Hiszünk egy közös hazában, egy szerető és gondoskodó, igazságos és biztonságos Magyarországban – hangoztatta Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje a pártszövetség ünnepi nagygyűlésén a budapesti Műegyetem rakparton.
Felidézte, hogy a magyar népre, amely 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben egyaránt kiállt a szabadság, az igazság, a polgárokhoz méltó élet mellett, a világ szabadságszerető része együttérzéssel tekintett. Büszkék lehettünk magyarságunkra, „mert a történelem jó oldalán álltunk”. Ma azonban nem nép vagyunk a világ számára, hanem „egyetlen arc”. Egy ember – mondta Márki-Zay – „kisajátított minket”. Ha világban azt mondják, magyar, ez az arc jelenik meg a szemük előtt, és „ez az ember egy személyben viszi vásárra a mi bőrünket”. Jogot formál arra, hogy ő mondja meg, ki része a nemzetnek, és ki nem, ő pedig „naponta vált barátot és ellenséget”.
„Húsz nap múlva arra kell szavaznunk, hogy ismét egy nép, egy nemzet legyünk, ne kívülállók a saját hazánkban” – hangoztatta.
A miniszterelnök-jelölt szerint „elfogadhatatlan, hogy Magyarország sakktábláján az egyik színen csak gyalogok, a másikon csak vezérek vannak”, és hogy a játékszabályokat is csak az egyik fél írta. „Elfogadhatatlan, hogy 33 évvel a győztes rendszerváltás után ismét vesztesek lettünk a saját hazánkban, ismét a rossz oldalra sodortak minket” – folytatta, hozzátéve: nem külső erő, hanem saját vezetőnk önzése és hatalomvágya érte el, hogy az elmaradott keletet választottuk a fejlődő nyugattal szemben, „a rabságot a szabadsággal szemben, a gyűlöletet a szeretettel szemben”. „Önként mentünk vissza a történelem rossz oldalára” – fogalmazott, és leszögezte: húsz nap múlva csak egyetlen jó válasz van, az, ha a kelettel szemben Európát, a nélkülözéssel szemben az emelkedő Magyarországot választjuk.
Márki-Zay Péter kitért arra is: vannak olyanok, akiket elbizonytalanított a propaganda, akik felteszik a kérdést, érdemes-e leváltani egy gátlástalanul gyűlölködő pártot egy olyan szövetségre, amelyben „saját szélsőséges múltjukat meghaladott, és immár semmilyen szélsőséget el nem fogadó tagok vannak”. Felteszik azt a kérdést is – fűzte hozzá -, érdemes-e leváltani egy „minden háborújába belebukott zsarnokot valaki olyanra, aki óvatlanul tesz félremagyarázható és adott esetben joggal kritizálható megjegyzéseket”, illetve hogy érdemes-e leváltani egy „hazug, nyílt vitára gyáva néptribunt” egy őszinte emberre, aki akkor is elmondja a véleményét, ha az nem népszerű.
„Mi éppen attól vagyunk erősek, hogy sokfélék vagyunk”
– emelte ki az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje. Meggyőződésének adott hangot, hogy a tisztességes többség nem akar tartósan a rossz oldalon maradni.
„Sose nyertem közvélemény-kutatást, de választást egyszer sem veszítettem el” – indokolta derűlátását, és kiemelte, hogy nagy a bizalma a fiatalokban, abban, hogy a márciusi ifjak nyomdokába lépve most az áprilisi ifjak fogják elhozni a szabad Magyarországot.
A nagygyűlésen felszólalt Donald Tusk, az Európai Néppárt lengyel elnöke, aki hangsúlyozta: április harmadika, a magyar választás egész Európa számára fontos lesz. „Ma Önökkel vagyok, mert lengyel vagyok” – mondta, és hozzátette: ha Bem József élne, ő is ezen az ünnepségen venne részt. Hangsúlyozta, hogy az ukránok most egész Európa szabadságáért küzdenek, miközben Orbán Viktor a leginkább Putyin-párti az európai vezetők közül. Az orosz elnök előtti kapituláció nem a biztonság kulcsa – tette hozzá.
A rendezvény első szónoka Iványi Gábor lelkész volt, aki hangsúlyozta: nincs magyar szabadság világszabadság nélkül. Szégyennek minősítette, hogy a magyar kormány megtagadta Ukrajna megsegítését. Leszögezte ugyanakkor azt is: mi az oroszoknak soha nem voltunk és nem leszünk az ellenségei, „a mi hősünk Alekszej Navalnij is”.
A szövetségre lépett pártok képviselőinek egymást követő felszólalásai aktualizált tartalommal vették sorra a márciusi ifjak követeléseit.
Ennek jegyében Donáth Anna (Momentum) első számú követelésként kijelentette: „kívánjuk a sajtó szabadságát, az orosz és a fideszes propaganda eltörlését”. Mint mondta, ha 1849-ben Bayer Zsolt és társai számoltak volna be a szabadságharc eseményeiről, azt írták volna: Petőfi, Kossuth és Széchenyi szándékosan provokálta ki az Orosz Birodalom beavatkozását, „így az orosz hadsereg kénytelen volt különleges katonai művelet keretében, béketeremtő céllal bevonulni az országba.”
Második követelésként azt fogalmazta meg a Momentum elnöke, hogy legyen újra felelős oktatási és egészségügyi minisztérium Budapesten.
Karácsony Gergely (Párbeszéd) szólt a harmadik követelésről, arról, hogy állítsák helyre a jogállamot, és az Országgyűlés biztosítsa a magyarok valós képviseletét. A főpolgármester szerint ebben az országban a törvények már nem a polgárokat védik a hatalomtól, hanem a hatalmon lévőket a polgároktól, az Országgyűlésnek pedig „nem házelnöke van, hanem házfelügyelője”. Negyedik követelésként Karácsony a törvény előtti egyenlőséget hangoztatta „nemi, származási, vallási és szexuális orientáció tekintetében”.
Jakab Péter (Jobbik) kijelentette: ebben az országban most „gengszterek vannak hatalmon, vesszenek a gengszterek”. A mai „márciusi ifjak” közé sorolta többek közt a sztrájkra készülő tanárokat is. „Büszke vagyok rátok, kollégák” – mondta.
„Felnőttünk a feladathoz. megteremtettük Magyarország történelmének legnagyobb ellenzéki egységét” – állapította meg, hozzátéve, hogy „a Fidesz ereje a gyűlölet, a miénk az összefogás, az egység”.
Schmuck Erzsébet (LMP) egyrészt azt követelte, hogy a földtörvény eltörlésének a jegyében „az uniós agrártámogatásokat a gazdák kapják, ne a nagybirtokos oligarchák”, másrészt pedig azt, hogy állítsák vissza az igazságszolgáltatás függetlenségét, szüntessék meg a politikai ítélethozatalt.
Tóth Bertalan (MSZP) először annak a követelésnek adott hangot, hogy
„a Nemzeti Bank a magánvagyonok gyarapítása helyett az áremelkedések ellen küzdjön”. Szerinte hiába írta bele a Fidesz még az alaptörvénybe is, hogy a jegybankban lévő pénz elveszíti közpénz jellegét, ezt a pénzt a kormányváltás után vissza fogják venni – ígérte.
A szocialista politikus azt is követelte, hogy „a magyar katona Magyarországot védje Putyin háborújától”. „Tudjátok, mikor vették volna észre az Ukrajnából érkező drónt? Ha az Orbán család hatvanpusztai luxusbirtokát fényképezte volna” – jegyezte meg.
„Szabad ország, szabad egyetem” – ez volt a Dobrev Klára (DK) által megfogalmazott egyik követelés. Kiemelte, hogy a zsarnokság a szabad szó és a szabad tájékoztatás után a szabad gondolattól is meg akarja fosztani a társadalmat.
Az EP-képviselő másik elvárása a magyar euró bevezetése volt. Mint mondta, nem halogatható tovább, hogy Magyarország további „pávatáncok nélkül” elkötelezze magát az Európai Unió mellett. A mainál hatékonyabb, erős Európára van szükségünk – mondta, és úgy fogalmazott, hogy a kapu résnyire még nyitva van Magyarország számára, így a döntés április 3-án csak rajtunk múlik. „Európa, most vagy soha” – zárta beszédét Dobrev Klára.
Az esemény visszanézhető:
