Az EMA Humángyógyszer Bizottsága (CHMP) a második dózis visszatartására szólította fel a szakembereket a trombocitopéniával társuló trombózis szindrómás (TTS) esetekben, vagyis akkor, ha valakinél alacsony vérlemezkeszám mellett jelentkeznek vérrögök az első dózis után.

Emellett arra is felhívta a figyelmüket, hogy amennyiben az oltást követő három hétben alacsony vérlemezkeszámot tapasztalnak egy páciensnél, fordítsanak kiemelt figyelmet a vérrögképződésre, ha pedig vérrögképződés jelenik meg, akkor a vérlemezkeszámot vizsgálják.

Az EMA hangsúlyozta, hogy továbbra is ajánlja a vakcina használatát, ebben pedig a mostani ajánlás sem hozott változást.

/Telex

A Akiknél vérrög alakult ki, nem javasolja az AstraZeneca második dózist bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ez az első afrikai ország, amely ezt nyilvánosan meg is tette. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban arra szólította fel az országokat, hogy ne semmisítsék meg a lejárt oltóanyagokat, de most változtatott az álláspontján.

Malawiban rendkívül alacsony az oltási hajlandóság, és az egészségügyi dolgozók azt remélik, hogy ez a drasztikus lépés növeli a lakosság bizalmát, hiszen látni fogják, hogy lejárt vakcinával nem oltják be őket.

A mintegy 18 milliós népességből 34 232 megerősített koronavírus-esetet és 1153 halálesetet regisztráltak az országban. Malawi 102 000 adagot AstraZeneca-vakcinát kapott március 26-án az Afrikai Uniótól, és ezeknek majdnem 80 százalékát már felhasználta.

A címkéken azonban lejárati időként április 13. szerepelt, így a fiolákat kivették a tároláshoz szükséges hűtőszekrényekből. Malawi egészségügyi főtitkára a BBC-nek elmondta, hogy nem szerencsés, hogy végül ilyen módon meg kellett semmisíteniük a vakcinákat, de a döntés mégis több előnnyel, mint hátránnyal járt.

„Amikor az emberek között elterjedt a hír, hogy lejárt vakcináink vannak, észrevettük, hogy egyre kevesebben érkeznek beoltatni magukat.” – mondta Dr. Charles Mwansambo.

„Ha nem égetjük el őket, akkor azt gondolhatják, hogy lejárt oltóanyagot használunk létesítményeinkben, viszont ha tovább csökken az oltási hajlandóság, akkor a koronavírus-járvány hatalmas pusztítást fog végezni hazánkban.”

Hozzátette, hogy a vakcinák nyilvános elégetése „csak formalitás” volt, mivel azokat valójában már megsemmisítették.

A fővárosban, Lilongwe utcáin néhány ember arról nyilatkozott a BBC-nek, hogy aggódnak az oltás biztonságossága miatt.

„Szeretnék oltást kapni, de mi rá a biztosíték, hogy ha bemegyek a kórházba, akkor nem a lejárt vakcinákból fognak nekem adni?” – mondta az egyikük.

„Nagyon sok történetet hallottam arról, hogy az emberek vérrögöket kapnak, és vannak, akik az oltás után is meghalnak. Vajon hazudnak ezek az emberek? Ha ezek a történetek igazak, miért kapjuk ugyanazokat az oltásokat?” – kérdezte egy másik járókelő.

Az AstraZeneca vakcina és a ritka vérrögök közötti kapcsolat még nem bizonyított, és az egészségügyi szakértők szerint a Covid-19 kockázata jóval magasabb, ezért azt tanácsolják az embereknek, hogy ha tehetik, oltassák be magukat.

Malawi nem az egyetlen afrikai ország, amelynek lejárt oltásai vannak. A WHO kezdetben arra kérte őket, hogy tartsák meg az oltásokat, amíg nem tudják biztosan megállapítani, hogy továbbra is használhatók-e. Mostanra azonban már az az álláspont, hogy a biztonság kedvéért a gyártó által meghatározott lejárati idő után a vakcinákat meg kell semmisíteni.

„Bár a vakcinák kidobása minden immunizációs program kapcsán mélységesen sajnálatos, a WHO azt javasolja, hogy ezeket a lejárt dózisokat távolítsák el az elosztási létesítményekről, és biztonságosan ártalmatlanítsák” – áll a május 17-i közleményben.

A jelenleg használt egyéb oltások tárolási ideje legfeljebb 36 hónap. A Covid-19 vakcinákkal kapcsolatban az jelenti az igazán nagy kihívást, hogy kevesebb, mint egy éve vannak aktív használatban, és nem állnak rendelkezésre érdemi adatok arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig maradnak hatékonyak és biztonságosak.

Kiemelt kép: Getty Images/BBC

A Malawiban 19000 AstraZeneca-vakcinát égetnek el nyilvánosan bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

– jelentette be kedden a szlovák egészségügyi minisztérium. A szlovák állami gyógyszerfelügyelet múlt héten közölte, hogy egy 47 éves nő halála összefüggésben állhat a vakcinával. – közölte az MTI.

A szlovák egészségügyi tárca szerint egyelőre beadják az oltóanyagot azoknak, akik a második dózisukra várnak. De mostantól első adagként beszüntetik a beadatását.

Több európai ország is felfüggesztette már az AstraZenecával való oltást, miután kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy bizonyos, nagyon ritka esetekben az oltóanyag vérrögöt okozhat.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint azonban a vakcina előnyei jelentősen meghaladják az esetleges mellékhatások kockázatát. Az Európai Unió nem újította meg az AstraZeneca gyógyszercéggel kötött szerződését. Egyelőre nem biztos, hogy rendelni fog a jövőben a cég oltóanyagából.

A Szlovákiában is beszüntetik az AstraZenecával való oltást bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Spanyolországban a kormány az AstraZeneca oltás beadását követően történt vérrögképződéses esetek miatt a 60 év alattiaknál letiltotta a vakcina használatát, azonban így hoppon maradt majdnem egymillió állampolgár. A zömében az egészségügyben és rendvédelemben dolgozó emberek még februárban kapták meg a vakcina első dózisát, a letiltás azonban csak ezután vált esedékessé.

Nekik mostanában, május elején kellene megkapniuk a második dózist, azonban a spanyol kormány azóta nem hozott döntést arról, hogy beadják-e a AstraZeneca második adagját, vagy egy másik vakcinából kapják meg a kellő dózist az érintettek.

Az idő szorít, pénteken azonban a kormány döntése alapján újabb négy héttel halasztották el a második oltás beadását, így előfordulhat, hogy többeknek közölük 4 hónap marad ki a két vakcina között.

Németországban és Franciaországban egyébként szintén leállították az AstraZeneca oltóanyagának alkalmazását a 60 év alatti korosztályban, itt a Pfizer vakcináját kapják másodszorra azok, akik elsőre már AstaZenecát kaptak.

Írországban sem használják a vakcinát a fiataloknál, itt azonban a második dózist már beadják azoknak, akik az elsőt is ebből az oltóanyagból kapták korábban.

Az Európai Gyógyszerügynökség egyébként azt közölte az AstraZeneca oltásaival kapcsolatban, hogy a nagyon ritkán előforduló vérrögképződéses esetek ellenére is érdemes alkalmazni az oltást minden korosztályban, mert annak így is sokkal több jó hatása van, illetve továbbra is aktívan hatásos a koronavírus-fertőzés ellen.

 Fotó: MTI/Leszek Szymanski

A Az AstraZenecával oltott spanyoloknak négy hónapot kell várniuk a második oltásra bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

– közölte tegnap este a Koronavírus Sajtóközpontja

A közleményben felhívják a figyelmet arra, hogy a kórházi oltópontokon minden vakcinából annyit tudnak beadatni az orvosokkal, amennyi éppen rendelkezésükre áll. Ezt valószínűleg azért közölték, mert a tegnapi nap folyamán nem kis terhelést kellett kibírnia az oltási programnak. Gulyás Gergely által csütörtökön megjósolt 4 millió beoltottat mindeképp szerették volna elérni. Mivel csütörtök estére 3 913 550 beoltott volt Magyarországon, a pénteki cél 86 450 oltás beadása kellett legyen minimum Ezért úgy döntöttek, hogy Pfizer vakcinára is lehet időpontot foglalni.

Ez elképesztő sorbanállásokat, tömegjelenteket eredményezett az oltópontoknál. Még olyan esetkről is lehetett olvasni, ahol valaki nem kicsit vette a szívére, hogy neki már „nem jutott”. Ha ez nem lett volna elég, még az időpont foglaló online felület is csődött mondott.

A göröngyös út viszont minden bizonnyal megérte, ugyanis Orbán Viktor délutáni facebook-posztja szerint sikeresen elérték a 4 millió beoltottat.

A közleményt így zárják:

„Kérjük a regisztráltakat, ha már foglaltak online időpontot és a háziorvosuk is hívja őket oltásra, akkor jelezzék a háziorvosnak, hogy már van időpontjuk kórházi oltópontos oltásra.  Így a háziorvos másnak tudja felajánlani a vakcinát.

A Reggeltől újra lehet időpontot foglalni oltásokra bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A dózisokat a következő hónapokban, a végső biztonsági felülvizsgálat után lehet majd exportálni. Az Egyesült Államokban hatalmas adag tartalék AstraZeneca van annak ellenére, hogy a hatóságok még nem engedélyezték a használatát.

A kritikus hangok szerint a kormány feleslegesen halmozta fel az oltást, miközben más országoknak égető szükségük lenne rá. Ezen kívül az Indiában bekövetkezett válságos helyzet szintén nyomást gyakorolt ​​a Biden-kormányra is az amerikai egészségügyi források megosztását tekintve.

Ennek hatására a múlt hónapban Joe Biden elnök ígéretet tett arra, hogy mintegy négy millió adag AstraZeneca oltást oszt szét Mexikó és Kanada között – mindkét országban jóváhagyták az oltóanyagot.

Hétfőn a Fehér Ház azt közölte, hogy várhatóan körülbelül további 10 millió adag AstraZeneca vakcina szabadulhat fel, amikor az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) a következő hetekben befejezi a vizsgálatot. Állításuk szerint pedig további 50 millió adag vakcina van a gyártás különböző szakaszaiban.

A Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy az FDA tisztviselői a hivatalos használat előtt ellenőrzik az oltások minőségét.

„Nemsokára további részleteket fogunk megosztani arról, hogy kiknek fogjuk felajánlani a vakcinákat, egyelőre azonban még a tervezés folyamatában vagyunk.”

-jelentette ki.

Az Egyesült Államok nemrég azt is bejelentette, hogy nyersanyagok biztosításával segíti az indiai oltóanyaggyártókat, mivel az ország jelenleg is a koronavírus pusztításával küzd.

Narendra Modi indiai miniszterelnökkel folytatott hétfői telefonbeszélgetésében Biden elnök újabb sürgősségi segítséget ígért, „többek között oxigénnel kapcsolatos ellátást, oltóanyagokat és terápiát”. – áll a Fehér Ház közleményében.

Az FDA eddig három típusú oltóanyagot engedélyezett az Amerikai Egyesült Államokban a Covid-19 fertőzés megelőzésére: Pfizer BioNTech, Moderna és Johnson & Johnson (Janssen). Szakértők szerint valószínűnek tűnik, hogy ezek az ország minden igényét kielégítik, és az AstraZeneca-oltásra már nem lesz szükség.

A legfrissebb adatok szerint az Egyesült Államokban a felnőttek több, mint 53%-a kapott már legalább egy adag oltást.

(Fotó: Tom Brenner/REUTERS)

A Az USA 60 millió adag AstraZeneca-oltás szétosztását tervezi más országokban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Nukleáris Energetikai Intézet (INEP) tízezer beoltott ember vérmintáján végzett antitest vizsgálatot, és az eredmények szerint az összes forgalomban lévő oltóanyag valós védelmet alakít ki a vírussal szemben.

Marija Gnjatović, az INEP kutatója a Danas szerb lapnak elmondta, hogy a vizsgálatot két héttel az első, illetve két héttel a második vakcina beadását követően is elvégezték ugyanazoknál a személyeknél. Kiemelte azonban, hogy nem az antitestszám mértéke jelzi egyedül a kialakult védelmet, de egy jó fokmérője lehet annak, hogy melyik korosztály milyen módon reagál a megkapott oltásokra.

A 10 ezer vizsgált személynél az oltásokkal kapcsolatos haláleset nem történt.

A tesztelés során megállapították, hogy a Pfizer vakcina már az első adag alkalmazásakor antitesteket termel a szervezetben, ez a beoltottak több mint 85 százalékánál két héttel az első oltás beadása után történt meg, míg a második dózisnál a vizsgált emberek szervezetének 95 százalékában.

A Szputnyik V első adagja után először 3 héttel mértek releváns antitestszámot, a második adag oltás után a beoltottak 92 százaléka termelt antitesteket.

Az AstraZeneca vakcinája a vizsgálaton hasonlóan jól teljesített, habár abból a második dózist még nem kapták meg az érintettek.

A Sinopharm is jól vizsgázott a 20-65 éves korosztály köreiben, az antitestválasz két héttel az első dózis után itt is nagy mértékben bekövetkezett, a második adag után pedig a beoltottak több, mint 90 százalékánál mértek antitesttermelést.

Ez a vakcina az idősebb generációnál azonban gyengébb eredményeket ért el a vizsgálat folyamán.

Marija Gnjatović erre azt mondta, hogy ez mégsem garancia arra, hogy az ő szervezetük a kínai vakcina beadása után ne lenne immúnis a koronavírusra. Szerinte ezen kívül még a sejtes immunitást is figyelembe kell venni, de úgy gondolja, hogy

a vizsgálat így is megnyugtató eredményt hozott, hiszen az emberek szervezete láthatóan aktívan reagál, és védelmet alakít ki hatásukra.

(Fotó: MTI/Rosta Tibor)

A Szerbiában 10 ezer embernél vizsgálták meg az oltások utáni ellenanyag-termelést, íme az eredmények bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.