A KFT zenésze, a L’art pour l’art Társulat volt tagja, a Buddhista Főiskola egykori tanítója a 2000-es évek óta jelentet meg könyveket, eddigi kötetei elsősorban az abszurd humor körül forogtak.

Laár András nem először készít egyfajta összegzést eddigi pályájáról, hiszen hét évvel ezelőtt, 60 évesen a Budapest Sportcsarnokban egy életműshow keretében kapcsolta össze a humort, a rockzenét és a spiritualitást.

A mostani könyv is ennek szellemében készült. Mágikus tapasztalatok, szellemi felismerések, versek, monológok, festmények között sejlik fel, milyen Laár szerint a világ. Közben olvashatjuk a KFT ismert dalszögeit, a koncerteken és a L’art pour l’art Társulat estjein előadott verseket (például olyan klasszikusokat, mint a Víziló, vagy a Forróvíz-visszatérővezeték a fűtési ellenáramú vezetékhez című). A margóra nyomott QR-kódok segítségével kisfilmes illusztrációk is kerültek a könyvbe.

A főhős elmeséli, hogy tizenhat évesen lépett be első zenekarába, játszott a Bogyóban, a Küllőrojtban, a Kamara Rock Trióban (és bár a könyvben nem említi, a Panta Rheiben is); 25 volt, amikor 1981-ben három társával (Bornai Tiborral, Márton Andrással és II. Lengyelfi Miklóssal) megalakította a ma is aktív és népszerű KFT zenekart. A 2000-es évektől a Tündértantra és a Grotex együttesben is játszik.

A humorista pályája 30 évesen indult egy Galla Miklós által megszervezett Laár pour Laár esttel, és bár idén kilépett a L’art pour l’art Társulatból, abszurd verseit és Besenyő Pista bácsi figuráját (amely festményein is felbukkan) szólóestjeibe mentette át. Ami a buddhizmust illeti, könyvében így foglalja össze, amit a legfontosabbnak gondol:

A Laáramlás című könyv, amelyben számos érdekes és eddig nem publikált fotó is található, a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg.

Laár András korábban a Lejátszó című műsorunk vendége is volt, ahol társasjátékát mutatta be. Az adás itt nézhető vissza:

A <strong>Laár András önéletrajzi könyvet írt</strong> bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

15 évesen, gyakorlatilag gyerekként vált ismertté, miután megnyerte az X-faktor nevű tehetségkutatót, azonban hamar fel kellett nőnie a műsor után. A most 23 éves Tóth Andi a szeptemberi GLAMOUR magazinban mesél élete legküzdelmesebb 4 évéről. „Gyorsan kipukkant a lufi. Azt hittem, hogy én irányítom majd az életemet, de mások tartották kézben a karrieremet. Akkor eléggé megsértődtem a világra, főleg, amikor rájöttem, hogy rossz irányba haladok, nem azt csinálom, amit szeretnék. Sok feszültség összegyűlt bennem, és négy év után annyi sérelem halmozódott fel, hogy senkivel sem akartam dolgozni. Gyűlöltem magam körül mindent és mindenkit. Aztán elkezdtem ezekből az érzésekből táplálkozva megírni a saját dalaimat.”

Ebben a néhány évben a teljes zenei szabadságát megvonták tőle, teljesítőképességét is a végsőkig tolták, és ne felejtsük el, hogy Andi ekkor még mindig csak fiatal felnőtt volt. „Nem engedték, hogy olyan zenét játsszak, amit én szeretnék, kicsavarták belőlem az utolsó cseppeket. Érzelmileg nagyon lehúzott a párkapcsolatom, így alkotni sem tudtam, ennek következtében nem volt pénzem. Nagyon nehéz időszak volt” – emlékszik vissza az énekesnő. „Beütött a covid, így otthon szereztem dalokat, miközben nagyon padlón voltam, mert a szakítás miatt megcibált a média. A Lejtő című albumom nagy siker lett, de ami mögötte van, az nem egy sikersztori.” 

Nem titkolja, hogy akkor a legfelhőtlenebb, amikor azzal foglalkozhat, amit a legjobban szeret, és ez a zene – a sztársággal járó ismertség viszont kifejezetten idegesíti. Többek között ez az oka, hogy ennyire szeret utazgatni és idegen kultúrákat megismerni. „Frissítő az a kedvesség, amit külföldön tapasztalok, főleg, hogy ott senki nem ismer, nem bámulnak, levetkőzhetek úgy egy bikinire, hogy nem írja meg az újság.”

A teljes interjú az augusztus 9-én megjelent, szeptemberi GLAMOUR magazinban olvasható.

Kiemelt kép: GLAMOUR/ Ajkai Dávid

A Évekig elnyomták, de Tóth Andi már maga irányítja szakmai életét bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Magyar Cukrász Ipartestület tizenhatodik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt az augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. 

Olyan kedvelt magyar ízekkel, gyümölcsökkel készült recepteket vár minden évben az Ipartestület, melyek az ünneppel, vagy Magyarországgal összefüggésbe hozhatók, és szigorúan csak kiváló minőségű, természetes és egészséges alapanyagokat tartalmaznak. 

Idén a versenykiírásban újdonságként az is szerepelt, hogy a versenymunkák hangsúlyosabban, minimum 40%-ban tartalmazzanak felverteket, vagy egyéb tészta rétegeket annak érdekében, hogy a magyar cukrászat tradíciói jobban érvényesüljenek a tortákban.

Három körös zsűrizési folyamatban születik meg a győztes minden évben. Az első fordulóban megadott jellemzők alapján anonim módon kóstolnak a zsűritagok, innen általában öt torta jut tovább az összesített pontszámok szerint. A második zsűrizési körben újra kóstolják a döntős tortákat és javaslatokat tesznek azok tökéletesítésére. A döntőben a versenyzőknek a zsűri jelenlétében, élőben kell elkészíteniük a tortákat, melyeket szakmai szempontok alapján pontoznak.

Érdekesség, hogy idén a mák, a meggy, a tokaji borok és a tejföl több versenyzőnél is favorit volt, több torta alap ízeit is ezek képviselték, de előkerültek olyan, a cukrászatban szokatlan különleges alapanyagok is, mint az édesburgonya, kapor, rozmaring, vagy akár a libamáj.

A győztest, Karikó Orsolyát (Vanília & Gelarto Kézműves Cukrászat, Nagykőrös) a HUNCUT SZILVA HERCEG ötletének megszületésekor a kiváló egri vörösbor és kedvelt magyar gyümölcsünk, a szilva ízének harmonikus párosítása ihlette meg.

A torta alapja egy lisztmentes, mogyorós dacquoise felvert karamellizált csokoládés fahéj ropogóssal, melyet lágyan rétegez egy üde, könnyed és zamatos, pikánsan fűszerezett szilvás csokoládé mousse, megbolondítva az egri borvidék kiváló családi pincészete által megalkotott classic vörösbor hangulatával, valamint a szintén vörösboros erdei áfonya-szilva zselé, így kényeztetve érzékeinket. A torta koronája a frissen szedett szilva ízét idéző gyümölcsös áthúzó.

A második helyezett a Lakatos Pál (Levendula és Kert Cukrászda, Szigetszentmiklós) által készített „Kék kötény kincse”, lett, míg a harmadik helyen az „Évszakok”, Szivós Zita (Major Cukrászda, Budapest) alkotása végzett.

A Magyarország Cukormentes Tortája versenyt az Egy Csepp Figyelem Alapítvány minden évben a Magyar Cukrász Ipartestülettel együtt hirdeti meg, párhuzamosan a Magyarország Tortája versennyel. Az idei győztes a szegedi Virág Cukrászda és Kávéház cukrászmestere, Gyuris László „Nagyi kedvence” elnevezésű tortájával lett.

Az elegáns küllemű, hozzáadott cukor nélküli tortában az üde, kellemesen savanykás málnavelő, a fehércsokoládés pisztácia ropogós, valamint a könnyű mascarpone mousse harmonikus ízvilágát némi hibiszkusz virág és csipkebogyó velő teszi teljessé. A piskóta mandula- és kókuszlisztből készült, gabonalisztet nem tartalmaz. A torta energiatartalma – 233,8 kcal szeletenként, míg szénhidrát értéke 11,9 g vagyis a cukorbetegek számára is jó választás lehet, de mindenkinek ajánljuk, aki ügyel arra, milyen összetevőkből áll, amit elfogyaszt.

Immáron második éve támogatja a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. a Magyarország Tortája versenyt. A Zsolnay 2022-ben is különdíjként  felajánlja a Magyarország Tortája 2022. verseny győztese és a Magyarország Cukormentes Tortája 2022. verseny győztese számára a kézzel rajzolt és festett, nagy értékű, egyedi torta tartó tálját. 

Augusztus 19-től lehet megkóstolni a tortákat a Magyar Ízek Utcájában, a Várkert Bazárban, és országszerte több száz cukrászdában. 

Az árusító cukrászdák listáját augusztus 16-tól megtalálják a www.cukraszat.net oldalon, a lista várhatóan augusztus 19-ig napról napra bővülni fog. A torták minőségének védelme érdekében az idei évben is csak az év végétől lesznek nyilvánosak a receptek, addig csak az ipartestület tagjai készíthetik. 

A 2022-ben a HUNCUT SZILVA HERCEG lett Magyarország Tortája  bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

1987-től harmincöt éven keresztül volt a BKV autóbusz forgalmi állományának egyik meghatározó járműtípusa az Ikarus 415. Az elmúlt évtizedek autóbuszbeszerzéseinek köszönhetően egyre kevesebbszer lehetett találkozni a belvárosból teljesen kiszoruló típussal Budapest útjain. 2022 tavaszára mindössze egyetlen működőképes busz maradt forgalmi állományban, és elérkezett az idő a típus végleges „nyugdíjazására”. A távozó autóbuszt utolsó forgalmi állapotában őrizzük meg retró- és későbbi nosztalgiaközlekedés céljából.

Június 10 – 15. között a BPI-415-ös olyan vonalakon tűnik majd fel egy-egy napra (lásd alább), ahol korábban meghatározó volt. Június 15-re, amikor a BPI-415 utoljára közlekedik menterend szerint a forgalomban, igazi különlegességgel készülünk. Ekkor ugyanis a délutáni órákban az MZE-415 forgalmi rendszámú nosztalgia Ikarus 415-ös is járni fog a 21-es vonalon. Így egyszerre tudjuk megmutatni az utazóközönségnek és az érdeklődőknek a típus eredeti, gyári változatát a nosztalgia jármű képében, és a több formai, szerkezeti változtatáson átesett később jellemző típusváltozatot a forgalomtól most búcsúzó autóbusz képében. A két Ikarus 415-ös egyszerre tölti majd délutáni műszaki pihenőjét Csillebérc, KFKI végállomáson 15:08 és 15:37 óra között – így lehetőség nyílik közös fotózásukra is.

A búcsúprogram menetrendje:

A Hatnapos fővárosi turnéval köszön el az utolsó Ikarus 415 bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az önkormányzat lakossági bejelentést kapott arról, hogy az Alsó Törökvész út egy szakaszán megsüllyedt a garázsbeállók előtti „kockaköves” felület. A süllyedés azonban itt nem állt meg, nem sokkal később elérte az út melletti járdaszakaszt is.

A II. kerület önkormányzatának munkatársai elkezdték az ilyenkor szokásos bontást, ám nagyon hamar kiderült, hogy itt bizony nem egyszerű süllyedésről van szó, hiszen hasadékokat és ezzel együtt valószínűleg barlangot találtak.

Egyelőre önkéntesek segítségével zajlik a feltárás, melynek eredménye fogja eldönteni, hogy a csütörtökön talált sziklaüreg bekerülhet-e az Országos Barlangnyilvántartásba ezzel is gazdagítva az amúgy sem kevés kerületi barlangot, barlangrendszert.

A feltárás idejére a lakosság türelmét kérik.

A Utat akartak felújítani, de barlangot találtak Budán bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Háy Imre Attiláné, vagy ahogy ahogy a MÁV berkein belül ismerik, Magdi, 2013. február 1-én, azaz több, mint 9 éve került a vasúthoz motorvonat-vezető gyakornokként. Hosszú éveken keresztül dolgozott a MÁV-START-nál, már rutinos motorvonat-vezetőként. Mindene a vasút és a vezetés.

A céltudatos és elszánt kolléganő további lehetőségeket szeretett volna a szakmán belül, így hosszú és küzdelmes időszak után most már új pozíciójában köszönhetik, mint Magyarország első hölgy mozdonyvezetőjét.

Isten éltesse őt és balesetmentes utakat kívánunk!

Kiemelt kép: MÁV – START Zrt. Facebook oldala

A Ismerd meg az első magyar hölgy mozdonyvezetőt  bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A kutatóintézet szerint ez hasonló az előző hónap méréseihez, azonban a számok mögött mégis eltérést mutatkozik: míg januárban az ellenzéki szavazók kevesebb, mint a negyede (24 százalék) volt bizonytalannak tekinthető, február közepére arányuk 40 százalékra nőtt. Vagyis tíz szavazójuk közül négy vagy nem menne el voksolni, vagy akár más pártokra is szavazhat.

A Nézőpont szerint a bizonytalanodás oka Márki-Zay Péter vitatható kijelentései. Elmondásuk alapján magyarázkodás helyett egyre több ellenzéki szavazó választja a rejtőzködő támogatást a nyílt kiállás helyett.

Még a 2018-as választásoknál is jobb eredményre számítanak

A 2018-asnál is jobb kormánypárti eredményre lát esélyt a Nézőpont „legvalószínűbb listás eredményre” vonatkozó becslése. Publikációjukban leírják, hogy a Fidesz-szavazók 10 százalékának részvétele nem vehető biztosra. A kormánypárt a várt jó eredményét csak abban az esetben tudja elérni, ha mozgósítása jól sikerül, a megfelelő időpontban és hatékonysággal szólítja meg majd peremszavazóit.

Kispártok

Ugyan a két kispárt jelenleg nem éri el a Nézőpont-becslés szerint az ötszázalékos küszöböt, de mindkettőjüknek vannak még tartalékai. – írják publikációjukban. Elmondásuk szerint rákérdeztek, ki az, aki elképzelhetőnek tartja, hogy ezen pártokra szavaz, s közülük kivonták a valamelyik más pártra biztosan szavazókat. Ezek alapján szerintük elmondható, hogy jelenleg a Mi Hazánk a bejutásra legesélyesebb kispárt, amelynek potenciális támogatottsága eléri a 6 százalékot. A biztosan meglévő 3 százalék fölötti szavazói elsősorban az összefogást otthagyni készülő bizonytalanok táborából érkezhetnek, miután szaporodnak kétségeik eddigi pártszimpátiájukkal kapcsolatban. A Mi Hazánk jelenlegi már meglévő, háromszázalékos táborának egyik fele 2018-ban még Fidesz-szavazó volt, másik fele pedig Jobbik-szavazó.- írják.

A Kétfarkú Kutya Párt potenciális támogatottsága felmérésük szerint 4 százalék, támogatói pedig kizárólag kormánykritikusok. Állításuk szerint emiatt viccpártként elhíresült Kutyapárt komoly fenyegetés a baloldali közös lista számára.

Hihetünk az Nézőpontnak?

Az a közvélemény-kutató intézet, ahol „baloldali közös lista”-nak hívják az összefogást, már alapvetően prekoncepciókkal házal. Ha így tesszük fel a kérdést a megkérdezett embereknek, már alapvetően egy pejoratív jelzővel indítjuk kutatásodat. Orbán Viktor és a Fidesz-kormány kommunikációjának egyik fő csapásvonala a következetes „baloldal”-ozás. Továbbá érdemes megfigyelni a színhasználatot is, mely szintén a Fidesz narratíváját erősíti. A „baloldali közös lista” nevet viselő adathalmaz a grafikonban piros színű, akárcsak a 2010 előtti MSZP-kormány domináló színe.

Apróság lehet, de még véletlenül sem az Egységben Magyarországért közös türkiz színét használták az adatvizualizációhoz. De ez csak egy kis része annak, hogy miért kérdőjelezhető meg az intézet hitelessége.

Miért lehet érdeke egy pártnak egy kutatás, mely őt tartja esélyesnek?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához évtizedeket is vissza lehetne menni, de ugorjunk csak pár évet. 2019-ben az akkori Index készített interjút Tóka Gáborral, a CEU politikatudományi tanszékének professzorával, az akkor önkormányzati választások kapcsán.

Az interjú akkori aktualitása abban rejlett, hogy Karácsony Gergely a főpolgármesteri pozícióért harcolva több, mint 7 százalékkal hagyta maga mögött Tarlós Istvánt, holott a közvélemény-kutatások egyértelműen az ellenkezőjét jósolták annak, ami történt.

Az interjú számos témára, akkor aktualitásra kiterjed, de ami abból nekünk itt hasznos lehet, az a következő:

„A Nézőpontnál a tartalmak nagy része angol nyelvű. Úgy tűnik, a kutatásaiknak az a fő feladata, hogy az európai meg nem európai politikusokat meggyőzzék arról, hogy ez a rendszer kirobbanthatatlan népszerűségnek örvend, a politikai prioritásai pedig Európa-szerte népszerűek. A Századvég évek óta 28 országban végez rendszeres kutatásokat, melyeknek angolul igyekeznek nagy publicitást keríteni.”

– választolta a professzor arra kérdésre, hogy mi értelme, hogy egy közvélemény-kutató propaganda-tevékenységet közöljön a senki által nem olvasott honlapján?

Tehát az EU-t akarják meggyőzni arról, hogy ami itthon van az jó? Ez is benne lehet, de mennyünk tovább.

A győzteshez tartozni akarás pszichológiája

A közvélemény-kutató intézetek megismerő és tájékoztató funkciójáról alkotott képet jelentősen megváltoztatta a baljós Bandwagon-effektus felfedezése, amelyet a leggyakrabban „utánfutó” vagy a „tarts a győztessel” hatásnak szokták magyarra fordítani. A jelenséget már 1944-ben felfedezték.

– írja 2002-es publikációjában Angelusz Róbert a médiakutató.hu-n.

A kutatók megfigyelték, hogy a választási szándék formálódásában végül is szignifikáns szerepük volt azoknak az elképzeléseknek, amelyeket a vizsgálati személyek a választás várható kimeneteléről, a potenciális győztesről alakítottak ki. Különösen azoknál, a választási szándékukban bizonytalan személyeknél volt számottevő szerepe a győztesről alkotott képnek, akik még néhány hónappal a választások előtt sem tudták vagy nem akarták megnevezni, hogy kire fognak voksolni.

Magyarul a győzteshez való tartozni akarás fontos tényező lehet egy bizonytalan szavazó voksát illetően. Nem kizárt, hogy 2019-ben és most is ezért publikálnak olyan kutatásokat Fidesz-közeli intézetek, melyekben olyan eredmények szerepelnek, melyek a jelenleg is kormányzó párt sikeréről adnak tanúbizonyságot.

A 2019-es önkormányzati választás esete is bizonyítja, hogy a közvélemény-kutatások – pláne, ha minden jel arra utal, hogy elfogult a Fidesz iránt – miért nem garancia semmire sem.

A Miért jó ez a Fidesznek? – „meglepő” eredményt publikált a kormányközeli Nézőpont közvélemény-kutató intézet bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A Margit és Gellért a múlt év szeptember 1-jén költözött át a BKV Vasúti Járműjavító (VJSZ) telepére, ahol a legmagasabb szintű vizsgálatokat követően mindenre kiterjedő felújításon estek át. A járművek burkolati elemeinek eltávolítása után a vázszerkezet javítását és fényezését is elvégezték munkatársaink, a felújított vázszerkezetre kívül belül új faborítás került, de újra legyártották az ablakokat és az ajtókat is. A két kocsi elektromos egységeit is felújítottuk, illetve kicseréltük. De nemcsak a szépséget tartottuk szem előtt, a nagyobb utasbiztonság megteremtésére is odafigyeltünk: a járművek vészfék rendszerét is felújítottuk, amely kötél-szakadás vagy sebességtúllépés esetén megállítja a kocsikat a ferde pályán.

Azonban nemcsak a Margit és a Gellért született újjá az elmúlt hónapokban, hanem a 30°-os lejtésű, 100 m hosszúságú pálya is, amely többek között új síneket, kapcsolószereket, a felújítással egy időben pedig leesés elleni védelmi rendszert kapott, a támfalak melletti lépcsők mellé pedig korszerű korlát is épült. A korlátnak köszönhetően az utasok a pályán megálló kocsiból is biztonságosan ki tudnak szállni, és meg tudják közelíteni a legközelebbi állomást.

A két jármű – a Margit és a Gellért – december 15-én került vissza a helyére, majd a pályamenti működtető berendezések visszaszerelése és beállítása után elkezdődhettek – különböző terhelési viszonyok között – a próbafutások.

A sikeres próbafutás és a Közlekedési Hatóságtól kapott üzembehelyezési engedély kézhezvétele után, a Budavári Sikló immár megújulva, teljes pompájában áll ismét szolgálatba, 8:00-22:00 óra között szállítja az utasokat.

A Újra jár a megfiatalodott Budavári Sikló bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az összesítés szerint 2020 utolsó negyedévében 197 400 dolgozója volt a magyar egészségügynek, ezzel szemben 2021 negyedik negyedévében már csak 180 700, ez egészen pontosan 16 700-as csökkenést jelent.

Az ATV szerint a egészségügyi szakdolgozók bére az utolsók között van. A csatorna megkeresésére a Magyar Kormány annyit válaszolt, hogy ma 4000 szakdolgozóval többen dolgoznak az egészségügyben, mint 2010-ben.

Dr. Balog Zoltán, az ATV-nek elmondta, hogy az is előfordul, hogy 72 órát dolgozik valaki, ami majdnem duplája annak, mint egy más áldozatokat kívánó munkát vállaló elvárt heti óraszáma.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere január 6-i videójában arról beszélt, hogy megemelték az egészségügyi szakdolgozók fizetését, egy úgynevezett négy lépcsős rendszerben. Elmondása szerint a 2018-as viszonylathoz képest 72%-l nőtt az szakdolgozók és az orvosok fizetése.

A szakdolgozók nagy többsége viszont ez nem biztos, hogy érzékelte, hiszen 2021 augusztus elején nem kis demonstrációt tartottak a hősök terén.

A tüntetésre az ország minden megyéjéből érkeztek ápolók, gondozók, mentősök, orvosok, szakdolgozók. A szolgálati jogviszony és a szakdolgozókkal szembeni általános exisztenciális megvetés ellen tiltakoztak.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az RTL Klub híradójának arról beszélt, a betegek megsínylik ezt a helyzetet.

A Egy év alatt 17 ezer egészségügyi szakdolgozóval lett kevesebb bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A helyszínre a mentők, a rendőrök és a tűzoltók is szép számmal érkeztek, ám a férfi életét vesztette a tűzben. Az épületben tartózkodók időben kimenekültek, a tűzoltók a férfin kívül nem találtak mást az épületben, nem sérült meg más. A Veszprém Kukac szerint az épület a helyi tűzoltóság közvetlen szomszédságában van, így esélyük volt gyorsan reagálni a történtekre.

Csondor Henrietta, a katasztrófavédelem megyei szóvivője szerint az első emeleten több berendezési tárgy és bútor is égett, a második emeleten pedig nagy füst volt.

Ez egy érzékeny, megrázó tartalommal bíró cikk, emiatt reklámot nem helyeztünk el benne. Támogatni azonban tudsz minket, ha módodban áll, ide kattintva.

A Felgyújtotta magát egy férfi Veszprémben bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.