Majdnem ezer beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz azzal a panasszal, hogy védettségi igazolványok híján, polgárok alapjogai sérültek. Az Alkotmánybíróság elutasította ezeket az indítványokat.
A panaszokat indítók álláspontja szerint a rendelet hátrányosan megkülönböztette azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem oltották be magukat. Így nem rendelkeztek védettségi igazolvánnyal sem, és ezzel súlyos alapjog-sérelmeket szenvedtek el.
Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatozó vizsgálata során megállapította:
Azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába.
Az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. Ez alapján pedig úgy látták, a jogkorlátozás legitim célja lehet a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése. Az Alkotmánybíróság szerint a jogalkotó rendszeresen felül is vizsgálja a korlátozó intézkedések fenntartásának szükségességét is.
Azok, akik nem vehették fel az oltást?
Fontos kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a polgárokkal, akik adott esetben kérték volna a vakcinát, azonban orvosi tanácsra mégis elmulasztották azt. Például várandósak, krónikus betegek, és a többi.
Erről az alkotmánybíróság a panaszok alapján nem rendelkezett.
