A Pesti TV Soros-filmjének legfőbb üzenete: a kritikus gondolkodás rossz!

Ritkán látható ilyen hosszú, kidolgozott riportfilmet látni a Pesti TV kínálatában. Általában pár perces, inkább szórakoztató-jellegű tartalmakat csinálnak. Nagyon belemenős, részletes riportot nem igazán. Most itt van, a Partizán, a Telex-magyarázó meg a 444.hu Magyar Yeti műsorait retorikájában A-Z-ig átemelő riportfilm. A középpontban: Soros György.

Csak hozzáállás kérdése

Meglehetősen kettős érzés van bennem, ami a háromnegyed órás kisfilmet illeti. Egyrészt örülök, hogy Bohár Dániel komolyabb munkába vetette magát, ez a fejlődési igényét mutathatja. Ugyanakkor dühítő is, amit látok, mert azt érzem, hogy egy lejárató kampányanyagot nézek. És ezt nem csak az elmúlt évtizedben tapasztalható kormányoldali kommunikáció miatt érzem így. Tagadhatatlan azonban, hogy elég fontos szerepet játszik a Fidesz folytonos „Soros”-ozása. Nyilván fenntartásokkal kezelem emiatt ezt a filmet, tekintettel arra is, hogy jól tudjuk azt, hogy Bohár Dániel melyik oldalnak tolja a szekerét. Ebből, ő sohasem csinált titkot, ezt elég nyíltan vállalja is – és ezzel amúgy nem lenne gond – de emiatt arra következtetek, hogy azok az infók lesznek felnagyítva, melyek rossz színben tüntetik fel Soros Györgyöt. Hogy ne érhessen szó a nap alatt kiemelném, hogy ugyanígy álltam hozzá például a Partizán Mészáros Lőrincet, vagy Vlagyimir Putyin-t bemutató videójához is. Feltételeztem, hogy fel lesznek nagyítva a róla szóló negatív dolgok.

Mit hiszel el?

Muszáj picit beszélnem a megerősítési torzítás jelenségéről. Röviden annyit tesz, hogy ha te hiszel, vagy gondolsz valamit például jelen esetben Soros Györgyről, akkor azokat az infókat fogod a fejedben a legfontosabbak közé sorolni, amelyek a te elméletedet igazolják. Hiába fajsúlyosak legalább ennyire a te véleményeddel ellentmondó infók, azokat háttérbe fogod szorítani. Azt is mondhatnám, hogy:

„Úgyis csak azt hiszed el, amit el akarsz hinni.”

És ez természetesen rám is igaz… Mivel fenntartásokkal kezelem ezt a tartalmat, ezért eleve van bennem egy negatív előérzet, ami alapvetően rányom egy bélyeget az alkotáshoz való viszonyulásomra. Erre a gondolatmenetre még vissza fogok utalni.

Kezdés

A felütése a videónak ötletes. Itt él, ez erre és erre enged következtetést. Az első 2 percig azt gondoltam, hogy ez valami korrekt dolog lesz. Aztán jött ez a mondat, amivel máris visszakanyarodhatunk a bevezető gondolatmenetemhez.

„1992-ben Soros György bedöntötte a brit fontot és Nagy Britannia gazdaságát.”

– narrálja Bohár

Na, hát ezt a történetet ilyetén módon leegyszerűsíteni nem kicsit félrevezető. Anélkül, hogy nagyon belemennénk a 92-es brit font-anomália részleteibe, annyit mindenképp érdemes elmondani erről, hogy Nagy Britannia pénzneme felülértékelt volt a devizapiacon és ezt minden bróker sejtette. A brit pénzügyisek és szóvivők folyton azt bizonygatták, hogy minden rendben van és erős a font, ez lett gyanús többek között Soros Györgynek is. De azt mondani, hogy személyesen ő felel az akkori font zuhanásáért, egyszerűen ostobaság. Tény, hogy ő kezdte el mondani, hogy inkább a német márka és az őseuró, mint a font (mert sejtette, hogy utóbbinak túlbecsült az értéke és ebből baj lesz). Ezáltal meg is történt a baj, a befektetők elkezdték kerülni a fontot. Erről a történetről alternatív forrásnak tudom ajánlani ezt a cikket.

Miért fontos ez?

Ez a film elején fellelhető szörnyű leegyszerűsítés kiválóan reprezentálja azt, milyen kommunikációt is alkalmaz. Nem igazán megy bele részletekbe, csupán elejt egy mondatot, amit onnantól kezdve hivatkozási alapnak használ. A mondatot egy kontextusából kiragadott félmondattal igazolja, melyet egy archív Soros-interjúból mazsoláztak ki.

A sok effekt látványos, de gyanús

Az utómunkálatoknál számos eszköz van a vágó kezében, hogy másképp tálaljon valamit. Talán senkinek sem kell megmagyarázni, hogy mennyire egyszerű vágással, effektekkel, villogásokkal elhitetni a nézővel, hogy a nyers felvételt látják. Egyszerű látványelemnek tűnhetnek, de valójában fontos manipulációs eszköz. Hogy mindenkit kiborítsak, hadd hívjam fel a figyelmet, hogy rendkívül hasonló effekteket és vágási technikát láthatunk ennél a filmnél, mint például a Megafon által finanszírozott 1-2 perces reklámvideóknál. Ha ilyet látok, a fentebb említett fenntartásaim csak tovább erősödnek és még jobban kételkedem a látottakban és elhangzottakban.

A kritika rossz! Érted?

„Elutasította a tudomány tapasztalati úton történő vizsgálatát. Helyette a cáfolást, a megkérőjelezést tette meg a tudományosság kritériumának.”

– hallható a narráció

A gond ezzel a kijelentéssel az, hogy ez nem igaz.

A kisfilm első felében sokat beszélnek Karl Popperről, aki Soros György állítólagos legnagyobb tanítómestere volt. Megemlítik a kritikai racionalizmust is, mely Popper talán legfőbb filozófiája volt. Ezt azonban a fentebb írt idézet rettenetesen rossz fényben tünteti fel és jelentősen el is torzítja. Ennek valódi lényege az, hogy

egy elméletet akárhányszor bebizonyítanak, attól az még egyáltalán nem biztos, hogy minden esetben igaz.

Alapvetően arra tanított filozófiája, hogy minden esetben kezeljünk fenntartásokkal akár bizonyított állításokat is. Általában szembement a népszerű empirikus (tapasztalat-alapú) kutatásokkal, emiatt nem volt túl népszerű a professzorok körében, bár elismerték. De ehhez nagyon fontos hozzátenni, hogy nem akarta eltüntetni a tapasztalati úton történő kutatásokat, csak arra biztatott, hogy minden eshetőséget figyelembe kell venni. És ha egy adott kutatásban bizonyos kritériumokat nem vettek figyelembe – legyen az akármilyen kicsinek és lényegtelennek tűnő kritérium – akkor megkérdőjelezhető a kutatás eredményessége.

A kritikus gondolkodást erősítette fel Popper, melyet olyan fenntartásokkal kezel a film, hogy úgy éreztem, valami átnevelő tábor kötelező tananyagát látom. Azt éreztem, hogy azt akarja sugallni, hogy ha valamit „a tudósok elém raknak”, azt nyugodtan vehetem készpénzek és onnantól kezdve nincs ott semmi látnivaló.

Most, hogy megtanultad: ne kötekedj, nesze itt van, nézd!

Azután, hogy a film lefektette: hinni kell a kutatásoknak – pláne ennek a riportnak – elszabadultak a dolgok és már az alátámasztások is egyre fogyatkoztak és egyre ingatagabb bizonyítékokkal hozakodott elő.

Konkrétan ezt a folyamatábrát láttam:

Soros György, a sátán -> mestere azt mondta neki, hogy gondolkodjon kritikusan, de ez egy baromság, senkinek nem kell kritikusan gondolkodnia -> Semmi baj, ne aggódj, én megmutatom neked, hogy mit gondolj!

Innentől kezdve teljesen felesleges a részemről beszélni arról, hogy mi hangzott el. Hogyan fűzték össze nevét az orosz-ukrán háborúval, hogyan csináltak ebből a filmből (is) orosz-propagandát, mekkora lett a vagyona a bevándorlást követően, és a többi, és a többi. Karaktergyilkosság a maximumon.

A legnagyobb gondom ezzel

Szerettem volna érvényes, kritikus hangot hallani Soros Györgyről. Azonban a számomra látványos manipulációs-technikai húzások annyira hiteltelenné tették a szememben a teljes filmet, hogy egyetlen szavára sem mernék sohasem hivatkozni.