- Az orosz elnök szerint sikerült megvédeni Kazahsztánt a külföldről támogatott “felbujtóktól, terroristáktól és fosztogatóktól”
- Kaszam-Zsomart Tokajev kazah elnök szerint az ország túlélte a puccskísérletet
- Az összetűzések egyik gócpontjának számító Almatiban a boltok ismét kinyitottak, az utcai harcok maradványait eltakarították
- Az internet-szolgáltatás pár órára újraindult
Vlagyimir Putyin orosz elnök kihirdette a győzelmet Kazahsztánban. Állítása szerint sikerült megvédeni a közép-ázsiai országot a külföldről támogatott “felbujtóktól, terroristáktól és fosztogatóktól”, valamint megígérte a többi posztszovjet ország vezetőjének is, hogy alkalomadtán Moszkva őket is készen áll megvédeni.
A Kreml által Kazahsztánba vezérelt katonák biztosították a védelmét a fontosabb stratégiai és kormányzati jelentőséggel bíró épületeknek.
Hétfőre – az ország 30 éves függetlensége óta eltelt legerőszakosabb hete után – Almatiban, Kazahsztán legnagyobb városában is helyreállt a rend. Az országot ezidáig az egyik legstabilabb posztszovjet államként lehetett számon tartani.
Az utcákról eltakarították az összecsapások maradványait, felszámolták a szemétből és felgyújtott autókból álló barikádokat. A boltok ismét kinyitottak, ahogy a szerda óta szünetelő tömegközlekedés, az autóforgalom, illetve az internetszolgáltatás is újraindulhatott.
Az Almati városháza előtti tér – ahol a legsúlyosabb, több tucat életet követelő összecsapások voltak – még el van kerítve, a környéken checkpointokat állított fel a rendőrség.
A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) online tartott ülésén Kaszim-Zsomart Tokajev elmondta, “spontán tüntetéseknek álcázott zavargások törtek ki az országban, melynek célja az alkotmányos rend megtörése és a hatalom átvétele volt.” Azt is hozzátette: “tudják, hogy a Kazahsztánban történtek nem az első és nem is az utolsó próbálkozások voltak, hogy külföldről avatkozzanak bele az ország belügyeibe”.
Az ülésen az orosz és a kazah vezetés is egyöntetűen azt a narratívát hangsúlyozta, hogy külföldiek álltak a zavargások mögött – ám nem nevezték meg, hogy konkrétan kikre gondolnak.
Ez az értelmezés egyébként nem idegen az orosz vezetés szájából: az ukrán, örmény, belarusz, valamint a grúz kormányellenes felkelések esetében is a Nyugatot vádolták ezeknek a kirobbantásával, illetve saját szerepüket hangsúlyozták a tüntetések leverésében.
Kazahsztánban január 2-án kezdődtek a demonstrációk az ország délnyugati részén fekvő Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen vonultak utcára. Két nappal később a zavargások átterjedtek Almatiba és az ország más, nagyobb városaiba is.
