Pedig az életben címmel jelent meg Győzike által vezetett csapat legújabb dala, amiben azt taglalják, hogy az életben nincsenek véletlenek, így mindenkire akkor talál rá az igaz szerelem, amikorra az meg van írva fent a csillagok között.

A dalban többször van váratlan fordulat, amire biztosan nem számítottál. Ilyen, amikor „az egész évben hosszú száraz nyáron” elkezdett esni az eső, hogy valakire rátaláljon a szerelem. Nem semmi!

A szerelmünk a szerencsén is múlott,
hiszen egész évben száraz volt a nyár.
De az eső aznap nagy cseppekben hullott.
Talán éppen azért, hogy vége rám találj.

– hangzik el a Pedig az életben című dalban.

Természetesen Győzike is énekel/rappel, aki a NER gyermekeként szerényen egy Poshe mellett villog, miközben egyre többen egyre nehezebben élnek meg Magyarországon a rekord infláció és rekord ÁFA mellett.

Na de ne is húzzuk tovább az időt, szóljon a nóta! (Ha nem tudod megnézni, KATTINTS IDE!)

A Megérkezett Győzike legújabb Romantic száma bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Bagossy Brothers Company a jövő év elején megjelenő ötödik lemezén dolgozik. A zenekar számára 2023 jelentős év lesz, hiszen tizedik születésnapjukat ünneplik.

A jubileumi koncerten, március 11-én az MVM DOME-ban olyan produkciót szeretnének a színpadra állítani, ami számukra is kihívás lesz, a közönség pedig már a koncerthelyszínre belépve érezni fogja, a legjobb helyre jött. A térben három színpad lesz elhelyezve, a teljes helyszínt bejátsszák.

A Váratlan karácsonyi dallal lepte meg közönségét a Bagossy Brothers Company bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A szervezők csütörtökön több mint harminc fellépő nevét jelentették be; az Oscar-, Golden Globe-, és sokszoros Grammy-díjas Billie Eilish először ad koncertet Magyarországon.

A Szigeten már fellépett sztárok közül friss dalokkal jön el újra David Guetta és a Florence + the Machine; utóbbi Dance Fever című albumát a kritikusok is kedvezően fogadták. A most bejelentett nevek közül szintén idén rukkolt elő új anyaggal az oxfordi Foals, az Imagine Dragons, és 2023-ban pótolja tavaly betegség miatt lemondott első magyarországi fellépését Sam Fender.

A Szigetet is érinti a One Direction feloszlása után szólókarrierbe kezdett énekes, Niall Horan első fesztiválturnéja. Az elektronikus színtér aktuális sztárjai közül érkezik a Major Lazert alapító Diplo vagy Jamie xx, továbbá a német elektronikus zene kiemelkedő alakja, Sven Väth. Jön a hiphop-R&B műfaj kanadai szupersztárja, a szváziföldi származású Uncle Waffles is, aki a Dél-Afrikából induló, de már az európai klubokban is népszerű Amapiano egyik feltörekvő csillaga.

A szervezők által csütörtökön bejelentett fellépőnévsorban szerepel még YUNGBLUD, az M83, a Moderat, Mimi Webb, a Nothing But Thieves, a Two Feet, a Viagra Boys, az Amyl And The Sniffers, 070 Shake, a TV Girl, Dixon, a Frank Carter & The Rattlesnakes, Baby Queen, a The Comet Is Coming, az Easy Life, Youngr, a Los Bitchos, a Destroy Boys, Kelly Lee Owens (DJ set), Mall Grab, Partiboi69, Parra for Cuva, a Jungle By Night, yuné pinku (DJ set) és Hannah Grae. 

A Billie Eilish is jön, de más nagy neveket is bejelentettek a 2023-as Sziget Fesztiválra bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Hatalmas bulifolyamot ígér a két év után visszatérő Sziget. A szervezők – a korábban bejelentett negyven fellépő mellé – most újabb, mintegy harminc nevet dobtak be a köztudatba. Köztük van a tavalyi MTV VMA díjra legtöbb kategóriában jelölt, végül az Év Előadója és a Legjobb Popvideó díjjal jutalmazott, Grammy tulajdonos világsztár, Justin Bieber valamint a világ legjobb lemezlovasai közt számon tartott Calvin Harris. 

Az idei Szigeten több előadó is legfrissebb lemezanyagával érkezik: a Tame Impalapéldául a The Slow Rush c. albumot mutatja majd be. Sam Fender napjaink egyik legjobban menetelő ifjú tehetsége, akit 2020-ban a Brit Awards-on a Legjobb Új előadók közé jelölték, majd idén megkapta a Best British Alternative/Rock Act díját, de jelölt volt British Artist of the Year és – a Szigetre is érkező lemezével – a British Album of the Year díjra is. Szintén új lemezzel, a 2021-ben megjelent Therapy című hanganyaggal érkezik Anne-Marie is. A Nagyszínpadra várjuk továbbá az idei Brit Awards-on a “Születő Csillag” díjat elnyert Holly Humberstone-t és hatalmas bulira készül a Szabadság Szigetének Nagyszínpadán a német ütősökből és fúvósokból álló techno marching band, a MEUTE. És jön még megannyi fellépő a különböző helyszínekre. Íme a most bejelentett nevek teljes listája: 

Justin Bieber, Calvin Harris, Tame Impala, Sam Fender, Anne-Marie, Steve Aoki, Nina Kraviz, Milky Chance, Bad Gyal, Holly Humberstone, Channel Tres, Kensington, Ofenbach, Mezerg, MEUTE, Noga Erez, Seth Troxler, Kölsch, Folamour, Role Model, Cate Le Bon, Tourist, Myd, Remi Wolf, Alfie Templeman, Kid Francescoli, Denis Sulta & Mella Dee, Dirtyphonics 

A Justin Bieber is fellép az idei Szigeten, de más nagy nevek is igent mondtak a felkérésre bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A koronavírus számos kérdést feltett az emberiségnek, magát a kapitalizmust is megkérdőjelezte alkalmasságában. Számos cég jól járt a sok otthon maradt emberrel, sokan ügyesen feltalálták magukat és a legjobbat hozták ki a járványhelyzetből. Azonban, akiknek a hangját a legtöbbet lehetett hallani az utóbbi egy-két évben, továbbra is kétségek között tengődnek. A vendéglátósok és a zeneipar dolgozói bizony rá voltak szorulva a támogatásra, hiszen organikus módon nemigen tudtak pénzhez jutni.

Bár elsőre azt mondanám, hogy ha ilyen bizonytalan például egy klubnak a jövője, egy-két éven túl biztosan nem éri meg fenntartani. És mivel egy klub normális esetben üzleti alapon működik, bármennyire is a vezetőség szívéhez nőtt, be kell zárni, ha nem „hoz a konyhára”, csak visz. Gondolnám én.

De szerencsére nem nekem kell ítéletet mondanom a klubok életét illetően. Ezért vannak az üzletvezetők, a szervezők. Ők azért dolgoztak főképp az elmúlt közel két évben, hogy ne kelljen bezárni az általuk működtetett klubot. Merthogy nem is kevés olyan kisebb budapesti klub van, akik – ha nyögve is – de túlélték az eddigi járvány időszakokat és valószínű, hogy a következőt és (ha lesz) az azutánit is túl fogják.

HOGYAN MARADTAK ÉLETBEN A KLUBOK?

Mivel ötletem sem volt arról, hogy mégis hogyan tartották meg működésüket olyan klubok – melyek ráadásul nem a szórakozóhelyek legismertebbjei – ahelyett, hogy megpróbáltam volna kitalálni, inkább megkérdeztem az üzemeltetőit. Két olyan klubot kerestem fel, akik bár műfajilag összekapcsolódhatnak, méretük és elhelyezkedésük egész más. Az óbudai KVLT és YUK társtulajdonosát, Magyar Zsuzsát, valamint az S8 Underground Klub gyakorlatilag mindenesét, Képíró Sándort.

Mindketten évtizedek óta mozognak a szakmában, így biztos voltam benne, hogy releváns válaszokat kapok.

Magyar Zsuzsa az óbudai ikerklub társtulajdonosa és üzletvezetője szerint klubja talpon maradásán nincsen mit túlmisztifikálni:

„Különösebb stratégiánk nem volt… sokkal inkább köszönhető annak, hogy az elmúlt sok-sok éven keresztül mindig, folyamatosan tartalékot képeztünk a bevételekből. A számlákat, kötelező kiadásokat naprakészen rendeztük, ezért elmaradásunk nem volt, ami szintén nagyon sokat jelentett a lezárt időszakban. Nyitottak voltunk az egyéb kihasználásnak, mint pl. forgatások – természetesen a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Partnereink a bérelt eszközeink tekintetében együttműködőek és belátóak voltak, gondolom az addigi mindig pontos és korrekt teljesítésünk miatt.”

Az S8 Underground Képíró Sándor-a azonban máshonnan közelítette meg az általa üzemeltetett szórakozóhely fennmaradásának okát:

„Alapvetően az underground muzsika szeretete tehet arról, hogy nem zártunk be gyakorlatilag ez a hobbink is. Ha szigorúan az anyagiakat néznénk, akkor a második bezárás alatt mindenképp be kellett volna zárni. Még jó időnek kell eltelnie, hogy újra pozitívba forduljon a mérleg.”

Talán itt bukik meg elsőként az a fentebb írt állításom, hogy egy klub üzleti alapon működik. Talán az S8 a legjobb példa rá, hogy ha klubbot nyit az ember, azt elsősorban nem üzleti célból teszi. És habár alapvetően szubkultúráról beszélünk, mégiscsak olyan üzletvezetőkről, klubtulajdonosokról van szó, akik életben tartják ezeket a kulturális értékeket.

AZ NKA, MINT ÁLLAMI SEGÍTSÉG ÉS AMENNYIT ÉR

És ha már kulturális értékek: az egyéni vállalkozásokon túl mit tesz például az állam annak érdekében, hogy őrizzük a kultúránkat? Létezik ugyanis az NKA, azaz a Nemzeti Kulturális Alap, ami pont azért van, hogy az olyan művészeti termékek, alkotások, előadások stb., melyek üzleti alapon nem tudnának fennmaradni, de kimagasló kulturális értékkel bírnak, pályázatokon keresztül fennmaradhassanak anélkül, hogy a művészeknek a saját pénztárcájuk rovására kelljen fenntartani.

Természetesen exponenciálisan megnövekedtek a kovid kezdete óta azok száma, akik pályáztak különböző NKA-s támogatásokra. Azelőtt főképp azok vették igénybe, akik üzleti alapon nem tudtak fennmaradni, így valóban szükségük volt rá.

Azonban a korlátozások beköszöntével a „nagyok” csaptak le ezekre a pénzalapú támogatásokra. Ez persze nem baj, hiszen az amatőr művészek attól amatőr művészek, hogy nem a főfoglalkozásuk például a zenélés, hanem kvázi hobbi gyanánt űzik saját művészetüket. Így mondhatni jogosan illette meg a veszélyhelyzet alatt azokat a zenészeket a támogatások, akiknek nem
volt más bevételi forrásuk, csak a koncertezés.

Ez szörnyű leegyszerűsítés, de nagyjából ez a helyzet, ugyanis a streaming szolgáltatók nem biztosítanak Magyarországon akkora közönséget a különböző előadóknak, hogy akár megélhetési vagyont kaszálhassanak belőle. Így a koncertezés marad az egyetlen komolyabb pénzt biztosító lehetőség.

Na de például egy kisebb klub, ami alapvetően több zenésznek, előadónak biztosít bemutatkozási,
koncertezési lehetőséget hogyan részesülhet, egyáltalán részesülhet-e állami támogatásban?

Képíró Sándor az S8-ból azt mesélte, hogy:

„Igen. Elméletileg volt egy minimális állami segítség, nagyjából automatikusan. Az már kérdéses, hogy ez ért-e valamit. A munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabérének 50 százalékát fizették ki. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ha valaki nettó 250.000 forint fizetést kapott az úgy havi 160.000 forintos kiadást jelentett így is az üzemeltetőnek. Így jobban jártak a cégek, hogy bevétel hiányában ideiglenesen megválnak a dolgozóiktól. Mi próbálkoztunk nekik pluszmunkákat biztosítani „live stream” adásokkal, valamint koncertvideók készítésével, hogy valami bevételük azért mégis maradjon. Minimális bérleti díj csökkentéssel segített rajtunk is az épület tulajdonosa, de az egyéb folyamatos kiadások miatt így sem volt egyszerű dolgunk.”

Tehát nem jelenthető ki szigorúan, hogy az állam nem segítette a klubokat. Bár igen csekély volt a
backup. Erre utalt Magyar Zsuzsa is válaszában:

„Állami támogatás csak a 4 havi bérköltséghez volt a 2020-as évben és az IPA (Iparűzési Adó) mérséklése.”

Azt hiszem levonhatjuk azt a tanulságot a két klub példájából, hogy ha előrelátó, pontos, szigorú voltál az elmúlt több, mint húsz évben akkor volt esélye annak, hogy túlélje a szórakozóhelyed a koronavírus-időszakot. És vagy annyira szereted a közegedet és a klubodat, hogy a nehéz helyzetekben pénzt ölsz bele, nem foglalkozva azzal, hogy egyébként ez egy üzleti tevékenység.

FEL VANNAK KÉSZÜLVE A NEGYEDIK HULLÁMRA?

Mi lesz a jövőben? A torkunkat szorongatja a negyedik hullám, mára már több, mint százan halnak meg naponta. Ha ismét be kell kulcsolni a rácsokat, érdemes lesz fenntartani továbbra is a klubot? Meddig lehet elmenni egy szórakozóhely és közeg iránti szeretettel? Valamint a húsz éve tartó pedantériával? Képíró nem túl bizakodó, ami az S8-t illeti:

„Meglátjuk. Fix tervünk nincs. De ha ismételten nem jön érdemi állami segítség, akkor lehet a bezárás mellett döntünk. Nem lehet akármennyit költeni a hobbinkra sem, valamiből meg kell élni. Az underground zenei közeg amúgy sem mindenképp aranybánya, de ha a bevétel nulla forintra redukálódik, akkor nem lehet örökké kitartani.”

Zsuzsa, a tőle megszokott hidegvérrel áll a kérdéshez:

„Előrelátóan gondolkodunk, hogy mit tehetünk, ha ismét bezárni kényszerülünk, a hely adottságainak megfelelően.”

Itt azért kiütközik a két klub közötti különbség. Ha azt nézzük, hogy alapvetően ki, milyen ambícióval hoz létre egy szórakozóhelyet, egyértelművé válik, hogy Zsuzsának egyáltalán nem mindegy, hogy lesz-e klubja a negyedik hullám után, vagy sem. Nyilván Képírónak sem mindegy, de ha van a klubod mellett más bevételi forrásod, amiből képes vagy meg is élni, fájó szívvel, de biztosabb élettel mehetsz tovább. A KVLT és YUK azonban több embert foglalkoztat, több embernek biztosít megélhetést, így érthető, hogy nehezebben lehet bezárni.

SZERETÜNK MASZKBAN BULIZNI?

Azért az elmúlt, közel fél évben, védettségi igazolvánnyal ugyan, de lehetett szórakozóhelyre járni, így minimálisan fellélegezhettek a klubok. Azonban nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan, ha nem is kell teljesen ismét bezárni, de további korlátozások alá fogják vonni a klubokat. A védettségi igazolvány mellett, újra bejöhet majd a maszkhasználat, akárcsak a harmadik hullám idején. Ki szeret így bulizni? Én azt gondolnám, hogy ez hatással van az italfogyasztásra, meg úgy alapvetően a szórakozási kedvre. De Képíró elmondta, hogy ő másképpen tapasztalta:

„Az a tapasztalat, hogy mivel a maszkhasználat során a törvény azt írja elő, hogy étel- és italfogyasztás alatt nem köteles a vendég a maszkhordásra, így maga a maszkhordás is veszett fejsze nyele. Azt is mondhatnám, hogy az emberek azért is isznak a klubban, hogy ne kelljen maszkot hordaniuk. Az emberek fele éppen inni fog, s csak a nyakában lóg a maszk. Egyszóval betarthatatlan volt mindig is a vendég belépését követően a maszk-szabály. Én személy szerint nem is látom értelmét, főképp, hogy már alapból csak az oltottak léphetnek be a klubba.”

/kiemelt kép: Szüts Bendegúz – Jövő TV

A „Az underground muzsika szeretete tehet arról, hogy nem zártunk be” – így élnek túl a klubok a covid alatt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Csak az után került ki a győri önkormányzat honlapjára a kulturális osztály már szeptember 29-én elkészült nyári üvegzseb-dokumentuma, hogy az ugytujuk.hu közérdekű adatigénylést adott le azért, hogy megtudják: mennyibe került a nyár végi Tankcsapda-, illetve Slade-koncert.

Ebből pedig kiderült, hogy az augusztus végi Tankcsapda-koncert 66 millió forintjába került Győr városának.

Az összeg önmagában is nagyon magasnak tűnik, főleg, ha összevetjük azzal a listával, ami pár éve szivárgott ki arról, hogy milyen fellépési díjjal dolgoznak egyes magyar zenekarok, énekesek. Ezen a listán – amiről annak szereplői elmondták anno a Borsnak, hogy árai viszonylag pontosak – Majka és Curtis szerepelt a legdrágább előadóként, ők 2,9 millió forintot kértek egy kilencven perces műsorért, amihez ők viszik a technikát. A második helyezett itt a Honeybeast lett, ők 1,8 millió forintért szintén saját technikájukkal turnéztak akkoriban.

A lap megírta, hogy az említett zenekar nem egy egyszerű koncerttel érkeztek Győrbe, hanem egy nagy, kivetítős-körszínpados show-val, ezért indokolt is lehetne, hogy a koncert költsége felkúszna egy valamivel magasabb tartományba – jelezte egy koncertszervezéssel foglalkozó budapesti szakember Pintér Bencének, a lap szerkesztőjének, de a szakembert szerint viszont a 66 millió forintos összeg így is meglepően magas. De beszéltek olyan rendezvényszervezővel is, aki szerint nem feltétlenül irreális ez az összeg.

A vélemények eltérnek tehát, de hogy még inkább kontextusba helyezze a lap a 66 millió forintos költséget, így azt is megírták: a tavaly augusztus 20-án a győri BaRock Zenebona került nagyságrendileg hasonló összegbe: azon 13 helyszínen 26 zenekar lépett fel.

De például Szombathelyen 2019-ben az egész Savaria Karnevál került 82 millió helyi adóforintba, ebből négy napon át jó pár program kijött, többek között ingyenes nagykoncertek, amelyeken például Rúzsa Magdi, Oláh Ibolya, a Blahaluisana és a Bagossy Brothers Company lépett fel számos helyi zenekar, illetve jelmezes hagyományőrzők mellett.

Az üvegzseb-dokumentumból a szeptember eleji Slade-koncert költségének egy része is kiderült, itt a hang-, színpad- és fénytechnika kerül 17,9 millió forintba, a zenekar gázsijáról egyelőre nincs információ.

/ugytudjuk.hu/

Kiemelt kép: Tankcsapda Facebook oldala

A Kiderül, mennyit fizetett Győr a Tankcsapda koncertért bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Nevermind borítóján Eldent láthatjuk a víz alatt csecsemőként, meztelnül. A képet a kapitalizmus metaforájaként értelmezték, mivel magában a baba egy horogra akasztott dollár felé úszik lelkesen. A mostmár

A már 30 éves Spencer szerint a pucér kép már a gyermekpornográfia kategóriájába tartozik. Az emerikai törvények értelmében viszont a csecsemők nem szexualizált meztelen fotói általában nem minősülnek gyermekpornográfiának.

Ennek ellenére Specer ügyvédje, Robert Y. Lewis azt állítja, hogy az album borítója átlépi a határt a gyermekpornón. Ugyanis a borítón szereplő pénzzel együtt a babát „szexmunkásnak” ábrázolják.

A vádlottak (Nirvana) provokatív módon gyermekpornográfiát használtak, hogy ezzel hírnevet és médiafigyelmet szerezzenek a lemez eladásához – olvahsató a benyújtott keresetben.

Spencer az album borítója miatt 150 ezer dollárt (kb. 44 millió forint) kér a már feloszlott együttes élő tagjaitól, így a Foo Fighters frontemberétől, Dave Grohltól; Krist Novoselictől, az együttes basszusgitárosától; Curt Kobain volt barátnőjétől, Courtney Lovetól; Guy Oserarytől, Heather Parrytől, a volt menedzserektől; a fotóstól, Kirk Weddletől; az album művészeti vezetőjétől, Robert Fishertől, valamint több lemezkiadó cégtől is. Továbbá érdekesség, hogy a vádlottak között szerepel Chad Channing is, a Nirvana volt dobosa, aki már nem volt az együttes tagja amikor az album borítója, vagy egyáltalán bármelyik szám megszületett volna.

Spencert amúgy eddig nem zavarhatta annyira az album képe. Az album 10., 17., 20. és 25. évfordulója alkalmából többször is rekreálta a borítót. Bár a képek készültekor mindig elmondta az interjúkban, hogy kevert érzései vannak a Nevermind borítójával kapcsolatban, de sose jellemezte pornógráfiának.

A per egyetlen jogos új érve az lehet, hogy Elden szülei soha nem írtak alá szerződést arról, hogy a fényképet felhasználhassa az együttes.

1991-ben Kirk Weddle fotós megkérdezte Elden szüleit, hogy lefotózhatja-e babájukat az akkor még ismeretlen zenekar fotózására. A horogra akasztott pénzt pedig később, digitálisan tették a képre. Egy 2008-as interjúban Spencer apja elárulta, hogy a fotóért 200 dollárt kaptak.

A Nevermind a Nirvana másodika albuma volt, amely 1991 szeptember 24-én debütált. Ez volt az első album amelyben már Dave Grohl dobolt. Az albumon olyan világhírű számok szerepelnek, mint a Smells Like Teen Spirit, a Lithium, vagy a Come As You Are. Az album ’92 januárjában az amerikai Billboard 200 lista legtetején szerepelt. Ekkor hetente csaknem 300 ezer darabot adtak el belőle.

(via Variety)

A Beperelte a Nirvanat gyerekpornográfia miatt a Nevermind-album szereplője bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Tankcsapda 1989-ben alapult, viszonylag gyorsan országos ismertségre tettek szert. Szókimondó társadalmat és politikusokat kritizáló szövegeik, melyek olykor a vallásosságnak is beszóltak, a rendszer-változtatás utáni magyar nép feszültséglevezetőjévé váltak.

A méltán kultikus punkrock zenekar több, mint harminc éve csap a húrok közé. Sok TCS kedvelő szokta mondani, hogy amíg Cserkó volt a gitáros, mennyivel jobb volt a zenekar, mennyivel hitelesebbek voltak a dalok. Azonban amikor a Zanzibár egykori gitárosa Sidi (Sidlovics Gábor) lett a banda gitárosa és leváltotta Cserkót, megváltozott a csapat profilja.

A sok kritika után, mely az egész csapatot érintette, sok összegyűlt negatív érzelem rakódott le a zenekarban, melyet egy „Köpök rátok” című számban érzékeltettek a közönséggel.

Sokak szerint a punkrock-zenekar „elpopposodott”, a számok nyugdíjas témákról kezdtek szólni, nem szóltak be úgy az arcnak, a hatalomnak, a társadalomnak esetleg vallásoknak mint előtte. A kedvenc témájuk a fogyasztói társadalom lett. A dalaik is a nyugati világ ellen uszítanak leginkább. Azonban a hiteltelenség gondolata némileg hitelt nyerhet, hiszen egy olyan zenekarról van szó, akiknek a fő támogatója nem más lett, mint a MOL. Az a magyar olajtársaság, amely Európa-szintű gigavállalattá nőtte ki magát. Nemrég felvásárolta szinte a teljes Szlovén OMV-t.

Mekkora a MOL?

A Mol-csoport kilenc országban 1941 töltőállomással rendelkezik különböző márkanevekkel:
– Magyarországon 466 db
– Horvátországban 434 db
– Csehországban 304 db
– Szlovákiában 254 db
– Romániában 243 db
– Bosznia-Hercegovinában 106 db
– Szerbiában 70 db
– Szlovéniában 53 db
– Montenegróban 11 db

Az olajvállalat piacvezető szerepet tölt be Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában és Bosznia-Hercegovinában, Csehországban a második, Szlovéniában, Romániában és Montenegróban pedig jelenleg a harmadik legnagyobb piaci szereplő.

Bele lehetne menni abba is, hogy az elnök-vezérigazgató milyen kapcsolatban áll a kormánnyal. Kezdve azzal, hogy Hernádi szállodái milyen állami támogatásokban részesültek a koronavírus-járvány alatti korlátozások idejében, vagy, hogy a Corvinus Egyetem alapítványának egyik kuratóriumi elnökségi tagja.

A Tankcsapda autós koncertje

A Tankcsapda éles bírálatokat kapott a közvéleménytől, amikor tulajdonképpen törvénymódosítás történt a kedvükért. Autós koncertet tavaly tavasszal tarthatott a zenekar. Amikor minden koncert be volt tiltva és senki nem játszhatott, a Tankcsapda egyetlen nap erejéig megtehette, hogy olyan koncertet tarthasson, ahol a nézőtérre autóval lehet bemenni és a járművekből lehessen élvezni a koncertet élőben. Ilyen típusú koncerttel próbálkozott a NOX is, de ők nem kaptak rá engedélyt a kormánytól. A negatív jelzőkre reagált is a Tankcsapda egy háromnegyed órás videóban, ahol arról beszéltek, hogy nincs köze az autós koncertek engedélyeztetésének ahhoz, hogy őket milyen cég támogatja és annak cégnek milyen kormányközeli viszonyai vannak. A videó címe megtévesztő, hiszen egyetlen szó sem esik arról, hogy „mi is az a punk?”.

A kommentek a videó alatt önmagukért beszélnek és jól reprezentálják milyen visszhangot kapott az ügy és milyen lett a zenekar megítélése. A videóra a Fókuszcsoport is reagált, eléggé pejoratív értelmezésben vette elő a zenekar reakcióját.

Ugye a Tankcsapda nem politizál. Hát persze, hogy nem. Ez a zenekar többek között azért lett egy ország kedvence, mert kegyetlenül beszóltak a politikusoknak és úgy egyébként a punknak, mint szubkultúrának is az az alapja, hogy „nem tetszik a rendszer”. Érezheted leegyszerűsítésnek, de ha meghallgatod a 90’s évekbeli Tankcsapdát egyértelművé válik, hogy miért válhatott az ország legismertebb csapatává közvetlenül a rendszer-változtatás után. Igen, ugyanis a Tankcsapda 89’s alapulású, sok másik punkrock zenekar mellett (ilyen volt például a C.A.F.B.) lehetőségük nyílt arra, hogy büntetlenül kritizáljanak bárkit, bárhogyan.

A Tankok és a Pesti TV

Ugye a Tankcsapda nem politizál. Egyébként tényleg nem. Szombaton rakott ki egy interjút Sidivel, Bohár Dániel, a Pesti TV egyik riportere. Az egyébként valóban kiváló képességű riportert számtalan alkalommal láthattuk már ellenzéket kritizálni, gyurcsányozni és ami a legbeszédesebb, amikor Fábián Tamással (újságíró, Telex) vitáztak az újságírásról kijelentette, mindenfajta kétség vagy önmegkérdőjelezés nélkül, hogy ő 2022-ben a Fideszre fog szavazni. A Tankcsapda zenekar gitárosát ez látványosan nem zavarta.

Egyébként a Tankcsapda képviseletében járt már korábban a Pesti TV-ben a zenekar dobosa, Fejes Tamás is.

És most mondhatnád, hogy igen, Pesti TV, igen, Bohár Dániel, de hát nem is politikáról beszélgetnek, nem igazán mondhatni, hogy a Tankcsapda politizál. Nekem nem is ez a csalódás. Igazából örülnék ha politizálnának, ha újra mondanának véleményt és megnyilvánulnának közéleti témákban. Az a szomorú számomra ebben az egészben, hogy az a zenekar, amelyik a rendszer-változtatás után olyan szellemiséget képviselve indult el és lett népszerű, mely gyakorlatilag felesküdött a mindenkori hatalom ellen, egy hatalmat nyilvánosan kiszolgáló csatornán visszatérő vendég. Gyakorlatilag szembeköpve a punk zenei kultúrát és mindazt a szellemiséget, melynek alapja, hogy embereknek nem szabadna hatalmat adni a kezébe, mert megváltoztatja őket.

„Az anarchia nem a káosz, hanem a hatalom nélküli rend”

– fogalmaznak az egyik dalukban.

Teszik mindezt egy olyan nagyvállalat hátszelével évek óta, amely a legnagyobb magyar pénztőkével rendelkezik és amely a nemzetközi piacon is piacvezető szerepet tölt be egy olyan termékkel (igen, tudom, hogy kerékpárokat és elektromos autókat is adnak bérbe) amely árucikk a műanyag után talán legkártékonyabb volt a bolygónknak az elmúlt évszázadban.

A A Tankcsapda tényleg nem politizál, de jobban tenné bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Music Hungary Szövetségnek számos kísérlete, próbálkozása volt arra, hogy a zenei szektort a koronavírus járványból valahogyan kisegítse. Írásos megkeresésünkre a szövetség elmondta, hogy jelenleg két témával foglalkoznak nagyon:

„Ez a koncert- és fesztiváljegyek áfájának 5%-osra csökkentése (erről itt található egy rövid összefoglaló), illetve szintén kiemelt téma, hogy a nyitás ellenére sajnos nagyon nagy bajok vannak: a vidéki klubok az alacsony átoltottság miatt 10-20%-os kihasználtsággal üzemelnek, sokan újra be is zártak, de még a fővárosi szabadtéri helyek (pl. Park, Kobuci) is bajban vannak sok koncerttel. A Tixa ugyanezt a tapasztalatot erősítette meg a napokban.” – írta válaszában a szövetség.

Feszitválszervezőket is felkerestünk, mivel a kérdés továbbra is fenn állt: hogyan lehetett úgy fesztiválokat szervezni, hogy nem lehetett tudni, lehetnek-e egyáltalán ilyen rendezvények? A Campus fesztivál programigazgatója, Süli Adrás és Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgye általános igazgatója válaszoltak cikkünk megjelenéséig.

Állandó bizonytalanság kíséri a munkánkat

Az idei fesztiválszezont össze lehet-e hasonlítani a korábbi évek nyaraival, vagy egészen máshogyan kellett most egy szervezőnek dolgoznia, mint a koronavírust megelőző időszakban?

Süli András: Semmiképp nem ugyanolyan. Olyan tényezők épültek bele az életünkbe és a munkánkba, amelyekkel korábban egyáltalán nem is számoltunk. A legfőbb faktor az állandó bizonytalanság, amely a munkánkat kíséri. Ezen kívül olyan dolgokra, faktorokra kell odafigyelnünk a szervezés során, amelyekre nem volt még példa. Ami a legkomolyabb nehézséget jelenti most, hogy a szokásosnál sokkal rövidebb időnk maradt kampányra, a fesztivál kommunikálására, hírének eljuttatására.

Oszkó-Jakab Natália: Próbáltunk ugyanúgy szervezni mindent, de arra fel kellett készülnünk, hogy lehet, hogy sokminden nem valósul meg. Egyrészt lelkiekben, másrészt konkrét tervek szintjén is számolnunk kellett B, C, D megoldásokkal. Mindent nagyon alaposan előkészítettünk, hogy tudjunk gyorsan és rugalmasan reagálni a fesztivál időpontjában aktuális helyzetre és a lehető legtöbbet tudjuk kihozni abból, megőrizve a Művészetek Völgyétől megszokott nívót és hangulatot.

Az idő kevés lett volna

Korábban (kockázatot vállalva) kezdtétek-e el szervezni a fesztivált, vagy csak akkor, amikor már biztosan lehetett tudni, hogy lehet ilyen jellegű rendezvényeket tartani? Ha utóbbi, akkor partnerek voltak-e ebben a fellépők, tudva, hogy a szervezésnek utolsó utáni pillanatra maradt a munka neheze?

Süli András: Természetesen annyi idő alatt egy 200 fellépőt és 14 programhelyszínt felvonultató fesztivált nem lehetett volna összehozni, amennyi az enyhítések bejelentése óta eltelt. A lezárások ideje alatt is dolgoztunk, számolva azzal, hogy esetleg nem lesz értelme. A program összes fontosabb pontja már megvolt, így vágtunk neki május végén a finomhangolásnak. Természetesen a fellépők is megszokták, hogy nagyfokú rugalmasságra van szükség mindenkitől ebben az időszakban.

Oszkó-Jakab Natália: A Művészetek Völgye szervezése egy teljes évet lefed. 1800 programunk van 40 helyszínen, ez rengeteg előadót, különböző technikai- és eszközigényeket jelent, nem lehet az utolsó pillanatban nekikezdeni. A fellépők természetesen abszolút partnereink voltak és azzal, hogy mi már ősztől szerveződtünk, felkértük az előadókat, tudtunk nekik egy biztos pontot mutatni a nyárra, számolhattak azzal, hogy ha a járványhelyzet engedi, Művészetek Völgye biztosan lesz. Hosszú évek óta dolgozunk a hazai kulturális élet szereplőivel, szerintem nincs olyan, aki az elmúlt harminc fesztivál alatt ne járt volna nálunk, bízunk egymásban, közösek a céljaink.

„Nem szeretnénk magasabb tiszteletdíjakat fizetni”

A zenekaroknak az utóbbi időben nagyon kevés pénz jutott, tekintettel arra, hogy a koncertek kiestek. Ez meglátszik-e azon, hogy mennyit kérnek a fesztiválon való fellépésért, tehát többe kerül-e egy zenekart leszervezni egy 2021-es fesztiválra, mint azelőtt?

Süli András: Nem tudok ezen a fronton egységes trendekről beszámolni. Mi számos kérdésben igyekeztünk rugalmasak lenni és segíteni a zenekarokat, de ugyanakkor jeleztük, hogy a bizonytalan körülmények között mi is jelentős kockázatot vállalunk a fesztivál megszervezésével, ezért nem szeretnénk magasabb tiszteletdíjakat fizetni annál, amit a zenekarok ismertsége, keresettsége indokol.

Oszkó-Jakab Natália: Nálunk a szokásos, egyik évről a másikra érzékelhető áremelkedés volt meg, a normál emelkedések mértéke szerint. Senki nem kérte az előző tiszteletetdíjának a többszörösét, vagy inkább akár a felét a pandémia hatására, vagyis nincs nagy eltérés egyik irányba sem emiatt.

„Jó lett volna, ha hamarabb tudjuk, milyen szabályozás vár ránk”

A Music Hungary Szövetség elmondása szerint a tervezhetőség kérése „üres fülekre talált”. Ebből ti mit tapasztaltatok?

Süli András: Egy sosem látott járványhelyzet mindenkinek feladja a leckét döntéshozóktól szervezőkig, vendéglátósoktól háttérmunkásokig. Nyilván jó lett volna, ha hamarabb tudjuk, milyen szabályozás vár ránk a nyáron, de a másik oldalon mindenképp pozitívum, hogy vannak törekvések a szakmai szereplők megsegítésére, az újraindulás megkönnyítésére.

Oszkó-Jakab Natália: Szerencsére a Művészetek Völgye fesztivál sok szempontból kiemelt segítséget kap, így mi nem panaszkodhatunk, de tudjuk, hogy sokan tudnak kevésbé tervezni idén, de ez a jegybevétel mértékének bizonytalansága miatt is van a legfőképp.

„A 2020-as évet mindannyian megsínylettük”

Idén volt olyan fesztiválszervezés, akik a védettségi igazolvány feltétele miatt nem tartották meg rendezvényüket. Biztosan hallottatok a Rockmaraton döntéséről. Bár Metal Factory néven gyakorlatilag ugyanaz a fesztivál meg lesz tartva, ettől függetlenül mi a véleményetek erről, mint fesztiválszervezők?

Süli András: Azt gondolom, hogy a színtér valamennyi szereplője az összes tényezőt mérlegelve, autonóm módon hozta meg a döntését a hozzá köthető fesztivál vagy fesztiválok idei sorsáról. Mi kezdettől fogva úgy készültünk, hogy ha egyáltalán lehetséges megnyitni idén a fesztivál kapuit, akkor oda védettségi igazolvány kell majd. Messze nem csak a fesztiválok miatt tartjuk ezt fontosnak, hiszünk abban, hogy a védőoltásoknak köszönhetően talán már nem kell többször majd teljesen behúzni a féket a koncertek világában, a zenei- és rendezvényes szektorban.

Oszkó-Jakab Natália: Ahogy fent említettem, nekünk szempont volt a szervezésnél, hogy a fellépőknek, művészeknek egy biztos pont lehessünk a nyáron. A 2020-as évet mindannyian megsínylettük. A zenészek, művészek szinte fellépés nélküli évet zártak és a visszajelzések alapján azt láttuk, hogy a közönségünk is szomjazik a kulturális együttlétre, programokra. Fontos lépésnek tartjuk, hogy ha bizonyos korlátozásokkal is, de meg tudjuk tartani a Művészetek Völgyét és reméljük, hogy hamarosan teljesen magunk mögött tudhatjuk ezt a nehéz időszakot. A közönségünk szerencsére megértő a védettségi igazolás bevezetése felé, így nálunk ez nem okozott fejtörést, így július 23. és augusztus 1. között sokakkal tudunk ünnepelni a 30. Művészetek Völgye fesztiválon.

A Campus és a Művészetek Völgye fesztiválok

A Campus fesztivál (07.21 – 07.25.) programjáról itt olvashattok, jegyeket, pedig itt tudtok vásárolni.

A Művészetek Völgye (07.23. – 08.01.) programjai közül itt válogathattok, jegyeket pedig itt tudtok vásárolni.

A „A lezárások ideje alatt is dolgoztunk, számolva azzal, hogy esetleg nem lesz értelme.” bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A fesztiválon egyebek mellett színházi előadásokkal, irodalmi estekkel, képzőművészeti és családi rendezvényekkel, valamint könnyű- és komolyzenei koncertekkel és kiállításokkal várják a várhatóan több tízezres számban megjelenő érdeklődőket.

A fesztivál idei díszvendégei a Nézőművészeti Kft. társulata, Bereményi Géza Kossuth-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, rendező, a Pannon Tükör kulturális folyóirat és Pál István Szalonna lesznek.     

A Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Kovács Krisztián, Katona László és Gyulay Eszter alkotta független társulat, a Nézőművészeti Kft. öt prudukciót mutat be a közönségnek öt helyszínen, kilenc alkalommal.     

A 25. születésnapját tavaly ünneplő Pannon Tükör kulturális folyóirat irodalmi beszélgetésekkel, lapszámbemutatókkal és egy kortárs dalszövegekből készült különleges kiadvány bemutatójával készül.     

A Baranya megye öt településén, Palkonyán, Kisharsányban, Nagyharsányban, Beremenden és Villánykövesden megvalósuló programok részeként a 30Y zenekar az idei Ödögkatlan kiemelt vendégeként lép fel a fesztiválon.     

A rendezvényen többek között koncertet ad: a Besh o droM, a Tudósok, a Szabó Balázs Bandája, a Wombo, a Galaxisok, a Kiscsillag, Péterfy Bori és a Love Band, az Esti Kornél, Pál István Szalonna, a Romano Drom és Tompos Kátya.

A gyerek- és családi programok között olyan előadókat találhat a közönség, mint a Rutkai Bori Banda, a pécsi Bóbita Bábszínház vagy az Apacuka Zenekar.     

A 14. Ördögkatlanon a rendezvény közelmúltban elhunyt védnökére, Törőcsik Marira augusztus 6-án Mozart Requiemjével emlékeznek majd a Pannon Filharmonikusok muzsikusainak tolmácsolásában.     

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a karszalagos programokat csak azok látogathatják, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek.     

A rendezvény programja a www.ordogkatlan.hu honlapon érhető el.

A Autóstoppal színpadtól színpadig – Ördögkatlan fesztivál is lesz idén bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.