A magyar gyermekvédelmi törvényről szólt az utóbbi egy hónap. Szivárványszínű ruhadarabokat viselő sportolók, világsztárok üzentek a Magyar Kormánynak, hogy nem értenek egyet a törvényben foglaltakkal. Itthon is folyamatos a közfelháborodás, a Pride-on rekord létszámú résztevő vonult fel.
Ebbe a törvénybe, mely olyan ambíciók szerint jött létre eredetileg, hogy védje a gyermekek szexuális fejlődését, a megszavazás előtti napokban olyan pontok kerültek bele, melyek azonnali közfelháborodást indítottak el az LMBTQ közösségek köreiben.
Például ez:
„(6) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.”
Tehát eszerint, ha bármely tartalomban – legyen az színház, mozi, vagy tv – megjelenik homoszexuális tartalom, az 18+ -os lesz. Mi számít homoszexuális tartalomnak? Ha mondjuk két nő, vagy két férfi csókolózik, az már homoszexuális tartalom? Vagy az még belefér? Ugyanis, ha egy nő és egy férfi csókolózik az még tudtommal nem pornó. Illetve, ha egy transznemű karakter megjelenik egy moziban, az már szintén hasonló korhatáros besorolást kell kapjon?
Igen, szóval ilyen- és ehhez hasonló kérdések merültek fel a törvénnyel a kapcsolatban, nem kis felháborodás közepette.
Továbbá ez is felvet néhány kérdést:
„(12) A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a
szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során különösen figyelemmel kell lenni az
Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a
homoszexualitás népszerűsítésére.”
Mit jelent a népszerűsítés? Ha beszélek órla, hogy létezik, azzal népszerűsítem? Ha pejoratív értelemben hozom fel? Midnen valamire való reklmám- és médiaszakember ismeri azt a szállóigét,- ha már a npszerűsítés fogalmánál járunk – hogy nem igazán létezik rossz reklám. Tehát akkor nem is említheti meg a pedagógus a transz- vagy homoszexualitást egy iskolában?
Ez kezd egy kicsit megfoghatatlanná válni, szóval vegyünk egy életszagú szituációt:
Van egy 12 éves srác, aki úgy érzi, hogy a saját neméhez vonzódik. Nyilván fél, hiszen itthon folyamatosan azt kommunikálják, hogy ez így nincsen rendben. Nem lehet családod, sőt már meleg párokat vernek meg az utcán. Mihez kezd? Ha van egy jófej tanára, akiben megbízik, lehet félrehívja, elmondja neki, tanácsot kér, hogy mit tegyen? A tanár mit tehet egy ilyen szituációban, fenntebb említett törvénypontot ismerve?
„Bocs, beszéld meg anyáddal, mert én nem segíthetek. Ugyanis, ha beszélek neked a homoszexualitásról, akkor személyi jogsértést követek el, elveszíthetem az állásomat és pedagógusként sohasem dolgozhatok többet.”
Mivel fog szembesülni ez a fiú? Azzal, hogy: „igen, meleg vagy, na és akkor mi van, elfogadunk, szeretünk, ne aggódj”? vagy inkább azzal, hogy: „hááát figyi, nem lehetnél inkább hetero? Köszi! És ha mégse tudsz az lenni, akkor se beszélj róla sokszor, mert amúgy is a magánügyed és csak nehezebb lesz az életed ettől.”
Erről beszélt Hamilton is csütörtöki posztjában. Az elfogadás népszerűsítésének a teljes hiányáról. Az elfogadás ellen mostmár törvény is van.
Szóval igen, amikor az Európai Parlament nemzetközi képviselőinek a kritikáira az a reakciója kormányunk képviselőinek, hogy „olvassátok el a törvényt” kérdően szoktam nézni, ugyanis nem egy nehezen megérthető rendelkezésről van szó. És bár nehéz nyelv a magyar, kötve hiszem, hogy abban az intéményben egy magyarról-angolra fordítás nehézkesen menne.
