Joe Biden szerint Ukrajna inváziójára készül Oroszország. De vajon tényleg háború van kilátásban?
Az orosz fél a Nyugattól vár biztosítékot arra, hogy Ukrajna ne léphessen be a NATO-ba, illetve a Baltikum kivételével teljesen hagyjanak fel a katonai tevékenységgel a volt Szovjetunió területén.
Miért fenyegeti Oroszország Ukrajnát?
Oroszország egyértelműen tagadja, hogy keleti szomszédunk megszállására készülne. Korábban azonban volt már példa orosz katonai megszállásra ukrán területeken, illetve további aggodalomra adhat okot, hogy a napokban több, mint 100.000 katonát sorakoztatott fel az ukrán határ közelében Oroszország. Nem beszélve arról, hogy Putyinék mindig is hevesen tiltakoztak Ukrajna a Nyugathoz való bárminemű közeledése ellen, külön nyomatékosítva egy esetleges NATO csatlakozást.
Ukrajna határos az Európai Unióval, illetve Oroszországgal egyaránt, de mint egykori szovjet tagállam erős szociokulturális kötődése van Oroszországhoz. Nem beszélve arról, hogy az ukrán társadalom jelentős része beszél oroszul.
Amikor az ukránok 2014-ben leváltották Viktor Juscsenko orosz-barát elnököt, Oroszország megszállta a Krím-félszigetet és beálltak az oroszpárti ukrán szeparatisták mögé, akik hatalmas területeket zsákmányoltak Kelet-Ukrajnában. A szakadárok és az ukrán hadsereg között azóta is harcok zajlanak, a konfliktus mindmáig 14.000 ezer életet követelt.
Mekkora az esélye az orosz inváziónak?
Oroszország állítja: határozottan nem terveznek benyomulni Ukrajnába. Valerij Geraszimov, Vlagyimir Putyin orosz elnök vezérkari főnöke hazugságnak nevezett minden ezzel kapcsolatos vádat.
A feszültség mértéke azonban magas, ezt bizonyítja Putyin azon irányú fenyegetőzése is, miszerint készen állnak katonai megtorló intézkedésekre is, amennyiben a Nyugat nem hagy fel az agresszívan terjeszkedő politikájával.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelezte, a konfliktus veszélye valós, ráadásul Joe Biden amerikai elnök meglátása szerint is Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát, hogy tesztelje a nyugati vezetőket.
Az amerikaiak szerint Oroszország máig nem adott magyarázatot arra, hogy miért állomásozik a hadserege az ukrán határ közelében, ráadásul a napokban orosz csapatok tankokkal együtt Belarusz irányába indultak gyakorlatozni.
Az orosz külügyminiszter-helyettes odáig ment, hogy az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlította a jelenlegi helyzetet, amikor az amerikai-szovjet hidegháborús konfliktust gyakorlatilag egy gombnyomás választotta el az atomháború kirobbanásától.
A nyugati titkosszolgálati jelentések szerint az orosz megszállás valamikor 2022 első negyedében történhet meg.
Mit akar Oroszország a NATO-tól?
Az oroszok az “igazság pillanatáról” beszéltek a NATO-val való kapcsolatuk újrahuzalozása kapcsán. “Biztosítékokra van szükségünk azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna soha, de soha nem lesz a NATO tagja.” – mondta Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
Moszkva azzal vádolja a NATO-t, hogy fegyverekkel tömi Ukrajnát, az Egyesült Államokat pedig a feszültségek további felszításával. Putyin szerint Oroszországnak a jelenlegi helyzetben egyszerűen nincs hova hátrálni.
A valóságban azonban Oroszország azt szeretné, ha a NATO visszatérne az 1997 előtti határaihoz.
Követelik, hogy a Transzatlanti Szövetség ne folytassa a keleti terjeszkedését, továbbá hagyjon fel mindennemű katonai aktivitásával Kelet-Európában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NATO vonja ki csapatait Lengyelországból és a Balti országokból, illetve vonja vissza a rakétatámaszpontjait Romániából és Lengyelországból.
Mit akar Oroszország Ukrajnától?
Oroszország 2014-ben megszállta az Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet, mindezt történelmi jogosultsággal magyarázva. Putyin tavaly “egy nemzetként” hivatkozott Oroszországra és Ukrajnára, valamint elmondta, a jelenlegi ukrán vezetés “oroszellenes” úton jár.
Bár Oroszország szemmel láthatóan rendkívül szoros kapcsolatot alakított ki a Kelet-Ukrajna egyes területeit irányító szeparatista lázadókkal, továbbra is egyértelműen tagadják, hogy részt vennének a hosszú ideje elnyúló konfliktusban.
A kelet-ukrajnai Donyeckben azonban gyorsított eljárásban juthatnak orosz útlevélhez a lakosok, valamint a szeparatista területeken Oroszország finanszírozza a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét is. A Kreml ezt is tagadja.
Mindenesetre árulkodó, hogy az iskolákban is áttértek az orosz alaptanterv oktatásához, valamint tavaly már a június 12-i orosz nemzeti ünnepet is megünnepelték. Moszkva szerint ebben semmi különös nincs.
Milyen messzire hajlandó elmenni Ukrajnáért a Nyugat?
Vlagyimir Putyin és Joe Biden többször beszéltek telefonon a kialakult helyzet kapcsán. Az amerikai elnök figyelmeztette orosz kollégáját, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókkal sújthatja Oroszországot, amennyiben folytatják a katonai lépéseket Ukrajnával szemben. Erre válaszul Putyin a két ország közötti kapcsolatok megszakadásával fegyegette Bident.
Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója moszkvai újságíróknak elmondta, hogy az újabb amerikai büntetőintézkedések bevezése “hatalmas hiba lenne, amely súlyos következményekkel járna”. Hozzátette, Oroszország csak ugyanazt teszi, amit az Egyesült Államok is tenne, ha Oroszország fegyvereket telepítene a határai mellé.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvívője visszafogottabban nyilatkozott. Elmondta, több olyan terület is van, ahol érdemi előrelépésre van lehetőség mind a két fél számára, de vannak kibékíthetetlen különbségek, amelyeket lehetetlen lesz feloldani.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitter-bejegyzésében jegyezte meg, hogy Ukrajna már csaknem nyolc éve védekezik a folyamatos orosz agresszióval szemben, annak ellenére is, hogy nem tagjai a NATO-nak. Most is képesek lesznek megvédeni magukat, akkor is, ha a Nyugat meginog és a megbékélést választja.
Az Egyesült Államok egyértelműen kijelentette, nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna megsegítésére, ám elkötelezettek a kelet-európai ország ügyét illetően.
A Nyugat legfőbb eszköze jelenleg az esetleges Oroszország-ellenes szankciókban, illetve az Ukrajna számára nyújtott indirekt katonai támogatásban van.
Az ukrán vezetés egy nemzetközi csúcstalálkozót sürget Oroszország, Franciaország és Németország együttes bevonásával. Több európai vezető is nehezményezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország a többi országot kihagyva, egymás között próbálja megoldani a kialakult helyzetet.
