Alkotmánybíróság: nem jogsértő az oltatlanok korlátozása

Keszthely, 2021. május 1. Egy látogató (j) védettségi igazolványát ellenõrzi egy alkalmazott a keszthelyi Festetics-kastély bejáratánál 2021. május 1-jén. MTI/Varga György

Majdnem ezer beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz azzal a panasszal, hogy védettségi igazolványok híján, polgárok alapjogai sérültek. Az Alkotmánybíróság elutasította ezeket az indítványokat.

A panaszokat indítók álláspontja szerint a rendelet hátrányosan megkülönböztette azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem oltották be magukat. Így nem rendelkeztek védettségi igazolvánnyal sem, és ezzel súlyos alapjog-sérelmeket szenvedtek el. 

Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatozó vizsgálata során megállapította:

Azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.

Az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. Ez alapján pedig úgy látták, a jogkorlátozás legitim célja lehet a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése. Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó rendszeresen felül is vizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét is.

Azok, akik nem vehették fel az oltást?

Fontos kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a polgárokkal, akik adott esetben kérték volna a vakcinát, azonban orvosi tanácsra mégis elmulasztották azt. Például várandósak, krónikus betegek, és a többi.

Erről az alkotmánybíróság a panaszok alapján nem rendelkezett.