Emlékeztek még, hogy mire hivatkozott, mielőtt Karácsony Gergely visszalépett? A közvélemény-kutatásokra. És sikerült! Elérte, hogy Karácsony Gergely visszalépjen. Határozottan kijelenthető, hogy a kutatásoknak bizony nem kevés vélemény-és eredményformáló hatása van. A Faltól Falig tizenötödik adásában ezt járjuk ma körbe.

A legfontosabb kérdések: miért szállingóznak jobbra-balra a folyamatos közvélemény-kutatások, miért foglalkozik ezzel ennyi cég és miért fontos a pártoknak, hogy ezek nyilvánosak legyenek? Illetve miért alapoznak még mindig sokan a kutatásokra, amikor ezek nagyon kis százalékban találják el azt, hogy mi is fog történni?

Angelusz Róbert már 2002-ben arról írt, hogy a közvélemény-kutató intézetek megismerő és tájékoztató funkciójáról alkotott képet jelentősen megváltoztatta az effektus felfedezése. A jelenséget már 1944-ben felfedezték.

A kutatók megfigyelték, hogy a választási szándék formálódásában szignifikáns szerepük volt azoknak az elképzeléseknek, amelyeket a vizsgálati személyek a választás várható kimeneteléről, a potenciális győztesről alakítottak ki.

A A közvélemény-kutatások valódi funkciója bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Illetve olyan vélemények is vannak, melyek arról szólnak, hogy az ukránok gyűlölik a magyarokat, sokszor bántalmazzák és inzultálják őket. Ergo, nekünk haragudni kellene rájuk.

Ezekről a kritikákról beszélünk ebben a Faltól Falig epizódban. Az átélhetőség kedvéért egy fiktív, kitalált párhuzamot is hozunk, mellyel talán könnyebben átélhető, számunkra, magyarok számára a keleti szomszédunknál zajló megszállás.

Putyin legutóbb éppen Orbán Viktorral való tárgyalása után állította azt, hogy amikor a Szovjetunió felbomlott, a NATO megígérte Oroszországnak, hogy nem fog csatlakozási lehetőséget biztosítani a Szovjetunióból kiszakadt országoknak.

A Telex azt írta, hogy ez nem igaz. Ami érdekes, hogy a Mandiner is- mely ugye a Telexszel ellentétben meglehetősen jobboldali, kormány-oldali újság  –  szakértőket megkérdezve ugyanerről számolt be.

A Putyin valóban agresszor? bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

És, hogy hogyan reagál Orbán Viktor, magyar miniszterelnök, aki eddig orosz-barát magatartást tanúsított? Kritikusai szerint hintapolitikának nevezhető, az amit csinál és ettől teljes mértékben egy megbízhatatlan vezető benyomását kelti. Mások – ezt figyelmen kívül hagyva – arra koncentrál, hogy most mennyire segíti az Ukrán menekülteket, példamutatóan jár el ebben a helyzetben a miniszterelnök.

Gondolatébresztő videósorozatunk tizenharmadik részében rávilágítunk, hogy kinek, milyen érdeke származik abból, ha orosz-narratíva szól a közmédiából, valamint a Fidesz-közeli médiumokból. Megmutatjuk, hogyan lehet felismerni egy propaganda-hirdetést valamint azt is, hogyan lehet lenyomozni egy videó eredeti forrását.

A Orosz narratíva és álhírek Magyarországon bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Orbán Viktor nem igazán gyakorolt önkritikát évértékelőjében, így mi próbálkoztunk meg vele gondolatébresztő videósorozatunk tizenkettedik részében. Magyarország covid-járvány kezelését is sajátosan értelmezte a Miniszterelnök úr. Beszédéből az is kiderül, büszke a magyar oligarcháira. Továbbá figyelmen kívül hagyta a MOL sikerei megnevezésekor Hernádi Zsolt Interpol általi körözését.

A magyar miniszterelnök beszéde zárásában arról beszélt, hogy a 22-es választás létkérdés. Hozzátette, hogy örülne, ha nem lenne az és ha csak egy jó kormány megválasztásáról szólna. Ez a kijelentése egyszerűen érvénytelen annak tükrében, hogy tudjuk, a kampánya az ellenségképek felfestéséről szól. Az ellenzék is nagyjából ugyanezt állítja, csak ők a másik oldalról.

A Elemezzük ki Orbán évértékelőjét! bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Bódis Gábor egyetemi tanár, marketing-és turisztikai szakember segítségével járjuk körbe, az úgynevezett politikai pedofília jelenségét. Amikor is a politikusok népszerűsítésük érdekében gyerekeket, akár a saját gyermekeiket teszik nyilvánosság elé. Ebben a helyzetben a gyermek nem döntőképes, tehát nem feltétlenül tud nemet mondani a szereplésre.

Faltól Falig című gondolatébresztő videósorozatunk tizenegyedik adásában érintjük a rendszerváltoztatás óta történt legsúlyosabb gyerekekkel való visszaélést. Kezdve a Fidesz 1990-es saját gyermekeikkel készült reklámfilmétől, az SZDSZ 2006-os Kovács Pisti-s kampányán át napjainkig.

Természetesen nem a gyerekek a hibásak, amiért szerepeltek ezekben a reklámokban.

A Pedofília a politikában bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Pár hónappal a választások előtt nem csoda, ha folyamatos kereszttüzét észleljük a politikai hirdetéseknek az interneten. Pláne úgy, hogy egyes platformok százmilliókat költenek arra, hogy mindenképpen szembejöjjön velünk mondanivalójuk.

A Megafon központ működéséről, mely gyakorlatilag Fidesz-szócsőként működik, valamint az ellenzéki összefogás nem túl frappáns politikai hirdetéseiről szól a Faltól Falig tizedik adása. Rávilágítunk, hogy mi a probléma mindkét oldal kommunikációjával. Össze lehetne úgyis foglalni, hogy az egyik profi, de álszent, a másik meg egyszerűen amatőr.

A Hogyan NE politizálj a neten – Faltól Falig 10.  bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Továbbá számos más kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban, ami specifikusan minket, magyarokat érinthet.

Ezeknek a kérdéseknek a lehetséges válaszaihoz olyan szakértőkre, külpolitikai elemzőkre kell odafigyelni, akik mind idáig rajta tartották ujjukat az orosz-ukrán kapcsolat ütőerén. Ha mindent egészben szeretnénk látni, egészen a Szovjetunióig kell visszatekintenünk.

Faltól Falig című műsorunkban átfogóan, de mégis lényegre törően végigjárjuk a lehetőségeket Rácz András, Oroszország-szakértő segítségével.

• Tényleg háború lesz?
• Mit akar Oroszország Ukrajnától, miért akar háborút indítani?
• Mi a hivatalos kommunikációjuk, ehhez képest?
• Közbe fog-e avatkozni a NATO?
• Mi történne, ha közbeavatkozna?
• Minket, magyarokat mennyiben fog érinteni, ha keleti szomszédunk háborúba sodródik?
• Elképzelhető, hogy háború-közeli élményeket kell majd átélnünk?
• Mit akar Oroszország Ukrajnától, miért akar háborút indítani?
• Mi a hivatalos kommunikációjuk, ehhez képest?
• Közbe fog-e avatkozni a NATO?
• Mi történne, ha közbeavatkozna?
• Minket, magyarokat mennyiben fog érinteni, ha keleti szomszédunk háborúba sodródik?
• Elképzelhető, hogy háború-közeli élményeket kell majd átélnünk?

Ezeket a kérdéseket feszegetjük, miközben összefoglaljuk, mi miért is történt.

A Az ukrán-orosz helyzetről egyszerűen bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Faltól Falig nyolcadik adásában olyan dolgokról mesélünk, melyek sok kritikát kapnak a mindennapokban, pedig nem feltétlenül érdemlik meg. Arról is szót ejtünk, hogy alapvetően Magyarország relatíve jó hely és a magyar emberek is globális viszonylatban jól élnek.

Szót ejtünk többek között a tömegközlekedésről. Ez egy olyan szolgáltatás Magyarországon, ami nagyon sokszor kap negatív kritikát, holott nemzetközi viszonylatban rendkívüli lefedettsége van.

Reméljük a Faltól Falig 2022-s évindindító adásával rávilágítunk, hogy nincsen semmi baj, amíg egészségesek vagyunk és az alapvető szükségleteink biztosítva vannak. Induljunk így ennek az évnek!

A Kezdjük az évet pozitívan! – Faltól Falig 8. bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Pontosan ez is történt. A kétharmados többséghez szorosan hozzájárult a választókerületek újraszervezése, a kettős állampolgárok szavazati joga, a külhoni magyarok levélszavazásának szabályzata, a képviselőtestület megfelezése.

Ezeket a kérdéseket járjuk a körbe Faltól Falig című műsorunk hetedik adásában. Felvázoljuk benne a magyar országgyűlési választási rendszer működését, illetve azt is, hogy hogyan lehetséges az, hogy kétharmados többséget szerzett a Fidesz, mikor az ország kevesebb, mint fele szavazott rá.

A győzteskompenzáció, illetve a választókerületek újraszervezése egyértelműen a Fidesznek hajtja a vizet. Ha valaki azzal jön, hogy a Fideszre szavazott a szavazók kétharmada, nyugodtan lehet neki mondani, hogy ez egyszerűen nem igaz.

Már a választás.hu oldala is világosan megmutatja, hogy kevesebb, mint 50% szavazott a Fideszre, mind 2014-ben, mind 2018-ban.

A A magyar választási rendszerről egyszerűen – Faltól Falig 7. bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Ezekre a kérdésekre keressük a választ a Faltól Falig hatodik adásában.

A Fidesznek számos olyan mozdulata volt az elmúlt évben, ami azt tükrözi, hogy tartanak a 22-s kormányváltástól. Ilyen az alapítványokba kiszervezett közvagyonok, ilyen Polt Péter, legfőbb ügyész 9 évre történő megválasztása, illetve a Médiahatóság elnökének lemondatása, majd újraválasztása.

Egyszerű többség megszerzése esetén az ellenzék hiába veszi át a kormányt, nem valószínű, hogy érdemi beleszólásuk lehetne a közügyekbe. Bár, Török Gábor politológus szerint nincsen erősebb hatalmi pozíció a kormány irányításánál.

A Mi lesz, ha nyer az ellenzék 2022-ben? – Faltól Falig 6. bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.