Ekkora deficitre 2020-ban volt utoljára példa, amikor a koronavírus-járvány okozta válság döntötte fel nem csak a magyar, de a világgazdaságot is.

A PM néhány részletet is elárult a jelentősebb kiadásokról

Ezekre, ennyi pénz ment el:

• közúti fejlesztésekre 237,4 milliárd forint
• a Magyar Falu Programra 211,3 milliárd forint
• a közlekedési ágazati programokra 200,6 milliárd forint
• A koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra 96,2 milliárd forint,
• a nemzeti agrártámogatásokra 89,9 milliárd forintot,
• a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból pedig 87,6 milliárd forint
• a vasúti fejlesztésekre fordított 78,5 milliárd forint,
• a Beruházás ösztönzési célelőirányzatból kifizetett 62,7 milliárd forint
• a Modern Városok Program céljaira kiadott 51,7 milliárd forint,
• a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására fizetett 47,7 milliárd forint
• A hazai kiadások közül kiemelendő továbbá a nyugellátásokra fordított 4117,7 milliárd forint
• a gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett 1880,0 milliárd forint
• 2021-ben indult el az orvosok több évig tartó, átfogó béremelési programja is

– sorolták

A Pénzügyminisztérium arra is emlékeztet, hogy

„2021. december elején 350 milliárd forintos pénzügyi tartalék képzéséről is döntött a kormány annak érdekében, hogy ezzel is erősítse hazánk pénzügyi stabilitását és tovább javítsa a befektetői megítélést”. „Ennek is köszönhetően – a rendelkezésre álló adatok alapján – 2021 végén az adósságráta és az uniós módszertan szerinti hiány csökkenése kellő pénzügyi tartalék mellett valósulhatott meg”

– fogalmaz a tárca.

A Portfolio szerint 5196 milliárd forintos hiány szerepelt, így az 5000 milliárd forint feletti összeg nem teljesen váratlan, viszont az előzetes tervek fényében hatalmasnak mondható. Főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a minisztérium előzetes számításai szerint tavaly 6,4%-kal növekedett a magyar GDP.

A 5101,5 milliárd forintos hiánnyal záródott 2021 bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A cikk foglalkozik a Freedom House nemrégiben megjelent kutatásával is, amely kitér arra, hogy a világban 15 éve zajló “jogállam deficit” megtörni látszik, így az előrejelzések alapján a “Trump-féle amerikai jobboldal hőse”, Orbán Viktor sorsa is hamarosan megpecsételődhet. A Financial Times szerint az sem kizárt, hogy a sajtó túlsúlya és az állami intézmények ellenőrzése miatt a magyar kormányfő végül megtartja hatalmát, nem beszélve arról, hogy Trump-féle mintára egy esetleges vereség esetén Orbán elfogadja-e a választások végeredményét, vagy ő is csalást kiált majd.

A brit napilap szerint a Fülöp-szigeteken kevésbé bonyolult a képlet, ugyanis Rodrigo Duetertének nem sikerült keresztülvinnie az alkotmánymódosítást, ezért mandátuma lejártakor távozni kényszerül. Kihívója azonban éppen az előző diktátor, Ferdinand Marcos fia lesz.

A Financial Times cikkéből az is kiderül, hogy Jair Bolsonarónak szintén nem áll jól a szénája, ám a brazil elnök már javában készíti elő a terepet, hogy megkérdőjelezze az októberben tartandó választások kimenetelét. A lap szerint ebbe egy katonai puccskísérlet is belefér, de a demokratikus intézményrendszerek elég erősnek tűnnek ahhoz, hogy egy ilyen próbálkozást kivédjenek.

A cikkben szóba kerül Recep Tayyip Erdogan is, akinek ugyan jövőre kell csak megméretnie magát, viszont a magas infláció és az elhibázott gazdaságpolitika nehezíti a helyzetét. Az FT szerint könnyen elképzelhető, hogy a következő másfél év során 4 illiberális vezető is elveszti hatalmát. 

A A Financial Times szerint Orbán gyengébb lehet annál, mint amilyennek látszik bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A kutyapárt Békemenetén lófejú emberekkel beszélgettünkOktóber 23-án az “álcivil CÖF” mellett a Magyar Kétfarkú Kutya Párt megtartotta az “eredeti” békemenetet.

Az Oktogonról a Széll Kálmán térre sétáltak el a tüntetők, akik körülbelül x-számban gyűltek össze a napos szombat délutánon, sajnos a teljes lészámot nem árulhatták el, mert meghatározatlan időre titkosították.

A párt politikusai közül Kovács Gergely és Döme Zsuzsanna ‘Suzi’ is beszédeket mondtak. A párt jelöltjeit is kérdeztük terveikről: a fekete kutya azt hangsúlyozta, hogy “Vau, vau, vau!” Volt olyan jelöltjük is, aki nem volt hajlandó nyilatkozni nekünk.

A „Október 23-ról mindenkinek ugyanaz jut eszébe: Gyurcsány Ferenc” – MKKP Békább menet – videó bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ahogy ma korábban is megírtuk az érdeklődés jelentősen nagyobb eddig, mint a szeptemberi első fordulóban, ami a gyors online szavazási lehetőségnek is köszönhető. A pénteki napon meglehet a félmilliomodik szavazó. Eddig már több mint 100 000 olyan szavazót sikerült megmozgatni és leszavaztatni, akik az előválasztás első fordulójában nem voksoltak egyetlen jelöltre sem.

A szavazati részvételi arányokról itt olvashattok bővebben.

Igencsak megosztott a közvélemény arról, hogy ki fogja nyerni az előválasztás második fordulóját. Ahogy az a videóból is leszűrhető, a fiatalok nagy része Márki-Zay Péterre adta le a voksát, még az idősebb generáció Dobrev Klárára. Az viszont biztos, hogy egyik oldal sem becsüli alá a másikat és összhang van abban, hogy nem egymás ellenségei, hanem a közös cél még mindig az Orbán-kormány leváltása.

A fiatalok generáció sokszor megkapta az a kritikát, hogy nem veszik kezükbe saját jövőjüknek a kulcsát, azonban erre most rácáfoltak ugyanis rengetegen mentek el szavazni, amit az idősebb generáció nagyon nagy örömmel látott.

A Márki-Zay Péterrel készült exkluzív interjút itt tudod megtekinteni:

A vágatlan élő közvetítést pedig itt:

A Ki nyeri az előválasztás második fordulóját? – Utca embere videó bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az elmúlt években a COVID-19 járvány miatt is érezhetően felkapottabbak lettek a belföldi turisztikai célpontok és a mindig populáris Balatonon most még inkább azzá vált.

A Balaton körüli vendéglátósoknak néhány kérdést tettünk fel, mert kíváncsiak voltunk az elmúlt két év viszonylataira. Arról kérdeztük őket, hogy milyen volt az idei nyár forgalom szempontjából, erősebb vagy gyengébb, mint a tavalyi. Érezhető volt, hogy a határok megnyitásával esetleg csökkent a belföldi turizmus mértéke, továbbá kíváncsiak voltunk még arra is, hogy emeletek-e árakat és hogy ezt tapasztalták-e a vendégek fizetési hajlandóságán.

Videónkban Karsay Koppány az Ezüsthullám tulajdonosa számol be a tapasztalatairól, illetve telefonon még felkerestük Lepenye Tamást a Szőlőskert Vendéglő tulajdonosát és Nagy Miklóst a Hotel Neptun Badacsonynak és a Tilia Borvendéglőnek tulajdonosát is.

Milyen volt az idei szezon forgalom szempontjából?

Lepenye Tamás: Hoztuk a tavalyi forgalmat, kevesebb személyzettel, de nem panaszkodunk. Teljesítettük az elvártaknak megfelelő szintet. A COVID-19 járvány minket annyira nem befolyásolt, tekintve, hogy harminc éve vagyunk nyitva, nálunk igazából csak évről évre többen vannak, úgyhogy szerintem kijelenthetjük, hogy nálunk beérett a gyümölcs.

Az idei erősebb vagy gyengébb volt, mint a tavalyi nyár?

Lepenye Tamás: Minden szezonkezdet nehéz. Itt tudnám azt mondani, hogy érezhető volt valamilyen módon tavaly és idén is a koronavírus hatása, abból a szempontból, hogy lassabban indult a be az egész, de annál erősebb lett a vége. Szerencsére még most sem szűkölködünk a vendégekből.

Emeltek árakat?

L.T: Muszáj volt, mivel minden nyersanyagnak megnőtt az ára és így mi is kénytelenek voltunk emelni. Mi is nagyjából egy 10-15%-ot emeltünk.

Tapasztalható volt ez a vendégek fizetési hajlandóságán?

Nem kifejezetten, mondjuk talán abból a szempontból, hogy érzékelhetően megnőtt a szépkártyával fizető vendégek száma.

Nagy Miklóst is felkerestük, aki a Hotel Neptun Badacsonynak és a Tilia Borvendéglőnek a tulajdonosa.

„Tavaly azért volt kiemelkedő év a Balatonon, mivel az országhatárok le voltak zárva és megjelent egy olyan fizetőképes réteg a Balatonnál, ami soha korábban nem volt jelen. Eddig ezek a nyaralók csak egy-egy napra ugrottak le a Balatonra, mivel javarészt külföldön töltötték szabadságukat. Ezért, ha a fizetőhajlandóságot nézzük, akkor soha ilyen erős év nem volt még, mint a tavalyi. Az idei ehhez képest azért hektikusabb volt.

Négy csillagos szálláshelyeket üzemeltetünk Badacsonyban, ami nekünk a főszezonban gyakorlatilag folyamatos teltházat jelent. Idén az volt inkább tapasztalható, hogy a vendégek lassabban foglaltak szállást a szezon elején, sokkal óvatosabbak voltak, mint mondjuk tavaly ilyenkor.

A vendéglátás szempontjából az idei évre sokkal jellemzőbb volt a hullámzás a hétvégék és a hétköznapok között. Tavaly minden nap hasonlóan erős volt a forgalom és nem volt olyan kiugró a hétvége, mint az általában szokott lenni. Idén ellenben a hétvégék erős forgalmat produkáltak a hétköznapokkal szemben. Nyilván volt különbség július és augusztus között is, nem beszélve az időjárás viszontagságairól, aminek minden évben ki vannak téve a tóparti szolgáltató egységek. Idén szélsőségesebb volt a vendéglátás, de tudtuk hozni az elvártaknak megfelelő szintű bevételt.

Hasonló számokat hoztunk, mint tavaly, azonban fontos megjegyezni, hogy minden alapanyag és munkaerő drágult legalább 5-15 százalékkal. Ezért lett lényegesen alacsonyabb a nyereségtartalma a vendéglátásnak, mint tavaly volt.”

A Ilyen volt az idei szezon a Balatonon – videó bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Szijjártó Péter a bejegyzésében kiemelte, hogy a rend által fenntartott iskolákban kiváló színvonalú oktatás zajlik, közösségeik pedig sok embernek adnak erőt és hitet.

Nyilván persze ilyenkor azért felsejlenek olyan történetek, például 2016-ból, amikor azért komoly problémák akadtak a kiváló színvonalú oktatásban.

Írta egy 2016-os cikkijében a WMN.

A bencések teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje. Szoros értelemben nincs bencés rend, hanem azokat a bencés kongregációkat foglalja magába, amelyek a római apátprímás vezetésével konföderációban egyesültek, tágabb értelemben minden rendi személyt, aki a Benedek regula szerint él. A középkor folyamán léteztek bencés ihletésű monasztikus rendek; a 15. századtól kongregációk és monostorok léteznek, mint megannyi „bencés szerzetesrend”.

A szemlélődő (kontemplatív) szerzetesek nevüket alapítójukról, Szent Benedekről kapták, aki a 6. század elején, Itáliában kezdett szigorúbb szerzetesi életet élni, és írta meg szerzetesi szabályzatát, azaz reguláját. Bár a Bence név a Vince egyik formája, és nem a Benedeké, a Benedek-rendi elnevezést Magyarországon a 17. század után a bencés név váltotta fel.

A Na kikkel találkozott Szijjártó Péter? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Vasárnap hajnalban lesodródott majd felborult egy busz Horvátországban. A tragikus balesetben tíz ember életét vesztett és további 30 megsérült – közölte a rendőrség.

A koszovói rendszámú busz Zágrábtól a szerb határig vezető autópályán halad, amikor bekövetkezett a baleset Slavonski Brod közelében. Az autópályán leállították a forgalmat még a mentők és a tűzoltók a helyszínen dolgoztak.

A busz eredetileg Németországból tartott a koszovói főváros, Pristina felé. A sérülteket a Slavonski Brod-i kórházba szállították.

Tragic news this morning. At least 10 dead, and 30 injured in a bus crash in #Croatia, with people traveling to #Kosovo from Frankfurt, Germany. pic.twitter.com/at3XiGiTZK

— Xhemajl Rexha (@xhemajl_rexha) July 25, 2021

Borítókép: MTI/AP/SBONLINE/LUKA SAFUNDZIC

A Tragikus buszbaleset Horvátországban bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A videón szereplő két lányt épp 120 km/h-val lőtték ki az egyik játékból, mikor emelkedés közben egy sirály kapta őket telibe.

A videón szereplő Kiley Holmannak jó pár másodperc kellett, hogy feldolgozza a történteket és orvosolja helyzetét azzal, hogy kiveszi a madarat az arcából.

(nuus.hu)

A 120 km/h-val szállt az arcába egy sirály – videó bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Karácsony Gergely már most hősökként emlegeti a tokiói olimpia magyar résztvevőit.

A tokiói olimpián rajthoz álló magyar sportolók már most, eredményeiktől függetlenül hősök.

Budapest főpolgármestere tiszta szívvel kívánja az indulóknak és vezetőiknek, hogy egészségesen, boldogan és érmekben gazdagon térjenek haza Tokióból.

Japánban folyamatosan emelkednek az esetszámok, Tokióban pedig hónapos rekordok dőlnek meg. Az egészségügyi szakemberek attól tartanak, hogy a sportolók és a nemzetközi küldöttségek behordják a delta-variánst, ráadásul az országban a mai napig lassan halad az oltási program.

A tokiói Olimpia július 23-tól egészen augsztus 8-ig tart, amelyen összesen 176 magyar sportoló vesz részt.        

A Karácsony sok sikert kívánt a magyar olimpikonoknak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A ReflekTársulat annak apropóján jött létre, hogy igenis kell hangot adni a Magyarországon zajlódó történéseknek. A színház pedig ehhez mindig is kiváló eszközként szolgált, mivel tükröt tart a jelenbéli társadalmi helyzetekre és szituációkra.

A Ezt nevezik elhivatottságnak – megalakult a ReflekTársulat bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.