Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénynek egyes rendelkezései – olvasható az Alkotmánybíróság honlapján
Konkrétan azokat a rendelkezéseket ítélték alkotmányellenesnek, amelyek vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást.
„Az Alkotmánybíróság a határozatában emellett alkotmányos követelményként előírta, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.”
Az Alkotmánybíróság eljárásának alapjául a köztársasági elnök indítványa szolgált. Áder János kérte a törvényjavaslat Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
A indítvánnyal megkérdőjelezett törvények célja – az alkotmánybíróság szerint – az volt, hogy a műemléképületek lakásait bérlők megvehessék ezen ingatlanokat, ezzel teret adva a lakások privatizálásának.
A köztársasági elnök álláspontja az volt, hogy ez az ambíció összeegyeztethetetlen a kulturális örökség részét képező, műemléki védelem alatt álló építmények védelmének alaptörvényi követelményével.
A jelenleg is hatályos jogszabályok szerint kizárólag a műemlékvédelmi hatóság rendelkezhet ilyen épületekben lévő lakások megvásárlásáról. Áder János szerint ez a rendelkezés a kulturális értékek védelmébe ütközik. Indítványa szernt szükséges az ilyen ingatlanok tulajdonjog-szerzésének korlátozása.
Az Alkotmánybíróság a tulajdonhoz való jog korlátozása kapcsán kifejtette:
„Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, amellyel vagyonában azzal arányban álló érték marad meg, amit a tulajdonában álló lakások képviseltek. Az értékarányosság biztosításának módját a törvényhozó alakítja ki. Lehetséges a hatályos rendelkezések minden olyan változata és kiegészítése, amely kielégíti azt az alkotmányossági feltételt, hogy az értékarányosság elve érvényesüljön.”
Az elutasított törvény a vételi jog jogosultjaként három alanyi kört határozott meg:
- akik bérleti jogviszonya 5 és 15 év közötti
- akiké 15 és 25 év közötti
- akiké a 25 évet meghaladja.
Az Alkotmánybíróság szerint azonban a jogalkotó által megfogalmazott céllal a törvény rendelkezései csak azok esetében vannak összhangban, akiknek a bérleti viszonya a 25 évet meghaladja.
A másik két jogkör egyszerűen indokolatlanul kedvező a lakásvásárlók számára.
Az Alkotmánybíróság ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a törvénynek azokat a rendelkezéseit, melyek a 25 évnél nem régebb óta bérleti jogviszonyban állók vételi jogára vonatkoznak.
