A Greenpeace hangsúlyozza, hogy az egyre gyorsuló természetpusztítás már a saját életfeltételeinket veszélyezteti. Napjainkban a fajok kihalása több százszorosára gyorsult ahhoz képest, mint amilyen átlagosan az elmúlt tízmillió évben volt, és közel 1 millió fajt fenyeget kipusztulás. Eközben Magyarországon még a védett erdők nagy részében is túlzott intenzitású fakitermelés zajlik. A kormány a természet védelméért felelős intézményrendszert a tehetetlenségig leépítette, a tűzifarendelettel a természetvédelmi korlátozásokat fellazította, és a döntéshozók régóta halogatják a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégia elfogadását. Mindennek megkoronázása, hogy a kormány eladhatóvá akar tennivédett természeti területeket is.

A Greenpeace múlt héten közzétett jelentése is döbbenetes mértékű természetpusztítást tárt fel Európa egyik legértékesebb természeti területén, a Kárpátokban, és ebből a rombolásból hazánk is kiveszi a részét. Az Északi-középhegység a Kárpátok része, ahol minden természetszerető, természetjáró ember a saját szemével láthatja, hogy erdeink tele vannak tarra vágott foltokkal − egy ilyen területen készült a Greenpeace kisvideója is.   

A Greenpeace azt követeli a magyar kormánytól, hogy változtasson az eddigi irányon, és tisztelje a természetet: 

• hagyjon fel a természetpusztító beruházásokkal; 
• építse vissza a hazai természetvédelmi intézményrendszert; 
• vonja vissza a fakitermelést megkönnyítő rendeletet;
• és fogadja el végre a régóta halogatott 2030-ig tartó Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát. 

Hazánknak a Kárpátok erdeinek megőrzésével kapcsolatban is van teendője, hiszen ez a nyolc országon átívelő hegyvonulat a vadvilág egyik utolsó menedéke Európában, ami csak az érintett országok együttműködésével menthető meg. Ennek érdekében a Greenpeace petícióval összekötött nemzetközi kampányt índított, amelyben azt kéri a döntéshozóktól, hogy azonnal tiltsák be a felelőtlen fakitermelést a Kárpátok erdeiben. Emellett uniós finanszírozással meg kell alkotni egy olyan cselekvési tervet, amelynek végrehajtása során létrejön egy országhatároktól független, érintetlen területekből álló hálózat, ahová még utak sem vezetnek, és ahol semmi sem zavarhatja az élővilágot.

A zöldszervezet arra figyelmeztet, hogy azonnal cselekednünk kell. Mindannyian a természet részei vagyunk − az életünk a tét.

A <strong>Megindító művészeti filmmel hívja fel a figyelmet a Greenpeace a természetpusztításra</strong> bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Germanwatch nevű német civil szervezet által összeállított CCPI egyetlen országot se sorolt a kiválóan teljesítők közé. A legjobb három országnak Dánia, Svédország és Chile bizonyult, a legrosszabbnak pedig Irán, Szaúd-Arábia és Kazahsztán.

A CCPI szakértői szerint Magyarország klímapolitikájában számottevő romlás ment végbe az elmúlt években. Nincsenek gyakorlati jelei annak, hogy a magyar kormány elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának az uniós célkitűzéssel összhangban történő csökkentése mellett.

Ennek éppen az ellenkezője történt: a kormány például jelentősen növelte egyes fosszilis tüzelőanyagok támogatását. Bár a komoly támogatásoknak köszönhetően a napenergia hasznosítása ugrásszerűen megnőtt, a programot nemrég felfüggesztették, mert a hálózat nincs felkészítve megfelelően a kiserőműves villamos energia befogadására. A szélenergia-termelés bővítését 2016 óta törvényileg blokkolják.

Szakértők bírálják a biomassza, a biogáz és a bioüzemanyagok magas arányát is a megújuló energián belül, amit 2030-ig előirányoz a Nemzeti Energia- és Klímaterv. A magyar kormány 2022 augusztusában új rendeletet fogadott el, amely még a védett területeken is megkönnyíti az erdők tarvágását. Ez veszélyezteti a fontos szén-dioxid-nyelőket, és rontja a természet állapotát.

A kormány évek óta szinte semmit nem tesz a szilárd anyagok égetése következtében keletkező hatalmas károsanyag-kibocsátás csökkentésére. Az ebből származó korom – az emberek egészségének veszélyeztetésén túlmenően – az éghajlatot is károsítja, mivel egy rendkívül magas globális felmelegítési potenciálú anyag.

Szakértők azt is megállapították, hogy a környezetvédelmi civil szervezeteket politikai diszkrimináció sújtja (amit egyébként tilt a magyar és uniós jog), például szinte sohasem kapnak lehetőséget, hogy a közmédiában az éghajlatvédelemmel, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos információkat juttassanak el a lakossághoz (így például a helyes fűtéssel kapcsolatos tudnivalókat).

Különösen fontos, hogy Magyarország az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik éllovasa legyen, mert a Kárpát-medencét elsők között sújtják az éghajlatváltozással járó káros hatások, a gazdaság klímabaráttá alakításának költségei pedig messze kisebbek lennének, mint a klímakatasztrófa miatti költségek.

A jelentés elkészítésének magyarországi szakértői Bart István, a Klímapolitika 2050 Intézet igazgatója, Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője és Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. A jelentés készítői a magyar szakértők észrevételeit is figyelembe vették, de a jelentés döntő mértékben nem ezeken alapult, hanem egy statisztikai adatokra támaszkodó, objektív módszertan szerint készült.

A <strong>Magyarország a sereghajtók között az éghajlatvédelemben</strong> bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A bejelentést azután tette meg az egyetem, hogy az End Fossil Barcelona nevű fosszilis tüzelőanyag-ellenes szervezet egy csoportja hét napig megszállta az egyetemet és nem volt hajlandó a tüntetésüket beszüntetni.

Hozzátette, hogy a világ változik, például tíz-tizenöt évvel ezelőtt az egyetem kiküldte volna a rendőrséget, mostanra viszont nem túghatják ki őket, mert mindenki tudja, hogy igazuk van.

De nem mindenki örült ennyire a bejelentésnek. Lorenzo Velotti az egyetem hallgatója és aktivista kijelentette, hogy csalódott volt amiatt, hogy az egyetem nem volt hajlandó eleget tenni a tüntetők másik fő követelésének, azaz hogy utasítsa el a Repsol olajtársaság és más, a fosszilis tüzelőanyagokból profitáló vállalkozások finanszírozását.

A kurzus elindítására vonatkozó döntést Isabel Diáz Ayuso, a madridi autonóm régió konzervatív elnöke beszédében azt nyilatkozta, hogy mindig is volt klímaváltozás, és elutasítja az „apokaliptikus állításokat”, amit a kommunista összeesküvések része.

A Barcelonában 2024-től kötelező lesz a klímaválság-kurzus az egyetemen bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Nyáron óriási siker volt a 9 eurós bérlet, amivel a helyi közlekedési eszközökön lehetett utazni az egész országban. Akkor a tesztidőszak június 1-től augusztus 30-ig tartott.

Persze megvolt a maga hátránya is, mivel az olcsó jegy miatt tényleg sokan letették az autójukat, a tömegközlekedés kapacitása meglehetősen nehezen bírta a megnövekedett igényt.

De szerencsére az állam érezte a felelősségét, hogy az autók helyet a közösségi közlekedés kerüljön előtérbe, így ismét bevezetik az olcsó, egész országra érvényes jegyeket (csak helyi közlekedésre, azaz távolsági gyorsvonatokra nem).

A SPIEGEL információi szerint a szövetségi és a tartományi kormány megállapodott egy 49 eurós jegy (kb. 20 000 Ft) bevezetéséről a helyi közlekedésben. A havi előfizetést „Deutschlandticket” néven hívják majd, és mint az elődje, ez is az egész országban érvényes. 

Erről Olaf Scholz kancellárral állapodtak meg a szövetségi államok vezetőivel tartott Miniszterelnöki Konferencián.

A szövetségi kormányoknak évi 1,5 milliárd eurót kell fordítani a „Németország jegyére”, és ugyanennyit várnak el a szövetségi államoktól is. A megnövekedett kapacitások miatt pedig a szövetségi kormány most újabb egymilliárd eurót szeretne biztosítani évente a helyi közlekedés bővítésére. 

A Németország bevezeti a kílmabérletet – ennyibe fog kerülni bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A kormány továbbra sem kíméli hazánk természeti értékeit. Idén augusztusban védett erdeinkben engedélyezte a tarvágást, most pedig egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésbe, mely lehetővé tenné, hogy természetvédelmi területeink magánkézbe kerüljenek.

A törvényjavaslatban ugyan az áll, hogy ez csak a természetvédelmi kezelésért felelős szerv előzetes jóváhagyásával történhet meg, ám azt nem lesz nehéz megszerezni, mivel független természetvédelmi hatósági rendszer már rég nincs Magyarországon. A vevőnek csupán annyit kell tennie, hogy megígéri a szerződésben, hogy vigyázni fog a területen található természeti értékekre, és erről időnként írásban is beszámol.   

A törvényjavaslat azért is rendkívül aggasztó, mert egyértelműen a bevételszerzés a cél: az indoklásból az látszik, hogy az „értékesítési potenciállal” rendelkező területeket kívánják eladni, azaz kiárusítják az állami vagyont. Csakhogy ez nem egy épület, régi gyár vagy telephely.

Amiről szó van, azok a jogszabály-módosítás szerint jelenleg csak a „művelés alól kivett védett természeti területek”, amelyek lehetnek például felhagyott bányák, utak, csatornák, árkok, mocsarak. Azonban ezeket az évek óta zavartalan természetvédelmi oltalom alatt álló területeket legtöbbször már visszafoglalta a természet. Van olyan felhagyott bányánk, ahol rendkívül ritka uráli bagoly él, értékes, kiszáradással fenyegetett, de még meglévő mocsarak, a csatornapartokon pedig gyakran óriási a biológiai sokféleség, rovarok, békák, siklók és madárfajok tucatjai élhetnek ezeken a helyeken.   

Az Alkotmánybíróság korábban már többször kimondta, utoljára a Natura 2000 területek eladása kapcsán is, hogy hazánkban a védettségi szint nem csökkenhet. Csakhogy az már önmagában is a védettségi szint csökkenése, hogy az állam átruházza a tulajdonjogot, és tulajdonképpen a magyar emberek nevében lemond természetvédelmi területekről. És bár felügyeletet továbbra is gyakorolhat, a jogérvényesítés közvetett lesz. A valódi hatalom átkerül magánszemélyek kezébe, akiknek a terveit, az akaratát az állam csak közvetve, feltételekkel tudja felülbírálni. 

A Greenpeace Magyarország azt követeli, hogy azonnal vonja vissza a kormány ezt a törvényjavaslatot és a lehető legmagasabb szinten biztosítsa hazánk védett természeti értékeinek megőrzését, hiszen ezek nélkül elveszítjük azt a lehetőségünket, hogy a klíma- és ökológiai válságot enyhítve egy élhető országot biztosítsunk a magyar embereknek.

A A kormány kiárusítaná a magyar természetvédelmi területeket egy új törvényjavaslattal bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

 A hőmérsékletről azt írták:

az évszak középhőmérséklete országosan 22,8 Celsius fok volt – 1991-2020 között az átlag 20,8 fok volt -, ami fél fokkal melegebb az eddigi csúcstartó 2003-as nyárnál. A június 2,3 fokkal, a július 1,6 fokkal, az augusztus 2,0 fokkal volt melegebb a szokásosnál. A június a harmadik, a július az ötödik, az augusztus a második legmelegebb lett a XX. század kezdete óta.

Az elemzés szerint június első felében a legmagasabb hőmérséklet általában 30 fok közelében alakult, de egy-egy felhősebb és csapadékosabb napon – például a Dunántúlon június 8-án és 9-én – csak 20 fok közelében maradt. Június 15-én a nyugodt, derült időben a fagyzugos helyeken 5 fok közelébe hűlt le a levegő, de Zabaron 4,2 fok volt. A napi középhőmérséklet országos átlaga június 29-én és 30-án 27,8 fok, július 1-jén 28,2 fok volt, ezeken a napokon ilyen magas érték 1901 óta nem volt. 

 A meteorológiai szolgálat összegzése szerint 2022 nyarán június végétől augusztus végéig öt hőhullámos időszak fordult elő, amik között csak rövid időre hűlt le a levegő. Országos átlagban 21 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot, ami megegyezik a tavalyival. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap az Alföldön fordult elő, ahol nagy területen 30 felett volt ez az érték.

A 2022-es nyár a gyakori hőség mellett nagyon száraz volt. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 137,3 milliméter, ami a tavalyi nyárhoz hasonló érték és 32 százallékkal elmarad az éghajlati normáltól (az 1991-2020-as átlag 203,5 milliméter), ezzel pedig a 24. legszárazabb nyár a XX. század eleje óta, az előzetes adatok alapján.

Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett: a június volt a legcsapadékosabb, de még akkor is csak 53 milliméter hullott országosan. A júliusi csapadék a szokásos mennyiség kevesebb, mint fele volt, majd augusztusban a normál mennyiség mintegy 86 százaléka hullott. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Rábagyarmaton (347,8 milliméter), míg a legkisebbet Mezőberény Hosszúfokon (31,5 milliméter) mérték. A csapadékosabb Nyugat-Dunántúlon többfelé elérte a 250 millimétert a nyári csapadékösszeg, míg az Alföldön, azon belül is főleg a Tiszántúlon nagy területen 80 milliméter sem esett. A délkeleti országrészben az idei június volt a legszárazabb 1901 óta. 

Tiszakarádon július 30-án rövid idő alatt 123,2 milliméter csapadék hullott, ami új országos napi rekord és az évszak legnagyobb napi csapadékösszege. Országosan 25 csapadékos nap volt 2022 nyarán ( az átlag 28 nap) és 13 zivataros nap volt ( az átlag 12 nap).

A meteorológiai szolgálat elemzésében azt írta, a száraz tél és tavasz után a szárazság tovább folytatódott nyáron is. Országos átlagban mindhárom nyári hónapban kevesebb csapadék hullott, mint az 1991-2020-as átlag. Az év első nyolc hónapjában országos átlagban 263,6 milliméter csapadék esett, ami a harmadik legkevesebb a XX. század eleje óta, csak 1992-ben (244,2 milliméter) és 1993-ban (247,4 milliméter) volt kevesebb. A csapadékosabb nyugati országrészben elérte helyenként a csapadékmennyiség az 500 millimétert, kelet felé haladva viszont gyorsan csökkent a csapadék mennyisége. Az Alföldön nagy területen még mindig 200 milliméter, kisebb körzetekben 150 milliméter alatti a 2022-es csapadékösszeg. Az Alföldön, főleg a Tiszántúlon sokfelé, de helyenként még a Dél-Dunántúlon is a 2022. január-augusztus időszak a legszárazabb első nyolc hónap volt a XX. század kezdete óta.

MTI – OMSZ

A Ez volt a legmelegebb nyár 1901 óta bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„Az emberi szervezet az evolúció során alkalmazkodott a pollenekhez, tehát önmagukban általában nem károsítják az egészségünket. A pollenallergiában szenvedők rohamosan növekvő száma elsősorban annak a következménye, hogy a légszennyezéssel a virágport is számunkra ártalmassá tettük” 

– állapította meg Szegő Juditkörnyezetkutató, a Levegő Munkacsoport programvezetője.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) kutatásai már két évtizeddel ezelőtt kimutatták: általánossá vált, hogy a pollenek felületén megragadnak a különböző légszennyező anyagok.

A témáról így írt már 1995-ben Müller Mária főorvos, gyermek-allergológus (1998-ban bekövetkezett haláláig a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének alelnöke):

 „…a parlagfű pollenfelülete a buzogányfejre emlékeztet. Erre rátapadnak a levegőben lévő koromszemcsék, és a pollen így kerül a nyálkahártyára. Itt a koromból kátrány képződik, mely elősegíti a pollenszemcse átjutását a nyálkahártyán. A szervezet immunrendszere megpróbál védekezni az idegen anyag ellen, és így jön létre az allergiás tünetegyüttes.”

(Azt, hogy mennyire különbözik ugyanazon virágfajta pollenjének felülete tiszta levegőjű környezetben és szennyezett levegőjű környezetben miként változik meg egy pollen felülete a légszennyezés hatására, jól szemléltetik a researchgate.com által közzétett elektronmikroszkópos nagyítású képek.)

Rudnai Péter főorvos, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Környezetepidemiológiai osztályának vezetője pedig már egy 2001-ben tartott konferencián elmondta: „A légszennyezésből származó illékony szerves molekulák a port ragadóssá teszik. Minél ragadósabb a por, annál több kötődik a pollen (tüskés) felszínére. A pollenben ilyenkor lényegesen nagyobb mennyiségű allergén fehérje is képződik.”

„Az elmúlt évtizedekben számos kutatás mutatta ki, hogy a fűtésből, a közlekedésből és egyéb emberi tevékenységből származó szennyező anyagok a számunkra egyébként ártalmatlan pollent méreggé változtatják. Tanulmányok sora bizonyítja ugyanakkor, hogy sokkal egészségesebbek és tovább élnek azok az emberek, akik környezetében növények, fák vannak, mint azok, akiknek nem adatott meg, hogy ilyen környezetben éljenek. Ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy óvjuk a zöldfelületeket – többek között a fűtés, a közlekedés és más emberi tevékenység okozta légszennyezéstől is. Ne tegyük a fákat és más növényeket barátból ellenséggé!”

 – állapította meg Horváth Zsolt agrármérnök, a Levegő Munkacsoport szakpolitikai munkatársa.

A A pollenallergia fő oka: a légszennyezés bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A szilárd tüzelés a légszennyezés fő oka Magyarországon. A fatüzelés során nagy mennyiségű apró szilárd részecske kerül a levegőbe: a száraz fa kályhában történő elégetésekor – egységnyi energia előállítására számítva – ezerszer annyi ilyen részecske kerül a levegőbe, mint egy elavult dízel teherautó kipufogócsövéből. Márpedig ezek a részecskék – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint – hazánkban évente 13 ezer ember korai halálát okozza évente, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. 

Lakosságarányosan számítva nálunk kétszer annyian halnak meg a légszennyezés miatt, mint például Franciaországban vagy Hollandiában. A halálozások száma azonban csak a jéghegy csúcsának a csúcsát jelenti, hiszen százszor ennyi megbetegedés történik. A különösen veszélyeztettek közé tartoznak az idősek, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, valamint a gyermekek, akik egész életükre szóló betegséget szerezhetnek a mostani rossz levegő miatt.

A vizes fa elégetésekor sokkal több káros anyag kerül a levegőbe, mint kiszárított fa égetésénél. Márpedig a fakitermelés felpörgetésével többen fűtenek majd friss fával, nem megvárva a kiszáradásához szükséges másfél-két évet.

A kormány elrendelte a lignitkitermelés fokozását is. Nyilvánvalóan ezzel együtt a lakosság részére történő lignitárusítás is növekedni fog, pedig ezt már régóta be kellett volna tiltani, hiszen a lignit háztartásokban történő elégetése még a nedves fáénál is nagyobb légszennyezést idéz elő.

Az is előre látható, hogy jelentősen megszaporodik majd – a már sajnos korábban is széles körben elterjedt – illegális lakossági tüzelések száma: még többen fognak a kályhájukban kezelt fát, műanyagot, gumit és egyéb hulladékot égetni. Az így keletkező füst toxicitása pedig akár ezerszerese is lehet a száraz fa égetése füstjének. Ez a rendkívül mérgező füst pedig mindenkit elér, bárhol lakik is: fűtési időszakban még Budapest levegőjében is az összes légszennyező részecske öt százalékát teszik ki az illegális tüzelésből származó részecskék, azonban ezek mérgező hatása akár tízszer-százszor akkora lehet, mint a fennmaradó 95 százaléké.

„A háztartások energiaellátásának biztosításával kapcsolatos új intézkedéseket mélységesen elhibázottnak tartjuk. Ha ezek az intézkedések hatályban maradnak, akkor már nemcsak a jobb életkörülmények reményében fogják sokan elhagyni az országot, hanem – a hatalmas légszennyezés és természetpusztítás miatt – saját és családtagjaik egészségének, puszta életének megóvása érdekében is” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

A szilárd tüzelés erőltetése helyett célszerű lenne független szakértők közreműködésével széles körű lakossági felvilágosítást folytatni a helyzet súlyosságáról, valamint arról miként csökkenthetik a lakosok egyszerű módszerekkel (például a helyes fafűtés elsajátításával) energiaköltségeiket. Egyúttal érdemes minden lehetséges forrást és szakembert (szükség esetén átképzéssel) átirányítani a háztartások energiatakarékosságának növelésére, energiahatékonyságuk javítására. Elengedhetetlen a hatóságok megerősítése is, hogy érdemben fel tudjanak lépni az illegális lakossági égetések ellen.

A Levegő Munkacsoport 1988-ban alakult környezetvédő civil szervezet. Tevékenységének főbb területei az államháztartás és az uniós költségvetés zöld reformja, a közlekedés környezetbarátabbá tétele, valamint az éghajlatváltozást lassító és környezetünket élhetőbbé tévő energiapolitika és településfejlesztés. Tanácsadó Irodája minden évben több ezer embernek nyújt segítséget.

A Ha így folytatódik, a betegség és a halál elől kell menekülnünk Magyarországról bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A kormány úgy döntött, hogy felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt, a jövőben könnyebben lehet természetvédelmi területen tarvágást végezni, de általánosságban is felpuhította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat – írják a szervezők a pénteki demonstrációt magyarázva és felidézve az augusztus 4-én, a Magyar Közlönyben megjelent rendeletet.

Bár a Facebook eseményekre való visszajelzések nem adnak pontos képet, de ha a visszaigazolóknak csak a fele ellátogat pénteken az Agrárminisztériumhoz, akkor az április 3-i választásokat követően ez lehet a legnagyobb demonstráció Magyarországon.

A tiltakozás a Parlamenttel szemben álló Agrárminisztérium épülete előtt lesz 17:30-tól, további részletek pedig a Facebookon olvashatóak.

A kormány döntése ellen számtalan szervezet felszólalt, ahogy többek között a WWF is, aki kijelentette, hogy „a válságos időszakban megnövekedett faigényre természetesen választ kell adni, aminek érdekében átmenetileg növekedhet a fakitermelés volumene. Ha azonban minden korlátot félretéve, válogatás nélkül éljük fel erdeink legjavát rövid idő alatt, akkor a későbbi nemzedékek számára megszűnnek az erdőgazdálkodás alapjai. Mindezzel együtt a természeti értékek – köztük egész tájegységek élővilága – is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövid távon sem segít az energiaválság megoldásában.”

A Már 50 ezren jelezték, pénteken tüntetnek az erdőírtások ellen Budapesten bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A kormány úgy döntött, hogy felülírva az erdő- és természetvédelmi törvényt, a jövőben könnyebben lehet természetvédelmi területen tarvágást végezni, de általánosságban is felpuhította a fakitermelésre vonatkozó szabályokat – írják a szervezők a pénteki demonstrációt magyarázva és felidézve az augusztus 4-én, a Magyar Közlönyben megjelent rendeletet.

Bár a Facebook eseményekre való visszajelzések nem adnak pontos képet, de ha a visszaigazolóknak csak a fele ellátogat pénteken az Agrárminisztériumhoz, akkor az április 3-i választásokat követően ez lehet a legnagyobb demonstráció Magyarországon.

A tiltakozás a Parlamenttel szemben álló Agrárminisztérium épülete előtt lesz 17:30-tól, további részletek pedig a Facebookon olvashatóak.

2022. augusztus 4. – a nap, amikor a természetvédelem megszűnt Magyarországon.

– így foglalta össze az esetet Schiffer András, ügyvéd, az LMP egykori alapítója és társelnöke.

De nem csak az LMP egykori politikusa tiltakozott a kormány lépése ellen. A WWF kijelentette, hogy „a válságos időszakban megnövekedett faigényre természetesen választ kell adni, aminek érdekében átmenetileg növekedhet a fakitermelés volumene. Ha azonban minden korlátot félretéve, válogatás nélkül éljük fel erdeink legjavát rövid idő alatt, akkor a későbbi nemzedékek számára megszűnnek az erdőgazdálkodás alapjai. Mindezzel együtt a természeti értékek – köztük egész tájegységek élővilága – is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövid távon sem segít az energiaválság megoldásában.”

A Az erdők védelme érdekében szerveznek hatalmas tüntetést péntekre bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.