A Nézőpont Intézet – mely, ha akarná sem tudná letagadni Fidesz-elkötelezettségét – 2022. február 14. és 16. között végzett választási listás eredménybecslése szerint 50 százalékot kapna a Fidesz és 43-at az Egységben Magyarországért hatpárti összefogás.

A kutatóintézet szerint ez hasonló az előző hónap méréseihez, azonban a számok mögött mégis eltérést mutatkozik: míg januárban az ellenzéki szavazók kevesebb, mint a negyede (24 százalék) volt bizonytalannak tekinthető, február közepére arányuk 40 százalékra nőtt. Vagyis tíz szavazójuk közül négy vagy nem menne el voksolni, vagy akár más pártokra is szavazhat.

A Nézőpont szerint a bizonytalanodás oka Márki-Zay Péter vitatható kijelentései. Elmondásuk alapján magyarázkodás helyett egyre több ellenzéki szavazó választja a rejtőzködő támogatást a nyílt kiállás helyett.

Még a 2018-as választásoknál is jobb eredményre számítanak

A 2018-asnál is jobb kormánypárti eredményre lát esélyt a Nézőpont „legvalószínűbb listás eredményre” vonatkozó becslése. Publikációjukban leírják, hogy a Fidesz-szavazók 10 százalékának részvétele nem vehető biztosra. A kormánypárt a várt jó eredményét csak abban az esetben tudja elérni, ha mozgósítása jól sikerül, a megfelelő időpontban és hatékonysággal szólítja meg majd peremszavazóit.

Kispártok

Ugyan a két kispárt jelenleg nem éri el a Nézőpont-becslés szerint az ötszázalékos küszöböt, de mindkettőjüknek vannak még tartalékai. – írják publikációjukban. Elmondásuk szerint rákérdeztek, ki az, aki elképzelhetőnek tartja, hogy ezen pártokra szavaz, s közülük kivonták a valamelyik más pártra biztosan szavazókat. Ezek alapján szerintük elmondható, hogy jelenleg a Mi Hazánk a bejutásra legesélyesebb kispárt, amelynek potenciális támogatottsága eléri a 6 százalékot. A biztosan meglévő 3 százalék fölötti szavazói elsősorban az összefogást otthagyni készülő bizonytalanok táborából érkezhetnek, miután szaporodnak kétségeik eddigi pártszimpátiájukkal kapcsolatban. A Mi Hazánk jelenlegi már meglévő, háromszázalékos táborának egyik fele 2018-ban még Fidesz-szavazó volt, másik fele pedig Jobbik-szavazó.- írják.

A Kétfarkú Kutya Párt potenciális támogatottsága felmérésük szerint 4 százalék, támogatói pedig kizárólag kormánykritikusok. Állításuk szerint emiatt viccpártként elhíresült Kutyapárt komoly fenyegetés a baloldali közös lista számára.

Hihetünk az Nézőpontnak?

Az a közvélemény-kutató intézet, ahol „baloldali közös lista”-nak hívják az összefogást, már alapvetően prekoncepciókkal házal. Ha így tesszük fel a kérdést a megkérdezett embereknek, már alapvetően egy pejoratív jelzővel indítjuk kutatásodat. Orbán Viktor és a Fidesz-kormány kommunikációjának egyik fő csapásvonala a következetes „baloldal”-ozás. Továbbá érdemes megfigyelni a színhasználatot is, mely szintén a Fidesz narratíváját erősíti. A „baloldali közös lista” nevet viselő adathalmaz a grafikonban piros színű, akárcsak a 2010 előtti MSZP-kormány domináló színe.

Apróság lehet, de még véletlenül sem az Egységben Magyarországért közös türkiz színét használták az adatvizualizációhoz. De ez csak egy kis része annak, hogy miért kérdőjelezhető meg az intézet hitelessége.

Miért lehet érdeke egy pártnak egy kutatás, mely őt tartja esélyesnek?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához évtizedeket is vissza lehetne menni, de ugorjunk csak pár évet. 2019-ben az akkori Index készített interjút Tóka Gáborral, a CEU politikatudományi tanszékének professzorával, az akkor önkormányzati választások kapcsán.

Az interjú akkori aktualitása abban rejlett, hogy Karácsony Gergely a főpolgármesteri pozícióért harcolva több, mint 7 százalékkal hagyta maga mögött Tarlós Istvánt, holott a közvélemény-kutatások egyértelműen az ellenkezőjét jósolták annak, ami történt.

Az interjú számos témára, akkor aktualitásra kiterjed, de ami abból nekünk itt hasznos lehet, az a következő:

„A Nézőpontnál a tartalmak nagy része angol nyelvű. Úgy tűnik, a kutatásaiknak az a fő feladata, hogy az európai meg nem európai politikusokat meggyőzzék arról, hogy ez a rendszer kirobbanthatatlan népszerűségnek örvend, a politikai prioritásai pedig Európa-szerte népszerűek. A Századvég évek óta 28 országban végez rendszeres kutatásokat, melyeknek angolul igyekeznek nagy publicitást keríteni.”

– választolta a professzor arra kérdésre, hogy mi értelme, hogy egy közvélemény-kutató propaganda-tevékenységet közöljön a senki által nem olvasott honlapján?

Tehát az EU-t akarják meggyőzni arról, hogy ami itthon van az jó? Ez is benne lehet, de mennyünk tovább.

A győzteshez tartozni akarás pszichológiája

A közvélemény-kutató intézetek megismerő és tájékoztató funkciójáról alkotott képet jelentősen megváltoztatta a baljós Bandwagon-effektus felfedezése, amelyet a leggyakrabban „utánfutó” vagy a „tarts a győztessel” hatásnak szokták magyarra fordítani. A jelenséget már 1944-ben felfedezték.

– írja 2002-es publikációjában Angelusz Róbert a médiakutató.hu-n.

A kutatók megfigyelték, hogy a választási szándék formálódásában végül is szignifikáns szerepük volt azoknak az elképzeléseknek, amelyeket a vizsgálati személyek a választás várható kimeneteléről, a potenciális győztesről alakítottak ki. Különösen azoknál, a választási szándékukban bizonytalan személyeknél volt számottevő szerepe a győztesről alkotott képnek, akik még néhány hónappal a választások előtt sem tudták vagy nem akarták megnevezni, hogy kire fognak voksolni.

Magyarul a győzteshez való tartozni akarás fontos tényező lehet egy bizonytalan szavazó voksát illetően. Nem kizárt, hogy 2019-ben és most is ezért publikálnak olyan kutatásokat Fidesz-közeli intézetek, melyekben olyan eredmények szerepelnek, melyek a jelenleg is kormányzó párt sikeréről adnak tanúbizonyságot.

A 2019-es önkormányzati választás esete is bizonyítja, hogy a közvélemény-kutatások – pláne, ha minden jel arra utal, hogy elfogult a Fidesz iránt – miért nem garancia semmire sem.