Kedd estére volt meghirdetve a Facebookon az esemény, hogy lehet Kőbányán sörözni Gyurcsány Ferenccel. Fú, na mondom kapok az alkalmon, volna amúgy is pár kérdésem hozzá. Ragadok kamerát, mikrofont aztán elkapom. Kérdezhetnéd akkor, hol a videó, ahol sarokba szorítom a volt miniszterelnököt a kérdéseimmel? Hát videó az nincs, de van egy jó sztorim, hadd meséljem el.
Szóval Feri megérkezik a helyszínre. Zárójelben jegyezném meg, hogy az esemény úgy volt meghirdetve, hogy harminc alatti fiatalok vehetnek rajta részt. Íme az esemény borítóképe:
Szóval megérkezik Feri, akinek nyugdíjas-korú rajongótábora tapsolásba kezdett. Csodálkoztam az elején, hogy az idősebb korosztály miért jött ide, majd belegondoltam és rájöttem, hogyha a kedvenc hollywoodi sztárom jönne sörözni és kiesnék a korhatárból, valószínűleg ugyanúgy tennék rá magasból, szóval nem bántam. Feri meg aztán biztosan nem bánta, legalább ennyivel többen tapsoltak neki.
Fú, mondom kamera elő, és rögzíteni, mindent, nehogy aztán valami ne legyen meg. Feri a kocsma előtt a tér közepén állt, kezében mikrofon. Kezdődhet a „Gyurcsány-show” – gondoltam, és amúgy akkorát nem is tévedtem. Néhány embertől megkérdezte mit iszik, és miért azt, kicsit stand up-olt, hogy oldódjon a hangulat. Bátrabb fiatalok már befoglalták a kérdező-pozíciót. Éreztem, hiába vagyok itt mondjuk nevezzük így, hivatásos kérdezőként, valaki régebb óta, felkészültebben várja ezt az estét, mint én. Az arcokról egyébként alapvetően jó hangulatot olvastam le és tény, a hangulatteremtésben ügyes volt Feri. Érezhető volt, hogy profi, hát felnevelt egy pár gyereket, van neki huszonéves fia is, szóval vágja mi a dörgés.
„Miről beszélgessünk? Miért jöttetek ide?”
– indította a hosszúnak ígérkező diskurzust Feri, majd bekiabálás-szerűen érkeztek is a válaszok:
„Hogy sörözzünk, hogy beszélgessük!” Viccesebbek bekiabálták, hogy „azért, hogy röhögjünk Feri!”
El is indult a kérdezz-felelek
Érkezett kérdés az oktatásról, elfogadásról. Nagy vélemény kifejtések következtek. Összefüggésbe került az oktatással a szavazás és a szavazók tájékozottsága is. Az LMBTQ magyarországi helyzetével kapcsolatban azt mondta: elképesztő, hogy az az egyik legfontosabb kérdés az országban, hogy egy mesekönyvben a királyfi kibe szeret bele.
Ezután Viktória kérdezett, aki arra volt kíváncsi, hogy Toroczkai Lászlóval, a Mi Hazánk Mozgalom alapítójával Feri leülne-e vitázni cigánykérdésről, LMBTQ-ról. Feri határozott nemmel felelt. Elmondása szerint a demokrácia nem arról szól, hogy mindenki helyet kap az asztalnál. A szélsőséges, gyűlöletkeltő gondolkodásmód olyasmi, amivel nem tud együtt érezni.
„Azt gondolom, amit ő képvisel azok náci eszközök.”
– mondta Feri Toroczkairól.
Erre gondolatra kapott is egy kisebb tapsot.
A cigánykérdéssel és a rasszizmussal kapcsolatban azt mondta, hogy ha valaki a cigányt a származása miatt kéri számon, azt olyasvalamiért ítéli el, amiről nem tehet. De még a szülei sem tehetnek róla, ez az isteni gondviselés – mondta Feri.
A vidék kontra Budapest kérdése is szóba került. Feri szerint észlelhető egy alapvető gondolkodásmódbeli különbség. A vidéki politikai gondolkodásra inkább az jellemző, hogy kevesebb felelősséget szeretnének, nagyobb biztonságot és ezzel együtt vállalják kevesebb szabadságot is. Míg a budapesti gondolkodásra inkább az jellemző szerinte, hogy nagyobb szabadságot szeretne, vállalná a több felelősséget és a kisebb biztonságot.
Megkérdezték: mit gondol a Jobbik centrum felé törekvésésről, hitelesnek gondolja-e, vagy lehet, hogy ez csak egy színjáték? Feri azt mondta, hitelesnek látja, bár a fejükbe nem lát bele, elhiszi, hogy egy középjobboldali párt vált a Jobbikból.
Végre kérdezhettem
Feltettem én is a kezem, gondoltam, ha már belementünk az oktatásba, a szociális kérdésekbe, mennyünk bele az egészségügybe is. Az MSZP-s kormányvezetés alatt bevezetésre került a vizitdíj. Megkérdeztem, mi a terv az egészégüggyel, visszavezetné-e a vizitdíjat, vagy hogyan nyúlna hozzá a társadalombiztosítási rendszerhez?
„A vizitdíj az annak egy kitűnő példája, hogy a szakmai igazságok és a politikai igazságok között elképesztő feszültség van. A vizitdíj nagyon sok mindenre megoldás lett volna. Összességében azt gondolom, hogy sok gondját, baját kezelte volna (nem önmagában a vizitdíj, hanem a hozzá kapcsolódó intézkedések sokasága). Most mindegy, hogy milyen körülmények között, de az ország többsége azt mondta, hogy: nem.”
– válaszolta Feri.
Elmondta, hogy a vizitdíj egy úgynevezett kofinanszírozási rendszer volt, mellyel átláthatóbbá szerette volna tenni az akkori kormány az egészségügyi rendszert a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatások színterében. Elmondása szerint a Fidesz ma egy állami egészségügyi rendszert hozott létre, szerinte vissza kellene érni a társadalombiztosítási rendszerhez. Ergo, ha én befizetek TB-járulékot, azért cserébe nekem jár egy fajta egészségügyi szolgáltatás függetlenül attól, hogy hol élek, ki vagyok, mit csinálok stb.
„Meg kell beszélnünk nekünk, hogy ezért mi jár mindenkinek, függetlenül attól, hogy hol lakik, milyen beosztása, van-e kapcsolata, mert biztosított vagyok. És ha ezt a szolgáltatást nekem nem tudja abban a minőségben adni, időtávon belül adni a szolgáltató, akkor én elmehetek magánszolgáltatóhoz és annak az árát kifizettethetem a társadalombiztosítással. Azaz ráteszek egy minőségi nyomást az állami ellátásra és átláthatóvá teszem ezt a fajta átjárást.”
Elmondta, hogy hiába lenne ő a BME tanszékvezető tanára és ismerne minden klinikust Budapesten, ugyanannyi szolgáltatás járna nekem, mint a tanszék takarítónőjének TB alapon.
„Ha nekem több kell, semmi probléma, tanszékvezető professzornak nagy fizetése van, ha akarja kifizeti. Nyugodtan! Ezen a ponton összeépítjük az állami és a privát szolgáltatást.”
Elmondta, hogy a legnehezebb része az egészségügyi kérdésnek az, hogy a négy orvosi alapszakma (belgyógyászat, gyerekgyógyászat, nőgyógyászat, sebészet) a közepes városokban is ottmaradjon. Azonban egy közepes városban nem biztos, hogy tudják biztosítani azt a fajta biztonságot például egy nőgyógyászaton, amire szükség volna. Erre – Feri elmondása szerint – az a válasza a mostani kormánynak, hogy el kell vinni máshová a szülészetet.
„Itt őrült feszültség van bizonyos szakmai és társadalmi racionalitások mögött.”
– hangsúlyozta, és így folytatta:
„Erre szoktam azt mondani, most már viszonylag idősebb fejjel, hogy beszélgetni, beszélgetni, beszélgeti.”
A hosszabb mondandót leegyszerűsítendő kérdésekkel zárta válaszát:
„Lesz kórház, de kevésbé biztonságos, jó ez maguknak? Nem mondok városnevet. Vagy ötven kilométerrel arrébb kell menni és sokkal biztonságosabb lesz, de az kényelmetlenebb. Melyik a jó, mit választanak? Az önök országa. Önök dönthetik el, nem nekem kell eldönteni. Önök biztosak lehetnek abban, hogy az egészségügyi miniszter és a családja megoldja ezt a problémát magának. Nem ez alapján kell dönteni. Önök! Önök szerint melyik a fontosabb?”
Elmondta, hogy például a saját szülővárosában, Pápán, ez komoly dilemma lenne. De szerinte eltűntek ezek a beszélgetések ebből az országból. Szerinte úgy csinálnak a kormányon lévők, mintha tudnának ezekre a kérdésekre válaszolni, de nem tudnak, mivel nem kérdezik meg az embereket.
Ekkor már a beszélgetés végéhez közeledtünk. Egy hölgy kapott szót, aki a külhoni magyarok szavazati jogokairól érdeklődött. A DK álláspontja egyébként ezzel kapcsolatban ismert, Arató Gergely (aki egyébként szintén részt vett az eseményen) már elárulta szerkesztőségünknek egy interjúban, hogy mit az álláspontjuk erről:
Orbitális vita kerekedett, Feri rettentő módon belelovallta magát a beszélgetésbe, a mikrofont is letette a kezéből.
Világsztár
A rendezvény a végéhez közeledett, Feri mondta, hogy aki szelfit szeretne csinálni, az jöjjön gyorsan, mert már 9 óra elmúlt ekkorra. Gyorsan összpontosult a tömeg Feri felé. Tényleg olyan volt, mint egy sztár. Aláírások a szakácskönyvre, szelfik, gyors kérdések stb. Páran rá is kérdeztek a kormánypárttól gyakran hallható „Gyurcsány irányítja az ellenzéket” dologra, erre mindannyiszor egyöntetűen azt mondta, hogy marhaság. Pofátlan én is lekaptam, mert láttam nincsen rajta jegygyűrű. Elmondta, hogy nem szereti az ékszereket hordani és mindig levette, amint hazaért és Klárával már ezt megbeszélték.
„Általában mindenki tudja, hogy van feleségem, szóval, ha akarnám se tudnám eltitkolni.”
– válaszolta a kérdésemre nevetve.
Ezután odamentem egy kisebb társasághoz. Kíváncsi voltam, hogy ez az esemény volt-e bármilyen befolyással a megítélésükre az egykori miniszterelnök felé.
A résztvevőket is kérdeztem
Elmondák, hogy volt egy nagyon erős ellentmondás számukra. Nehezményezték, hogy azt mondta Feri, hogy nem ülne le Toroczkaival vitázni, holott az én kérdésemre adott válaszban is azt a gondolkodást hirdette, hogy szükség van a diskurzusra.
Viktória, aki a Toroczkaival kapcsolatos kérdést feltette, ezt mondta nekem:
„Én soha nem szerettem az ő munkásságát, az én családom nagyon rosszul élt az ő ideje alatt. Illetve nekem nagyon nem volt szimpatikus, amit a vidékiekről mondott. Konkrétan, majdhogy nem lebutázta a vidékieket. Nekem az szűrődött le, hogy a vidékiek szerintük visszamaradottak, illetve butábbak a budapestieknél és ez nekem nagyon nem volt szimpatikus. Én budapestiként mondom ezt. Sohasem nézném le a vidékieket. És ezért soha nem fog megváltozni a véleményem vele kapcsolatban.”
Egy másik fiatal srác is hozzászólt a témához.
„Szomorú dolog egyébként ezt ilyen kontextusban nézve, hogy itt is elhangzott, hogy ő pápai. És mégis a vidékről megvan azért ez a negatív véleménye. Mindenki tudja, hogy Pápa azért nem Budapest környékén van. Akkor el lehet dönteni, hogy ő mennyire tiszteli a származását.”
Ezután árulta el a társaság, hogy a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai.
/Fotók: Szüts Bendegúz, Kárász Anna – Jövő TV
