő atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az Angela Merkel vezette akkori kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis fokozatosan, bő tíz év alatt, 2022 végéig leállítják mind a 17 atomerőművet.

A tervet az Oroszország Ukrajna elleni háborújával és a koronavírus-járvány miatt elhalasztott franciaországi atomerőmű-karbantartási munkálatokkal összefüggésben kialakult lehetséges ellátásbiztonsági gondok miatt alakították át.

Az új – a friss franciaországi adatok alapján valószínűleg ismét módosításra szoruló – menetrend szeptember eleji ismertetésekor Robert Habeck kiemelte, hogy átmeneti intézkedésről van szó, és Németország 2023 áprilisában végleg szakít a nukleáris energiára építő áramtermeléssel. Ezért új fűtőelemeket már nem rendelnek és az átmeneti idő után a két utolsó erőművet is leállítják – mondta a Zöldek politikusa.

Aláhúzta, hogy Németország kitart az úgynevezett energiapolitikai fordulat mellett, vagyis felhagy az atomenergia használatával, mert a technológia vállalhatatlanul kockázatos, a radioaktív hulladék kezelése pedig több nemzedéket sújtó teher. Hozzátette: a franciaországi atomerőművek üzemeltetése körüli nehézségek is azt jelzik, hogy Németország „okosan döntött”.

MTI

A Meghosszabbíthatják a két utolsó atomerőmű üzemidejét Németországban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Amerika megvizsgálta a helyzetet és arra jutottak, hogy a helyzetet rendbe lehet hozni még azelőtt, hogy valódi katasztrófa történjen. Ehhez viszont cselekedni kell majd lehetőleg minél élőbb.

Az erőműről kapcsolatos hírek viszont ellentmondanak egymásnak, ugyanis az erőmővet másik részben üzemeltető kínai vállalat szerint nincs semmi rendellenesség az reaktorral kapcsolatban. Ezzel áll szemben ugye az amerikai titkos hírszerzés jelentése, miszerint az atomerőműből radioaktív gáz szivárog, ami katasztrófához vezethet.

Az Egyesült Államok engedélyt adhatna a Framatome Francia cég számára, hogy technikai segítséget vagy támogatást nyújtson a probléma kezelésére, de végső soron a kínai kormány fogja eldönteni, hogy az esethez szükség van-e az üzem teljes leállítására, avagy sem – írja CNN a birtokukba juttatott dokumentumok szerint.

„Ha mégis gázszivárgásuk van, az azt jelzi, hogy a tartályuk egy része biztosan megsérült”

– mondta Cheryl Rofer, nyugdíjazott nukleáris tudós. Állítása szerint arra is van esély, hogy az üzemanyag egyes elemei törhettek el, ami komolyabb problémákat okozhat a jövőben.

Bár van esély arra, hogy a helyzet katasztrófához vezetnek, de az amerikai tisztviselők jelenleg úgy vélik, valószínűbb, hogy nem lesz belőle – írja a CNN.

(Daily Mail UK / CNN )

A A szivárgó kínai atomerőmű katasztrófához vezethet bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az előadásban eddig még nem látott felvételeket is bemutatunk, melyet Kóbor József az atomkatasztrófa helyszínén készített. Szóba kerül, hogy Pécs városában hogyan érzékelték először a tragédia következményeit és hogy milyen következményei voltak a robbanásnak, melyek napjainkra is kihatnak.

Ezzel a videóval is tisztelgünk mindazok előtt, akik a kármentésben részt vettek és életüket vesztették.

A Magyarországon mértem – 35 éve történt a csernobili atomkatasztrófa bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.