7 C
Budapest
2021. december 2., csütörtök

“Meg kell törni a jogfolytonosságot” – Fleck vs. Szentpéteri az alkotmányozásról

Jog és erkölcs – Vita az alkotmányozásról – ezzel a címmel szervezett vitát szerda este a Tabumentes Ország (TMO) és a Jövő TV. A két meghívott vendég Szentpéteri Nagy Richárd és Fleck Zoltán a VDSZ Székház Dísztermében vitáztak, 30-40 fős közönség előtt.

A moderátor, Juhász Bence, első kérdésében arra kérte a vitapartnereket, hogy tisztázzák, illiberális demokráciában élünk-e?

- Hirdetés -

Fleck Zoltán mondandóját azzal kezdte, hogy maga a fogalom egy önellentmondás. Annyiban mégis releváns hazánkra nézve, hogy a választás szabad, de nem igazságos. Fleck azért nem tudja elfogadni az illiberális demokrácia jelzőt, mert az nem lehet demokrácia, ahol a hatalom azért hoz jogszabályokat, hogy a politikai váltógazdaság ne alakulhasson ki!

“A közjogi rendszer nem az alkotmányos stabilitást, hanem a Fidesz uralmát biztosítja.”

– fogalmazott Fleck.

Szentpéteri egyetértett azzal, hogy az illiberális demokrácia alapvetően egy önellentmondás. Szerinte nem demokráciában élünk, de amiben élünk az minden bizonnyal illiberális. Szentpéteri szerint egy új politikai rendszer alakult ki, amire inkább a hibrid rezsim kifejezést preferálja, utalva ezzel a demokráciák és az autokráciák közötti átmenetre.

Juhász ennek értelmében feltette a kérdést, hogy minden demokrácia szükségképpen liberális-e?

- Hirdetés -

Fleck szerint fontos tisztázni, hogy a liberális jelző alatt nem egy pártra, vagy a neoliberális kapitalizmusra gondolunk, hanem az olyan szabadságjogainkra, amelyeket a független bíróságok és a hatalmi ágak szétválasztása képes biztosítani. Ennek értelmében a demokrácia szükségképpen szabadság tisztelő kell, hogy legyen! Egyéni autonómia vagy sajtószabadság nélkül a választás nem lesz szabad és igazságos. Szerinte egyértelmű, hogy ma Magyarországon nincs sajtószabadság.

Szentpéteri szerint részben van médiapluralizmus itthon, de végülis Oroszországban is van, tehát ez a minimum sok jót nem jelent. Pesszimistán tekint a következő időszakra. Szerinte a társadalmi megosztottság miatt mindenképp turbulencia és elégedetlenség várható a következő választások után. Az ország két része kis túlzással utálja egymást, ezért óvatosan kell lépni bármerre is tesszük azt.

A műsorvezető itt megjegyezte, hogy pontosan ez a társadalmi szakadék, ez a megosztottság motiválta a beszélgetés megszervezését.

“Az utcai erőszakot nyílván mindenki szeretné elkerülni, de ennek a kockázata a politikai kommunikáció miatt egyre csak nő. Sőt az egyik legtöbbször felmerülő ellenérv Vörös Imre, Fleck Zoltán és társaik javaslata ellen, pontosan a további szétszakadás és az erőszak kockázata.” – fogalmazott Juhász.

A javaslat kulcsfontosságú eleme a hatályos Alaptörvény C cikk 2. bekezdése, miszerint: “Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.”

Ennek értelmében Fleck szerint jónéhány alaptörvényi passzus és sarkalatos törvény már az elfogadása pillanatában érvénytelen volt, ezért az új parlamentnek anulálnia kell őket.

Csakhogy, vetett közbe Szentpéteri, az alkotmányosság vizsgálata az alkotmánybíróság hatókörébe tartozik, ezt a jogkört az új országgyűlés elméletileg nem gyakorolhatná.

Ennek ellenére – folytatta Szentpéteri – két magánszemély már 2011 magasságában  keresetet nyújtott be az említett bíróságra, hogy az vizsgálja meg egyes jogszabályok alkotmányosságát. Ezt a kérelmet akkor az alkotmánybíróság érdemben nem vizsgálta, mondván, a két állampolgár nem érintett direkt módon a jogvitában, nincs sérelmi alap amire hivatkozhatnának.

Pontosan ezért mondható ki – vette át a szót Fleck, – hogy az alkotmánybíróság nem végzi már el a rá bízott feladatot, nem őrködik az alkotmányosság védelme felett, így a parlament vissza kell, hogy vegye a bíróság hatókörét.

“Minél kisebb lépésekkel, nem a saját hatalma érdekében, hanem a hatalommegosztás visszaállítása érdekében, a következő parlamentnek, ki kell lépnie a formális jogállami keretekből! – összegzett Fleck.

“Tehát nem az van, hogy telerakjuk az alkotmánybíróságot a saját híveinkkel, az ilyen típusú kiegyensúlyozás az katasztrófa lenne az ország számára!” (…) “Az a bajom a jogászi felfogással, hogy autista módon az alkotmányt képtelen kimozdítani a jogászi szakmából.” – kritizálta kollegáit Fleck.

“Nagyon sokat lehet tanulni abból a kritikából, amelyet Fleck Zoltán megfogalmaz a jogász társadalommal szemben és a jogfelfogással szemben, a jogállam és a demokrácia szimbiózisára vonatkoztatva.”

– válaszolt Szentpéteri.

Juhász Bence, itt az EU szerepére és várható reakciójára kérdezett rá, hiszen jelen pillanatban is folyik a 7-es cikkelyes eljárás hazánkkal szemben a jogállamisági problémák miatt. Kérdés, hogy ha megtörnénk a jogfolytonosságot és kilépnénk ideiglenesen a formális jogállam keretei közül, hogyan fogadná ezt az EU?

Fleck válaszát azzal kezdte, hogy a felvetések, mint a közjogi érvénytelenség, nagyon értelmesek, de az értelmük a demokrácia határáig terjed. Egy diktatúra leépítése az nem kellemes, nem is csak jogászi, hanem politikai morális és társadalmi kérdés, mondta Fleck.

Ha a politikai akarat az EU-ban az, hogy egy nyíltan antidemokratikus, autoriter rezsimet a tagjai között akar tudni, akkor mindent meg fog tenni, hogy a formális jogi hibákra felhívja a figyelmet az alkotmányozási folyamat során. De ezzel megcsúfolná azt az alapvetést, miszerint az EU egy értékközösség, ahol a jogállamiság tartalmi elemei a legfontosabbak. Fleck szerint ez egy politikai kérdés, amiben szerinte az EU a formalitás logikája helyett a tartalmi elemeknek adna prioritást.

Szentpéteri Nagy Richárd szerint természetesen fontos kérdés, hogy a formális jogi szabályoknak, vagy a tartalmi morális elveknek adunk elsőbbséget, de nem csak erről van szó. Figyelembe kell vennünk azt a várható turbulenciát, amivel szembenézünk. Nem azért mert jogállamilag kifogásolható módon nyúlnak hozzá az alaptörvényhez, mert ez kutyát sem fogja érdekelni az utcán. Hanem mert a közönség nem fogja magáénak érezni azt.

Bár hozzátette, a formális szabályok áthágása az EU-t, sőt a magyar alkotmánybíróságot is fogja érdekelni, ezért sajnos ezt nem lehet megtenni. – érvelt Szentpéteri.

Végül Fleck Zoltán ismét a kormányzóképesség kapcsán megjegyezte: 

“Az új országgyűlésnek valamilyen intézkedéssel, szűk tárgyi körben, hozzá kell nyúlnia a jelenlegi alaptörvényhez, ugyanis a Költségvetési Tanács vétójoga miatt, enélkül nem lesz költségvetés, nem lesz fizetés, csak gyors összeomlás.”

Ami viszont az alkotmányozási folyamat másik lábát illeti, az új köztársaság alkotmányának megalkotásában Fleck és Szentpéteri egyetértettek, hogy ezt nem lenne szabad az országgyűlésnek meghoznia!

“A polgárok közvetlen részvételére van szükség egy alkotmányozó népgyűlés részeként.”

- Hirdetés -
spot_imgspot_img

Kövess minket közösségi oldalainkon is!

42,000követőTetszik
4,600feliratkozóFeliratkozás

Legújabb videóink

Korábbi híreink