A panaszokat indítók álláspontja szerint a rendelet hátrányosan megkülönböztette azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem oltották be magukat. Így nem rendelkeztek védettségi igazolvánnyal sem, és ezzel súlyos alapjog-sérelmeket szenvedtek el. 

Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatozó vizsgálata során megállapította:

Azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.

Az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. Ez alapján pedig úgy látták, a jogkorlátozás legitim célja lehet a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése. Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó rendszeresen felül is vizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét is.

Azok, akik nem vehették fel az oltást?

Fontos kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a polgárokkal, akik adott esetben kérték volna a vakcinát, azonban orvosi tanácsra mégis elmulasztották azt. Például várandósak, krónikus betegek, és a többi.

Erről az alkotmánybíróság a panaszok alapján nem rendelkezett.

A Alkotmánybíróság: nem jogsértő az oltatlanok korlátozása bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Konkrétan azokat a rendelkezéseket ítélték alkotmányellenesnek, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást.

„Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.”

Az Alkotmánybíróság eljárásának alapjául a köztársasági elnök indítványa szolgált. Áder János kérte a törvényjavaslat Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.

A indítvánnyal megkérdőjelezett törvények célja – az alkotmánybíróság szerint – az volt, hogy a műemléképületek lakásait bérlők megvehessék ezen ingatlanokat, ezzel teret adva a lakások privatizálásának.

A köztársasági elnök álláspontja az volt, hogy ez az ambíció összeegyeztethetetlen a kulturális örökség részét képező, műemléki védelem alatt álló építmények védelmének alaptörvényi követelményével.

A jelenleg is hatályos jogszabályok szerint kizárólag a műemlékvédelmi hatóság rendelkezhet ilyen épületekben lévő lakások megvásárlásáról. Áder János szerint ez a rendelkezés a kulturális értékek védelmébe ütközik. Indítványa szernt szükséges az ilyen ingatlanok tulajdonjog-szerzésének korlátozása.

Az Alkotmánybíróság a tulajdonhoz való jog korlátozása kapcsán kifejtette:

„Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, amellyel vagyonában azzal arányban álló érték marad meg, amit a tulajdonában álló lakások képviseltek. Az értékarányosság biztosításának módját a törvényhozó alakítja ki. Lehetséges a hatályos rendelkezések minden olyan változata és kiegészítése, amely kielégíti azt az alkotmányossági feltételt, hogy az értékarányosság elve érvényesüljön.”

Az elutasított törvény a vételi jog jogosultjaként három alanyi kört határozott meg:

• akik bérleti jogviszonya 5 és 15 év közötti
• akiké 15 és 25 év közötti
• akiké a 25 évet meghaladja.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban a jogalkotó által megfogalmazott céllal a törvény rendelkezései csak azok esetében vannak összhangban, akiknek a bérleti viszonya a 25 évet meghaladja.

A másik két jogkör egyszerűen indokolatlanul kedvező a lakásvásárlók számára.

Az Alkotmánybíróság ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a törvénynek azokat a rendelkezéseit, melyek a 25 évnél nem régebb óta bérleti jogviszonyban állók vételi jogára vonatkoznak.

/Alkotmánybíroság

A Alaptörvény-ellenesnek ítélte a bíróság a bérlakás-törvény egyes rendelkezéseit bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az ellenzéki szövetség tagjai szerdán az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy az semmisítse meg a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, hogy a Fidesz ne tudja kifosztani az országot. Az ellenzéki pártok szerint Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP – egy súlyos világjárvány és gazdasági válság idején visszaélve a hatalmával – 1000 milliárd forintnyi közvagyont szervezett ki és helyezett politikai irányítás alá, közte szinte a teljes magyar felsőoktatást.

Ezt oly módon tette, hogy úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványokba helyezte ki a vagyonelemeket és a magyar egyetemeket. Az alapítványok élére pedig jobbára fideszes embereket ültettek. Még arról is rendelkeztek, hogy ezek a kurátorok dönthessenek a saját utódlásukról is.

Ezzel meglopták a magyar embereket, meglopták a magyar nemzetet.

Az ellenzéki pártok szerint ez nemcsak végtelenül aljas tett, hanem sérti az Alaptörvényt is. Rámutattak, hogy az egyetemek átszervezése nem a felsőoktatás színvonaláról szól, hiszen Európában a legnevesebb egyetemek állami fenntartásban működnek.

Hozzátették, hogy a kormány hazudott, amikor azt ígérte, hogy az egyetemek 1500 milliárd forintos fejlesztési forráshoz jutnak, hiszen még az elérhető EU-s forrásokról is lemondott a kormány, csak azért, hogy hogy az egyetemeket politikai irányítás alá vonhassák.

Ennek megállítása miatt az ellenzéki koalíció szerdán az Alkotmánybírósághoz fordul, kérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény megsemmisítését.

A Alkotmánybírósághoz fordultak az ellenzéki pártok a közvagyon alapítványokba szervezése miatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.