Ha már unod az állatkertet és friss levegőre vágysz, a Budakeszi Vadasparkot neked találták ki

Már mindenki volt legalább ötször a fővárosi állatkertben, ami tény, hogy mindig érdekes, de van, hogy már valami másra vágyunk. Ehhez a változatossághoz pedig nem is kell olyan messzire utaznunk, a betondzsungeltől Budakeszi maximum 1 órára van a fővárostól, tömegközlekedéssel. A picit nagyobb távolság pedig megtérül a friss levegővel.

A Budakeszi Vadaspark – ahogy a nevében is szerepel – Budakeszin található, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet közelében, amelyet autóval lehet a legkényelmesebben megközelíteni. Viszont tömegközlekedéssel sem bonyolult eljutni oda. A Moszkva térről (tudom, tudom, Széll Kálmán térnek nevezzük már évek óta, de nekem Moszkva tér marad) kell felszállni a 22,22A vagy 222-es buszra, amelyről a Szanatórium utca (Vadaspark) megállónál kell leszállni. Ez kb. egy 20 perces buszozást jelent. Utána pedig egy gyönyörű másfél kilométeres falombokkal benőtt, árnyékos úton sétálhatunk fel egészen a vadaspark monumentális fakapujáig.

A jegy árát nem mondanám a legolcsóbb mulatságnak (attól függ hány ember jegyét fizetjük), de olcsóbb, mint a Fővárosi Állatkerté. A vadasparkon belül található a Budakeszi Dinópark is, oda is befizhethetjük a családot, ha érdekel minket. (A gyerekeket tuti érdekli, ha mi nem akarunk odamenni, és gyereket is viszünk magunkkal, készüljünk fel a vitatkozásra.) Emellett pedig egy kalandpark is van a park területén, az is megérhet egy misét, meg párezer forint plussz költekezést. Mi nem próbáltuk ki, de az ott levő gyerekek arcából és mennyiségéből ítélve nem lehet rossz élmény.

Kijelenthetjük, hogy a Budakeszi Vadaspark szolgáltatásait és infrastruktúráját tekintve korszerű, vonzó és sokféle programjával széles közönségigényt kiszolgáló családi kikapcsolódási centrum.

Állatok, amiket nem láthatsz a farmon

A vadaspark területét én két részre osztanám: az egyik részen inkább olyan állatok pihentek, akikkel nem találkozhatsz egy tanyán, remélhetőleg. Ilyen volt többek között az aranysakál és a hiúz, amely kora délutáni hőségben inkább pihent, minthogy a közönséget szórakoztatta volna. De egy nyugodt állatott közelebb lefotózni, úgyhogy én nem bántam.

A másik területen pedig az erdőink és tanyáink lakói találhatóak. Erdei állatok alatt gondolok a barna medvére, szürke farkasra és rókára. Ezekből az utóbbi kettőt láttam is, a medve nem tudom hol bújkálhatott, pedig nem egy kis állat. Barátságosabb állatok is vannak itt elkerítve: szamár, mufflon, nyulak, vadlibák és kecskék. Őket sajnos nem lehetett megsimogatni, ezt leginkább a nyusziknál sajnáltam.

De a vadaspark kárpótolja az állatsimogató függőségünket. Ugyanis 3 relatíve nagy állatsimogatójuk van, pici, cuki állatokkal. Ez egyszerre lehet a gyereke álma és rémálma is. Míg az egyik simogatóban levő gyerekek imádtak az állatok után menni és simogatni, tapicskolni őket, addig a kecskéknél egy visitozó gyerekhadra lettem figyelmes. Az egyik kisgyerek a kijárhoz terelte a kecskék nagyrészét, ő azért pánikolt be, a másik pedig szaladt a simogató másik végébe, mert – idézem – az egyik kecske meg akarja enni a nadrágom! A komikus jelenethez a magatehetetlen anyuka arca is tökéletes párosítás volt.

Árnyékos, nyugodt, csöndes

Talán ezzel a három szóval tudnám a legjobban jellemezni a Budakeszi vadasparkot. Mindaddig, amíg a szamár nem üvölt fel 10-20 másodpercen keresztül, hogy után visszafeküdjön a földre. De amúgy tényleg csöndes. Az árnyékos, erdős fekvése miatt kimonodttan jó program lehet ilyen nyári kánikulában is. Viszont arra készüljünk fel, hogyha melegben megyünk, akkor az állatoknak is melegük van, vagyis csak bújkálva, elfekve láthatjuk a nagyrészét. Összesítve szerintem egy 2-3 órát simán el lehet tölteni a

fotók: Pásztor Csaba/Jövő TV