Oroszok Csernobilban – ki fog először belelőni egy atomerőműbe?

Ukrajna pénteken bejelentette, hogy megnövekedett sugárzási szintet regisztráltak a 2000-ben leállított csernobili atomerőműből, egy nappal azután, hogy a területet elfoglalták az orosz erők, a radioaktív por levegőbe jutását okozó katonai tevékenység miatt.

Az egykori erőművet csütörtökön foglalták el az orosz erők, miután Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen – közölte az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.

Az ukrán állami nukleáris hivatal szakértői nem közöltek pontos sugárzási szintet, de azt mondták, hogy a változás oka a nehéz katonai felszerelések mozgása a térségben, amely radioaktív port kavar fel a levegőbe.

“A sugárzás növekedni kezd. Kijev számára egyelőre nem kritikus, de figyeljük” – közölte a belügyminisztérium.

- Hirdetés -

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank pénteken közölte, hogy az erőmű kritikus infrastruktúrája nem sérült meg, és folyamatban vannak a lényeges karbantartási munkák. A fejlesztési bank – szinte a világ valamennyi országának támogatásával – finanszírozta az 1986-ban felrobbant négyes reaktor főlé elhelyezett második óriás-szarkofágot, amely jó tíz év alatt épült fel.

Az 1986-os nukleáris katasztrófa még mindig radioaktív helyszíne mintegy 100 kilométerre Kijevtől található.

Ukrajna szomszédja, Lengyelország azt közölte, hogy területén nem regisztrálta a sugárzás szintjének emelkedését.

A franciaországi székhelyű független nukleáris felügyeleti szervezet, a CRIIRAD pénteki közleménye szerint megpróbálja ellenőrizni és összevetni az információkat a laboratóriumában.

“Ha a befutott dózisteljesítmények megfelelnek a valós értékeknek, a helyzet rendkívül aggasztó” – mondta CRIIRAD, hozzátéve, hogy további kutatásokra van szükség az adatok értelmezéséhez. Ez ellentmondásban van az ukrán belügyminisztérium álláspontjával, de kérdéses, hogy a jelenlegi hadihelyzetben egy ukrán kormányszerv van-e olyan helyzetben, hogy tudja, mi folyik a csenobili zónában.

A Csernobilhoz vezető, felrobbantott híd

Bruno Chareyron, a CRIIRAD szóvivője szerint a radioaktivitás növekedésének egyik oka lehet a katonai tevékenységből származó talaj illetve por felkavarodása, vagy a nukleáris létesítményekben bekövetkezett károk – akár hulladéktároló, akár például a szarkofág sérülése.

Egy másik lehetőség az volt, hogy a sugárzásmérő detektorok kiolvasása  pontatlan az elektronikus és kiberhadviselés okozta zavarok miatt – mondta.

A területen számos nagy kockázatú létesítmény található, beleértve a radioaktív hulladékot feldolgozó és tároló létesítményeket, amelyek többsége nem biztosított, nincs felügyelet alatt, mondta a CRIIRAD.

Annyi tény, hogy a visszavonuló ukránok felrobbantották az Ivankiv-i hidat, amely a legfontosabb északi útvonalon fekszik Kijev és Belarusz között és összeköti Csernobilt , illetve a csernobili Zónát Kijevvel. Arról is vannak információk, hogy nem közlekedik a Szlavutics város és a Csernobili Atomerőmű közötti „elektricska” .

 1986 után a kiűrített Pripjaty helyett az erőmű dolgozóinak felépítették Szlavutics városát, és ők innen járnak be dolgozni a külön erre a célra épített HÉV-vel (helyiérdekű vasúttal). A vasút a pripjatyi mocsarakon keresztül egy szakaszon belarusz területen közlekedik, és állítólag itt nem engedik át. Mindez annyit jelent, hogy több ezer ember nem jut el a Zónába, és a nukleáris létesítmények így felügyelet nélkül vannak

Hasonló problémákat jelentettek a négy másik, működő ukrán atomerőműből is, ami Ukrajnában más reaktorok biztonsági kockázatát is jelenti baleset, vagy harcászati rombolás esetén. A reaktorok leállításával csökkenteni lehetne a potenciális biztonsági kockázatot, de Ukrajna villamosenergia-ellátásának több mint 50%-a az atomenergiától függ.

A Reuters és magáninformációk alapján írta: Kóbor József és megjelent a BaHir.hu oldalán

- Hirdetés -