Európa legfelsőbb bírósága úgy döntött, hogy az internetszolgáltatók kénytelenek átadni az ügyfelek adatait, akik állítólag illegálisan töltöttek le online anyagot. Ezt azonban csak akkor tehetik meg, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak. – írja a theregister.com
Ezt az ítéletet egy olyan ügyben hozta az európai legfelsőbb bíróság, amely a ciprusi Mircom International Content Management Consulting és a belga ISP Telenet részvételével zajlott. Úgy tűnik, hogy az összetett eset – amely számos jogi érvet tartalmaz – a szellemi tulajdonjogok érvényesítése és a jogsértéssel vádolt személyek adatvédelme közötti egyensúly középpontjában áll.
Az ítélet alapján az EU hozhat bizonyos rendeleteket, melyeket a továbbiakban a hasonló ügyekre alkalmazhatnak az egész Unió területén.
A bíróság a jogszabályokat így értelmezte:
A törvények nem akadályozták, hogy “a peer-to-peer hálózatok azon felhasználóinak IP-címének szisztematikus rögzítését, akiknek internetkapcsolatát állítólag jogsértő tevékenységre használták, valamint e felhasználók nevének és postai címének közlését az említett jogtulajdonossal vagy harmadik féllel annak érdekében, hogy polgári bíróság előtt kártérítési igényt támaszthasson az e felhasználók által állítólagosan okozott kárért, feltéve azonban, hogy az említett jogtulajdonos vagy az említett harmadik fél erre irányuló kezdeményezései és kérései indokoltak, arányosak és nem visszaélésszerűek, valamint nemzeti jogszabályban foglalt jogalapjuk van.”
Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban a szolgáltatók nem csak a meggyanúsított felhasználók IP-címét, hanem azok valódi nevét és lakhelyét is kiadhatja a jogbirtokos számára. – értelmezte a rendeletet a LEET.
Most, hogy az EUB közzétette álláspontját, az érvelés mindkét oldalán az ügyvédek áttekintik a részleteket, mielőtt az antwerpeni bírósághoz fordulnának.
A döntés technikai részletei még nincsenek eldöntve. Többen az adatgyűjtések ‘hogyanjáról‘ fogalmaztak meg kritikákat, illetve valamint szerintük a jogtiszta felhasználásról szóló törvénykezést is módosítani kellene. Nem csak uniós, hanem országonként is többet kellene foglalkozni ezekkel a jogszabályokkal.
Magyarországon például alapvetően nem büntetik a torrenttel való letöltést, a visszaosztás viszont már egy másik kategóriába tartozik, mivel ezt egyénekre szabva is szankcionálhatják. A torrent használatával is a seed-elés legnagyobb probléma, hiszen már a letöltés közben visszaosztásra kerül a tartalom.
