A Fox Newson futó Tucker Carlson Tonight házigazdája egy személyi edzővel készített interjút, amelyből megtudhatjuk, a vörösfény-terápia növelheti a férfiak tesztoszteronszintjét – olvasható az Insiderben.

Andrew McGovern – aki egyébként okleveles személyi edző – elmondta, hogy a közelmúltban találkozott a úgynevezett „bromeopátia” kifejezéssel, de úgy gondolja, sokan vannak, akik nem bíznak a mainstream információkban. Véleménye szerint a terápia nem csak a herékre, hanem az egész testre kiváló hatással van, ezt számos adat is alátámasztja. Carlson erre úgy reagált, ha ilyen mértékben romlik a férfiak tesztoszteronszintjének mértéke, nem őrültség erre a problémára megoldást keresni.

Az Insider ugyanakkor hangsúlyozza, a vörösfény-terápiára nincs tudományos bizonyíték. Idéznek a cikkben egy urulógust is, aki egy korábbi írásában elmondta, nincs olyan ellenőrzött tanulmány, ami igazolná, hogy a vörösfény-terápia működne, illetve bármilyen pozitív hatást gyakorolna a férfiak tesztoszteronszintjére.

In his new special on how to raise testosterone levels in men, Tucker Carlson’s guest suggests “testicle tanning” using infrared light as a “bromeopathic” therapy. pic.twitter.com/PirerBMRyr

— Ron Filipkowski (@RonFilipkowski) April 17, 2022

A műsorban Tucker Carlson a The End of Men című új dokumentumfilm-sorozatát promózta, amely – nem meglepő módon – a férfiak tesztoszteronszintjének teljes összeomlásáról szól.

A konzervatív megmondóember egyébként nemrég Magyarországon is járt: a Magyarország vs. Soros: harc a civilizációért című január 27-megjelent dokumentumfilmje kapcsán érkezett hazánkba. Carlson ekkor ámuldozott a déli határkerítést látva, áhítattal hallgatta a magyarországi családtámogatási rendszer sikereit, valamint azt, hogyan védelmezi a magyar kormány a keresztény értékeket Európa szívében.

A Orbán Viktor kedvenc amerikai tévése a herenapoztatást javasolja a férfiaknak bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Világkongresszus vezetőségi tagja levelet írt a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, melyben azt írja, tiltakoznak, mert február 24-én Oroszország durva támadást intézett Ukrajna ellen, az ukránok pedig jogosan védekeznek, nem támadják az orosz városokat.

„Az oroszok által megszállt területeken az orosz katonák embertelen vérengzést hajtanak végre, mely ellen az egész világ tiltakozott a Bucsa városban feltárt tömegsírok láttán. A Hősök terére egy számunkra ismeretlen magánszemély hirdetett tüntetést, ezzel lejáratva Magyarországot, Budapestet és annak szép terét” – írják a levélben.

Hozzátették, az úgynevezett szolidaritás ellentétet szít és sérti a jóérzésű magyarokat és ukránokat egyaránt.

„Ez az úgynevezett szolidaritás az orosz agresszorral a magyar kormány politikáját is lejáratja, hiszen Magyarország is elítélte az oroszok által, Ukrajna ellen elkövetett agressziót. Továbbá az úgynevezett szolidaritást keresztülhúzza azt a hathatós humanitárius segítséget, amit a magyar nép és kormánya nyújtott és nyújt Ukrajnának és népének” – mondják.

Kérik a hatóságokat, hogy vonják vissza megmozdulás engedélyezését, mert „annak semmi köze a demokratikus jogok gyakorlásához”.

Az oroszpárti rendezvénnyel kapcsolatban Facebookon azt írják a szervezők, hogy elegük van a hazug médiából, az ukrán, az EU-s és az amerikai hazudozásból. Autós, motoros, gyalogos, rolleres, biciklis felvonulásra készülnek.

A Oroszpárti tüntetés miatt tiltakoznak a Magyarországon élő ukránok bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Szerinte nem volt alapja annak, hogy sok egyéni körzetet billegőnek állított be az ellenzék, ráadásul tévedés volt „a 2018-as ellenzéki szavazatszámot zsebben lévőnek tekinteni és evidenciának venni azt, hogy ezek összeadhatók”. Török Gábor véleménye az, hogy „most alapvetően két értelmezés versenyez egymással: az egyik, hogy nincs mit csodálkozni az ellenzéki vereségen, hiszen ennek fundamentális okai vannak. A másik narratíva szerint „csak” a kampány lett elszúrva. Ahhoz kétség nem fér, hogy az ellenzéknek rossz kampánya volt, de a korábbi választások eredményeiből már kiolvasható volt, hogy az ellenzéknek nincs valós esélye a Fidesszel szemben.”

A politológus úgy gondolja, hogy lehetetlen küldetésre vállalkozott Márki-Zay Péter, aki az összefogás élén azoknak vált a szövetségesévé, akiket le akart váltani, illetve meg szeretett volna haladni. Ellenzékváltásra lenne igény, de végül ő lett a legnagyobb vesztes. A miniszterelnök-jelölt „olyan törést szenvedett, amit nehéz lesz túlélni”.

Török Gábor nem is lát olyan lehetőséget, ami javíthatna az ellenzék helyzetén, kipróbáltak mindent, semmi nem jött be. „Akik pedig hajtják az ellenzéki mókuskereket, eszük ágában sincs kiszállni. Amíg így van, a képlet nem fog változni” – tette hozzá.

Kifejtette véleményét a Magyar Kétfarkú Kutyapárttal kapcsolatban is, szerinte az attitűdjük jó, azonban nem tartja valószínűnek, hogy jelentősen megerősödjön, hogy aztán a mostani ellenzéknek az alternatívájává váljon a párt.

Úgy gondolja, a majdani ellenzék esélye a Fidesz-modell lehet. „Orbán Viktor és a Fidesz sem bíborban született, a semmiből kellett építkezniük hatalmas politikai ellenszélben” – mondta. „Különböző világnézetű kis pártok összefogása nem működik, egy erős váltópárt nélkül szerintem nem lesz esélye az ellenzéknek. Ehhez politikai munkára és hosszas, akár több választási cikluson átívelő építkezésre van szükség”.

A következő Orbán-ciklussal kapcsolatban elmondta, hogy az első fele bizonyosan nagyon nehéz lesz. Arra számít, hogy 2024-ig a válságkezelés lesz a középpontban, ehhez új emberek kellenek a politológus szerint. A ciklus második fele már a választásokról fog szólni, amikor újra a közérzetet kell javítani. Szerinte Orbán visszavonulásáról egyelőre nem időszerű beszélni, de ma Lázár János egyértelműen beletartozik abba a két-három emberbe, aki utódjaként szóba jöhet. A következő időszakban nagy szüksége lesz a Fidesznek tapasztalt, harcedzett politikusokra.

Az április 3-i eredmény mindenképpen jelzi, hogy „Orbán Viktor megkerülhetetlen tényező marad itthon és a nemzetközi politikában egyaránt” – zárta az interjút Török Gábor.

A Török Gábor szerint nehéz évek várnak az Orbán-kormányra bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„A Bucsában és más városokban felfedezett vérengzések óta a háború más fordulatot vett, ezért azóta nem beszéltem közvetlenül Putyinnal, de nem zárom ki, hogy a jövőben megteszem” – mondta Macron a France 5 televíziós csatornának.

Oroszország továbbra is tagadja, hogy civileket gyilkoltak volna, azt állítják, ez kizárólag az orosz hadsereg lejáratását szolgálja.

Macron elmondta, üres gesztusnak tartotta volna, hogy az ukrán fővárosba, Kijevbe utazzon, ahogy azt több európai vezető is megtette az elmúlt napokban.

Hozzátette, „ha elmegyek Kijevbe, akkor az azért lesz, hogy változást vigyek”.

Eközben az ukrán vezérkar hétfőn közölte: Oroszország megkezdte a kelet-ukrajnai offenzíváját. A helyi hatóságok szerint eddig legalább nyolc civil vesztette életét az orosz támadásokban Donyeckben és Luhanszkban.

A Macron szerint megrekedt a párbeszéd Putyinnal bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Az eddigi bogotái nagykövetet, Endreffy Lórándot a köztársasági elnök felmentette feladatai alól, helyére pedig Villegas-Vitézy Anna Zsófia került, aki mellesleg nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök unokatestvére.

Vitézy kinevezését már korábban, 2020 őszén jóváhagyta az Országgyűlés külügyi bizottsága, illetve az államfő is döntött róla tavaly április végén. A HVG szerint ilyen kései közzététel gyakran előfordul diplomáciai kinevezések esetében, aminek az elnöki hivatal tájékoztatása szerint az az oka, hogy megvárják a fogadó ország beleegyezését, továbbá azt, hogy az új misszióvezető kiutazzon, és átadja megbízólevelét az ottani államfőnek.

Vitézy Zsófia édesapja Vitézy László filmrendező, fiatalabb apai féltestvére Vitézy Dávid, a Budapesti Fejesztési Központ vezérigazgatója. Korábban a Magyar Nemzet újságírója is volt. A 2010-es kormányváltás után az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtófőnökeként dolgozott, majd 2011 februárjától a Budapesti Fesztiválközpontot, 2013-tól a brüsszeli Magyar Intézetet igazgatta.

A Orbán Viktor unokatestvére az új kolumbiai nagykövet bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

Nem újítja meg a Tilos Rádiót működtető alapítvány szeptemberben lejáró médiaszolgáltatási jogosultságát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, mert a testület közleménye szerint „ismételt vagy súlyos jogsértés esetén a megújítás lehetősége – a törvényi rendelkezéseknek megfelelően – kizárt”.

A közleményben azt írják, Tilos Rádió médiaszolgáltatója, Tilos Kulturális Alapítvány 2015 óta „4 alkalommal szegte meg a műsorszámok korhatár-kategóriába sorolására illetve sugárzási időpontjára vonatkozó törvényi előírásokat, amelyből egy eset egyszerre minősült ismételt és súlyos jogsértésnek.”

Ezen kívül még további négy esetben találtak jogsértést, két esetben a műsorkvótákra vonatkozó havi adatszolgáltatási kötelezettségben találtak hiányosságokat, további két alkalommal pedig az éves beszámolási kötelezettségre vonatkozó előírásokat szegték meg az NMHH Médiatanácsa szerint.

A közleményből az is kiderül, hogy a Médiatanács minél előbb meg fogja hirdetni a pályázatot a 90,8-as frekvenciára. A jelenlegi eljárás meglehetősen rezonál azzal, ami a Klubrádióval történt 2020-ban, amikor az NMHH ugyancsak ismételt jogsértésekre hivatkozva nem engedte, hogy a rádió tovább használja a frekvenciáját, melyet a rádió hosszas huzavona után elveszített végül.

A Az NMHH nem hosszabbítja meg a Tilos Rádió frekvenciáját bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„A közszolgálati magyar televízió az ország ellenzéki felének is a televíziója, az ő adójukból is működik, ideje elkezdenie aszerint is viselkedni” – írta korábban Facebook oldalán a kormánypárti újságíróktól szokatlan kritikát Bencsik Gábor.

Kifejtette, hogy bár örül a Fidesz újabb kétharmados győzelmének, de vesz egy nagy levegőt, és „kimondja azt, amit a jobboldalon is mindenki tud, a magyar közszolgálati televízió politikai elfogultsága tarthatatlan”. Hozzátette, szerinte képtelenség, hogy „ellenzéki politikusok gyakorlatilag a lábukat nem tehetik be oda, a hírmagyarázók és kommentátorok kizárólag a kormánypártok oldaláról érkeznek, a hírműsorokban hírként olvasnak föl hosszú kormánypárti publicisztikákat, miközben az ellenzéki vélemények legtöbbször a kormánypárti cáfolatokba csomagolva jelennek meg”.

Bencsik bejegyzése után kapott pozitív és negatív reakciókat egyaránt, ami viszont kifejezetten izgalmas, hogy maga Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia is beszívecskézte a posztot. Nem sokkal később az egyik érintett fél, a hirado.hu is reagált a fideszes újságíró szavaira egy névtelen cikk formájában, amely a „Bencsiket is utolérte a baloldali hisztéria” címre hallgatott.

A közmédia cikkéből kiderül, hogy az MTVA-val ellentétben Bencsik Gábor az, aki hírből semi ismeri a kiegyensúlyozottságot, mert „álláspontja újságírói pályafutása alatt a saját érdekeinek megfelelően többször is változott”. Ezen kívül volt az írásban még egy kis sorosozás és kommunistázás.

Bencsik Gábor újabb Facebook-bejegyzésben állt bele a vitába. Azt írta, a hirado.hu ismeretlen szerzőjének cikke hazugságokkal, csúsztatásokkal van tele. Jelezte, nem ér annyit az egész, hogy tételesen cáfolja a sok ostobaságot. Ezután a Rákosi-korszakot és a parancsuralmi rendszert kifigurázó szatírából, A Tanú című filmből vett egy idézetet, miszerint „jelentem, nem értem. Ez egy komoly névtelen feljelentés volt… géppel írva”.

Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András kedden Bencsikhez hasonlóan szintén úgy vélte, ideje lenne változtatni a közmédia kiegyensúlyozottságán.

A Bencsik Gábor visszavágott a közmédia névtelen cikkére bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„Szerintem a választási eredmény tanulságainak levonásához az is hozzátartozik, hogy az EU vezetésének nem leszünk többet indokolatlanul hurráoptimista támogatói” – írta Facebook-posztjában Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője.

„Ne legyünk naivak, a jogállamisági mechanizmus bejelentésével nem véletlenül vártak a választások utánig.”  Ungár szerint az EU vezetése, különösen Németország kormánya rengeteg hosszútávú megállapodást kötött Orbán Viktorral. „A jogállamisági mechanizmus nem fogja a NER-t helyettünk korlátozni és nem lesz tőle jobb a magyar embereknek.”

Azt is hozzátette, az ellenzékből sokan sokszor kiállítottak farkast, hogy majd most megment minket Európa, de szerinte nem lesz ez így. – „A német nagytőke érdekérvényesítő képessége dönt ilyen kérdésekben. Nekik pedig Orbán Viktor jó partner” – írta bejegyzésében Ungár.

Az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen az országgyűlési választás után két nappal közölte, hogy megindul Magyarországgal szemben az uniós jogállamisági eljárás.

A Ungár Péter: A jogállamisági mechanizmus nem fogja a NER-t helyettünk korlátozni bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

„A pesti alsó rakpart tervezése során volt az a korábbi szakmai döntés, hogy a Lánchídtól délre eső rész teljesen autómentes lesz. Ennek bejelentésével várnom kellett eddig a hétig, felismerve azt, hogy lehet, nem a kampány a legjobb időpont rá” – mondta Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere a Telexnek adott interjújában.

Balog Samua, a főpolgármester közlekedésfejlesztésekkel is foglalkozó kabinetfőnöke elmondta, hogy a tervezés szakaszában vannak, a budapesti önkormányzat civil munkacsoportja összeül a részletek meghatározása miatt, és eldöntik, milyen hosszú legyen az érintett szakasz.

Korábban Bardóczi Sándor fővárosi tájépítész már célzott arra, hogy „a Pesti alsó rakpartot, a Szent István parktól a Bálnáig, egy hosszabb folyamat során vissza lehetne adni a városnak ebből a kloáka maxima, autópálya állapotból. Erre Tarlósék kiírtak pályázatot, tök jó eredménnyel, csakhogy a legjobbakat kihajították az ablakon.”

Ezt követően 2020-ban fél éven át, májustól egészen októberig minden hétvégén a gyalogosoké és a bicikliseké volt a pesti alsó rakpart. A lezárás a forgalmi adatok alapján nem okozott torlódást az autósforgalomban, miközben a gyalogosok és kerékpárosok közlekedési feltételein javított.

A lezárást a Medián mérései szerint a budapestiek többsége támogatta: 73 százalék egyetértett azzal, hogy a hétvégeken szüntessék meg a gépkocsiforgalmat, de még a forgalom teljes megszüntetését is a megkérdezettek 59 százaléka támogatta. A válaszadók több mint fele akár hosszabb távon is el tudná képzelni az autómentes rakpart koncepcióját. 22 budapesti civil szervezet ebben az időszakban kezdeményezte, hogy sétány legyen a Pesti alsó rakpartból.

A lezárás koncepciója egyébként nem újkeletű. Különböző várostervezők és urbanisztikai szakemberek már legalább egy évtizede hajtogatják, hogy ez Budapest egyik legkiaknázatlanabb területe, és az autók miatt teljesen el vannak vágva a városlakók a Dunától. A nemzetközi trendek ugyanebbe az irányba változnak: Bécs, Pozsony, Párizs vagy Berlin egyre nagyobb folyó menti területeket tett autómentessé az utóbbi időben.

Kiemelt kép: Halász Áron / Magyar Kerékpárosklub

A Jövőre végleg lezárásra kerülhet a pesti alsó rakpart az autóforgalom elől bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.

A brit napilapnak nyilatkozó illetékesek elmondták, hogy a két ország belépése többször is beszédtéma volt az észak-atlanti szövetség tagállamainak külügyminiszterei között. Ezeken a találkozókon Svédország és Finnország képviselői is jelen voltak.

A tisztviselők hozzátették, a két északi állam csatlakozása egyenes következménye Putyin ukrajnai háborújának. „Mi ez, ha nem egy hatalmas stratégiai hiba Putyin részéről?” – tette fel a kérdést. Svédország és Finnország csatlakozásával 30-ról 32-re emelkedne a NATO-tagállamok száma.

A lap szerint Finnország júniusban nyújthatja be a csatlakozási kérelmét, amelyet Svédországé követ majd.

Moszkva természetesen nem hagyta szó nélkül a két ország csatlakozási törekvéseit, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta, hogy ha Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz, akkor Oroszországnak saját intézkedéseivel újra egyensúlyba kell hoznia a hatalmi egyensúlyt – jelentsen ez bármit is.

A Nyáron két új taggal bővülhet a NATO bejegyzés először Jövő TV-én jelent meg.