2018-ban adott be Magyarország keresetet a Sargentini-jelentés kapcsán. A magyar kormány a szavazás eredményének elfogadását bírálta. A keresetet elutasította az Európai Bíróság.
Eljárást indítanak a magyar kormány ellen az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerint. A szerződés az uniós alapértékeket súlyosan megsértő tagállamokkal szembeni eljárásokat szabályozza. Jelenleg a magyar és a lengyel demokrácia védelmében zajlik ilyen eljárás.
A magyar kormány azért vitte az Európai Unió Bírósága elé az ügyet, mert érvelésük szerint a szavazásnál nem érték el az eljárásrend által megkövetelt kétharmados többséget. Összesen 693 EP-képviselő szavazott, ebből 448-an igennel, 197-en nemmel, 48-an pedig tartózkodtak. Az EP által figyelembe vett szabályok szerint a tartózkodást nem kellett figyelembe venni, így 376 szavazattól megvolt az eljárás elindításához szükséges többség.
A magyar kormány azonban azzal érvelt, hogy a tartózkodásokkal együtt 462 igenre lett volna szükség. De összesen 14 szavazattal kevesebb „igen” voks született annál, minthogy a 7. cikk szerinti eljárást el lehessen indítani.
A csütörtök délelőtt kiadott ítélet szerint az Európai Bíróság „elutasítja a magyar kormány azon keresetét, amelyet az Unió alapértékei e tagállam általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására irányuló eljárást megindító parlamenti állásfoglalással szemben terjesztett elő”.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Bíróság szerint: az Európai Parlament jogosan hagyta figyelmen kívül a Sargentini-jelentés elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során a tartózkodásokat.
Varga Judit igazságügyi miniszter posztot írt a Facebook-oldalán. Így fogalmaz: „A Bíróság mai ítélete teljes mértékben elfogadhatatlan és megdöbbentő!(…)Magyarország a lojális együttműködés szellemében készen áll a párbeszédre a jogállamiság témakörét érintő kérdésekben is. A politikailag motivált boszorkányüldözéseket azonban továbbra is elutasítjuk„.
