Törökországban találkozott Ukrajna és Oroszország külügyminisztere, hogy egyeztessenek a kialakult konfliktusról. Mind a két ország súlyos veszteségeket szenved el, az atomerőművek nagy részét elfoglalták az orosz katonák, Kijev lakosságának fele már elhagyta a fővárost – de mindeközben közben az ukrán elnök is hajlik arra, hogy eleget tegyen néhány orosz követelésnek. Mutatjuk az eddigi fejleményeket.
Kész lenne tárgyalásokat folytatni Vlagyimir Putyinnal Volodimir Zelenszkij, és hajlandó lenne átbeszélni a Krím félsziget, illetve a szakadár területek helyzetét is – mondta az ukrán elnök az ABC Newsnak, egyben azt is elmondta, hogy szerte az orosz félnek is inkább a párbeszédre kellene hajlani. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a béketárgyalást megelőzően azt is bejelentette, kész megvitatni azt az orosz követelést, hogy Kijev ismerje el az elcsatolt Krímet és a Moszkva-barát, Oroszország által függetlenné nyilvánított területeket illetve azt is bejelentette, hogy Ukrajna “elengedte” NATO csatlakozási akaratát.
Oroszország kilép az Európa Tanácsból (ET) – jelentette be csütörtökön az orosz külügyminisztérium az ülés után. Az orosz diplomáciai tárca indoklásában azzal vádolta meg az EU és a NATO „Oroszországgal szemben barátságtalan” tagállamait, hogy „az ET, valamint a közös európai humanitárius és jogi térség tönkretételére irányuló politikát folytatnak”.
„Oroszország nem fog részt venni abban, hogy a NATO-országok és az őket engedelmesen követő EU Európa legrégebbi szervezetét a nyugati felsőbbrendűség és önimádat bűvigéinek újabb platformjává alakítsa. Hadd élvezzék Éslámpástadott68egymással a kommunikációt, Oroszország nélkül” – hangzott a külügyminisztérium közleménye.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnökhelyettese a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy egy ország ET-tagsága a szervezet alapokmányának 7. cikke értelmében a folyó pénzügyi év végén szűnik meg, ha kilépési szándékáról az érintett tagállam az adott év első kilenc hónapjában értesíti az ET főtitkárát. Rámutatott, hogy a kilépés az ET-alapokmány, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak megerősítette, hogy Oroszország kilép az ET összes mechanizmusából. Andrej Klisasz, a felsőház alkotmányjogi és állam-berendezkedési bizottságának vezetője ugyancsak a TASZSZ-nak nyilatkozva rámutatott, hogy az oroszok az ET-tagság megszűnése után nem fellebbezhetnek többé az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). Azt tanácsolta honfitársainak, hogy jogaik védelmében forduljanak orosz bíróságokhoz, köztük az alkotmánybírósághoz. Hozzátette, hogy az EJEB mindig is kiegészítő intézmény volt, azaz „további instancia” a jogvédelemben. Támogatásáról biztosította az orosz alkotmánybíróságot, amely bejelentette kilépését az Alkotmánybíróságok Európai Szövetségéből, „a szövetség tevékenységének szélsőséges átpolitizáltságára” hivatkozva.
Klisasz úgy vélekedett, hogy az ET-ből történő kilépés nem érinti hátrányosan az oroszokat, mert szerinte az ország normái számos területen magasabbak, mint amelyeket a szervezet dokumentumai előírnak.
Az 1949-ben megalakult, strasbourgi székhelyű, 47 tagú ET nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. A tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelynek keretében létrejött az EJEB, az emberi jogok legfőbb bírói fóruma a kontinensen.
Az Európa Tanács felfüggeszttette Oroszország tagságát, miután Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én megindította az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háborút Ukrajna ellen. Ezt megelőzően az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét.
Egyelőre nincs további információ arról, milyen további részletekben állapodott meg a két külügyminiszter, de az ukrán elnök gesztusai ellenére a fenti események tekintetében nem sok jóra számíthatunk.
Tizenötödik napja védjük államunkat. Kitartottunk. Az ukrán hadsereg kulcsfontosságú területeken veri vissza a támadásokat. Hála a katonaságunknak, a nemzetőrségnek, a határőrségnek, a rendőrségnek, a terroristáknak és mindenkinek, aki csatlakozott a védelemhez, nem lettünk rabszolgák. És soha nem is fogunk. Mert ez a mi szellemünk, ez a sorsunk. – mondta idő közben Zelenszkij egy videóüzenetben.
Kijev polgármestere eközben bejelentette, hogy a főváros minden második lakója elment, így valamivel kevesebb, mint 2 millió ember tartózkodik ott.
A Reflektorban vendége a héten Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő volt, akivel az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeiről beszélgettünk.
MTI/Jövő TV
