A film főszereplője Edina, egy női testépítő, aki mellesleg együtt él edzőjével, Ádámmal, aki egykor ugyancsak kiemelkedő sikereket ért el a sportágban. Ahhoz, hogy megnyerjék a világbajnokságot nem csak az edzőteremben kell gyötörnie magát, de prostituálttá is kell válnia, hogy fedezni tudja a különböző szteroidok és étrendkiegészítők horrorisztikus költségeit. Így zajlik az az emberi test és lélek szüntelen abúzusa mind az edzőteremben, mind a konyhában – ahol főhősünk természetesen nem eszik, hanem “tölt” –, illetve félhomályban pislákoló hotelszobákban.

A Szelíd nem szórakoztató. Cserébe viszont kegyetlenül szorongató bepillantást nyújt az élsport világába. A másfél órás játékidő alatt folyamatosan a kezemet tördeltem, a fejemet fogtam, izegtem-mozogtam a székemben, időnként az arcomat a kezembe temettem, és halkan elmormoltam egy-két bazdmeget, mert egész egyszerűen túl nyomasztó az, amit a képernyőn látunk. A felmerülő kérdés természetesen az, hogy megéri? Megéri mindent feláldozni? Megéri ennyi szörnyűségen keresztülmennie a sportolónak azért az egy percért, amíg a himnuszt hallgatja a dobogón? Egyáltalán, ember még az, aki átveszi azt az aranyérmet vagy már csak egy biológiai testbe zárt merő üresség? Bárhogyan is van, mindenképpen ajánlom az olvasó figyelmébe Cseh Lászlóval, az egykori világklasszis úszóval készült interjút, amelyben megrázó módon mesél az olimpiai sikerek áráról, az ezzel járó lelki terrorról és fizikai fenyítésekről, melyeket elszenvedett a medencében és annak környékén. 

A film látványában végig sötét tónusú, ráadásul realista hangvételű, közeli képekkel dolgozik, és amit megmutat, az minden, csak nem szép. A testépítés célja az izomtömeg definiáltságát, szimmetriáját, az emberi test esztétikumát volna hivatott bemutatni. Nekem viszont ne mondja senki, hogy ezek a bizonyosan súlyos testképzavarral élő, az életben maradáshoz szükséges legminimálisabb testzsírszázalékkal rendelkező, mindenféle kemikáliákkal, anabolikus szteroidokkal szétküldött hústornyok szépek. Ők sajnos elszomorítóan nagy százalékban megnyomorított, vélhetőleg feldolgozatlan gyermekkori traumáktól sújtott emberek, akiket úgy pakolnak ki ezekre a gusztustalan húsparádékra, mintha nem is emberek lennének. Pedig nagyon is azok. Hús és vér, vágyakkal, érzésekkel teli emberek.

A filmvásznon folyamatos lelki értelembe vett erőszakot látunk. Ádám, az edző ugyan látszólag szeretetkapcsolatban él Edinával, valójában azonban bántja őt. Ez a fajta elnyomó attitűd az edzésekről szóló jelenetek során többször is bizonyosságot nyer, nem beszélve annak a következményeiről, amikor Edina esetenként „csal” az étkezésében. Ádám sincs könnyű helyzetben. Az egykori sportsikerei után az edzősködés mellett férfi sztriptíztáncosként próbál elhelyezkedni egy borzasztóan megalázó jelenet során, hogy hozzátehesse ő is a pénzt Edina kiutazásához a világbajnokságra. Kapcsolatuk egy furcsa alá-fölé rendeltségi viszony képét mutatja. A film során a fókusz azonban végig Edinán van, az ő vívódásain, szenvedésein és azon, hogyan áll egymással konfliktusban a normális élet utáni sóvárgás, az érzelmek és a sportsikerek felé vezető út.

Az élsportban biztosan többféle sikerrecept létezik. Nem gondolom, hogy a testépítésben, az úszásban, a kerékpársportban csak és kizárólag megtört, megalázott emberek állhatnak végül dobogóra. Abban viszont egészen biztos vagyok, hogy a medence, a konditerem, éppenséggel a pást környéke túl sok erőszaknak és méltatlan szenvedésnek az otthona. Erről szól a Szelíd című film, ami egy olyan világba kalauzol, aminek mi, külső szemlélők csak a színes-szagos felszínét ismerjük. Alatta azonban sokszor túl sötét van. Hogy megéri-e? Jó kérdés. Nem nyertem sosem olimpiát, de azt hiszem, nem is akarnék.

Szelíd (2022) Rendező: Csuja László, Nemes Anna

Színészek: Csonka Eszter, Turós György, Krisztik Csaba, Kerekes Éva, Papp János

Kiemelt kép: Vertigo Media

A Testépítés és lélekrombolás bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A dokumentumfilm fő témája a támogató család fontossága a felnövésben és az identitáskeresésben. A Tobi színei hidat képez az LMBTQ emberek és a ciszheteró emberek között. Kivételesen személyes, kreatív dokumentumfilm, amely játékfilmes eszközökkel dolgozik és játékfilmszerű élményt ad – írja sajtóközleményében a Cirko Film.

„A Mermaid díjat a Tobi színeinek ítéljük a nem bináris identitás és az útkeresés friss ábrázolásáért, az érzékeny fényképezésért és azért, mert hangsúlyosan kiáll az LMBTQI+-jogok mellett abban az európai országban, ahol azok jelenleg sérülékenyebbek” – indokolta a zsűri döntését.

A Tobi színei már 2019 márciusában is járt az Oscar-jelölő thesszaloniki dokumentumfilm-fesztiválon: ekkor az eseménysorozat Agora Docs in Progress elnevezésű szakmai rendezvényén pitchelte a nemzetközi szakmának Bakony Alexa rendező és Osváth Gábor producer az akkor még készülőben lévő filmet. Már akkor is nagy érdeklődés övezte a projektet, ennek eredményeképpen figyelt fel rá a nemzetközi forgalmazó, a Wide Management, amely külföldön népszerűsíti és forgalmazza az alkotást.

A film nemzetközi premierje a rangos londoni BFI Flare fesztiválon volt, emellett a bolognai Biografilm fesztiválra és a ZagrebDox dokumentumfilm-fesztiválra is beválogatták. A magyar mozikban július 1. óta látható a Cirko Film forgalmazásában.

A 81 perces dokumentumfilm egy transznemű tinédzser támogató édesanyja, Éva és gyereke, Tobi különleges kapcsolatát mutatja be. Éva – aki családjával együtt egy kis magyar faluban él – küzd a benne feltörő vegyes érzésekkel, míg Tobi nemcsak a nemi identitását keresi, hanem a helyét is a saját életében. A Tobi színei egy érzelmes, éveken át követett történet az elfogadásról, az elengedésről és önmagunk megtalálásáról.

A film a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával készült, fejlesztését és gyártását a Sundance Institute is támogatta.

A Magyar LMBTQ-dokumentumfilm nyert nemzetközi filmfesztiválon bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Birmhingham bandája (Peaky Blinders) egyik főszerepében láthattuk utoljára a színésznőt. Ezek mellet, olyan filmekbe szerepelt, mint a Skyfall, a Királynő, vagy Narcissa Malfoy (Draco Malfoy édesanyja)-ként a Harry Potter sorozat utolsó három részében.

Helent férje melett, 3 gyermeke gyászolja.

A Meghalt Helen McCroy, 52 éves volt bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Talán a legtöbbet emlegetett példa a Ki a faszagyerek című film, melynek eredeti megfelelője csupán annyi: The Man. A népszerű Braking Bad sorozatnak is fura módon a Totál Szívás címet adták.
Erre a központi gondolatra építette fel facebook-oldalát a Bolygó neve. Koncepciójuk, hogy fognak egy filmet, kirakják az oldalukra ahol a kommentszekcióban várják a félrefordításokat. A legnépszerűbbet/ legjobbat megcsinálják filmplakátnak a félfordított szöveggel.

Jellemző a fordításokra, hogy valamelyik klasszikus film, vagy sorozat címét veszik alapul és azt írják át úgy, hogy humorosan passzoljon az épp aktuális feladványhoz. Például a The Hunger Games, azaz az Éhezők Viadala című filmhez az alábbi ötletek érkeztek:
– Nem jóllakottaknak való vidék
– A mi kis falánk
– Az éhség és a szörnyeteg

A plakátok különben nagyon igényesen és profin vannak összerakva, egyes plakátok valóban hozzák a hasfájós nevetős szintet:

Számos más hasonló ökörséget lehet még találni az oldalon. Érdemes a kommentszekcióban is böngészni, hiszen százával érkeznek a kreatívabbnál kreatívabb félrefordítások.

A Írjuk újra a filmcímeket kicsit másképp! bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A The Hollywood Reporter is megerősítette, hogy a csatorna a már korábban bejelentett két előzménysorozaton kívül további három ötlet megvalósításával is foglalkozik.

Az egyik projektet, amely a 9 Voyages munkacímen fut, Bruno Heller, a Róma alkotója jegyzi. Ennek középpontjában Lord Corlys Velaryon, más néven a Tengeri Kígyó áll, aki az árapály ura és a Velaryon ház vezetője. Ez a karakter a már korábban bejelentett spin-offban, a House of Dragon-ban is meg fog jelenni.

A második sorozat várhatóan a 10 000 hajó címet viseli majd, és ebben a Martell-ház ősének, Nymeria harcos királynőnek a történetét láthatjuk. Az ő törtnetszála nagyjából 1000 évvel a Trónok harca eseményei előtt játszódik,

így Westeros világának idővonala sokkal kiterjesztettebbé válik, mint bármely más, korábban bejelentett sorozat univerzuma.

A harmadik spin-off helyszíne Királyvár hírhedt nyomornegyede, Bolhavég lesz. Itt a történet főleg a fővárosi utcák és sikátorok szűk útvesztőjében játszódik majd, ahol olyan karakterek születtek, mint Tengerjáró Davos és Gendry Baratheon.

Ezen kívül áprilisban kezdik el forgatni a House of Dragon című sorozatot az Egyesült Királyságban, amely a Trónok harca eseményei előtt 300 évvel játszódik, és a Targaryen ház epikus, Westerost kettéhasító polgárháborújára épül majd. A premier várhatóan 2022-ben lesz.

Folyamatban van továbbá egy másik, korábban bejelentett spin-off, amely George R. R. Martin Hét Királyság lovagja című novelláskötetén alapszik. és a Dunk and Egg címet viseli.  Trónok projektet fontolgatnak egy olyan témáról, amelyet még nem fedtek fel. 

Az HBO a Trónok harca után maradt űrt szándékozik kitölteni ezekkel a plusz projektekkel, így megpróbálják meglovagolni a sorozat hihetetlen népszerűségét, és kiszolgálni a várakozó rajongókat.

A További spin-off sorozatokat készít az HBO a Trónok harcához bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.