Bár a parlagfű elleni védekezés hagyományos eszközökkel is elvégezhető, a leginkább kívánatos módszer mégis csak a biológiai védekezés lenne. Ismert jelenség a természetben, hogy ha egy faj, számára idegen helyre kerül, ahol meg tud telepedni, akkor kis idő múlva követik őt a természetes ellenségei is. A parlagfű már hosszú évtizedek óta megtelepedett Európában, azonban a természetes ellenségei eddig nem bukkantak fel. A világon sok kutatás folyt már és jelenleg is sokakat foglalkoztat a parlagfű elleni biológiai védekezés témaköre. A tudományos eredmények alapján a legígéretesebbnek egy bogár, a parlagfű olajosbogár (Ophraella communa) tűnik a parlagfű elleni védekezésben. Ez a faj Észak-Amerikából származik és már Európában is megjelent, stabil populációja Észak-Olaszországban, Milánó környékén alakult ki.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai az elmúlt években vizsgálták ezt a bogarat, elsősorban tápnövény-preferencia szempontjából. A vizsgálat eredménye szerint pl. a napraforgó még alternatíva hiányában sem felelt meg neki. A Nébih folytatja a biológiai védekezési lehetőségek keresését, ezért megállapodást kötött az ELKH (Eötvös Lóránd Kutató Hálózat) ATK Növényvédelmi Intézetével. Az együttműködés célja a parlagfű olajosbogár magyarországi előfordulásának felmérése, illetve további vizsgálatok beállítása a bogár hazai viszonyok közötti életmódjának megismerésére.

A hazai előfordulásról tavaly már megjelent egy publikáció, viszont azóta újabb igazolt előfordulással még nem találkoztak a kutatók. A Növényvédelmi Intézet a közösségi médiában kéri a természetjárók és hobbi rovarászok segítségét a parlagfű olajbogár felderítésére, amelyhez ezúton a  Nébih is csatlakozik.

Az ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói kérik a lakosság, a rovarászok, a gazdálkodók és a természetjárók szíves segítségét a tavalyi év őszén hazánkban is megjelent parlagfű-olajosbogár (Ophraella communa) hazai előfordulásának a pontosabb feltárásához.

A bogár könnyen felismerhető, kb ~ fél centiméter hosszúságú, sárga, sárgásbarna színezetű, melynek szárnyfedőin fekete hosszirányú sávok láthatók. Főleg parlagfűn található meg, amelyen szabad szemmel is jól megfigyelhető.

A Nébih azt kéri, hogy aki a bogarat látta, úgy küldje el annak pontos előfordulási adatait, amely magában foglalja a következőket:
– megfigyelési dátum
– helyszín,
– lehetőleg egy jó minőségű fénykép, melyeket a parlagfubogar@atk.hu e-mail címre kérünk elküldeni.

A Parlagfűevő bogár lehet a megoldás az allergiára bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) kutatásai már két évtizeddel ezelőtt kimutatták: általánossá vált, hogy a pollenek felületén megragadnak a különböző légszennyező anyagok.

A témáról így írt már 1995-ben Müller Mária főorvos, gyermek-allergológus (1998-ban bekövetkezett haláláig a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének alelnöke):

„A parlagfű pollenfelülete a buzogányfejre emlékeztet. Erre rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék, és a pollen így kerül a nyálkahártyára. Itt a koromból kátrány képződik, mely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes.”

Rudnai Péter főorvos, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Környezetepidemiológiai osztályának vezetője egy 2001-ben tartott konferencián pedig általában a pollenekkel kapcsolatban elmondta:

„A légszennyezésből származó illékony szerves molekulák a port ragadóssá teszik. Minél ragadósabb a por, annál több kötődik a pollen (tüskés) felszínére. A pollenben ilyenkor lényegesen nagyobb mennyiségű allergén fehérje is képződik.”

Sajnos kutatások kimutattak, hogy az emberi tevékenységek, mint például a fűtés, a közlekedés és egyéb emberi tevékenységekből származó anyagok az egyébként ártalmatlan pollent méreggé változtatják. Tanulmányok sora bizonyítja ugyanakkor, hogy sokkal egészségesebbek és tovább élnek azok az emberek, akik környezetében növények, fák vannak, mint azok, akiknek nem adatott meg, hogy ilyen környezetben éljenek. Ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy óvjuk a zöldfelületeket – többek között a fűtés, a közlekedés és más emberi tevékenység okozta légszennyezéstől is. Ne tegyük a fákat és más növényeket barátból ellenséggé – hívja fel a Greenfo is a figyelmet.

(Greenfo)

A A légszennyezés miatt jelentősen megnövekedett az allergiások száma bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.