Minden évben májusban van az Artisjus zenei jogvédő irodának a jogdíjelszámolási időszaka. Ebben a hónapban utalják el a zenészeknek az előző év lejátszásai után megérdemelt pénzüket. Idén 7682 magyar dalszerzőnek küldtek jogdíjat. Az Artisjus által kiadott dalszerzo.hu-n olvasható cikk szerint ebben az évben 2,2 milliárd forinttal kevesebb pénz került kiosztásra, mint az előző években.
Azt írják: „a korlátozások miatt válságba került vendéglátás-turizmus szektor által fizetett ún. gépzenei jogdíj visszaesése is jelentősen csökkenti a szerzők számlájára érkező pénz összegét.” – Ez a része érthető. A gépzenei jogdíj a kocsmákban, éttermekben, bármilyen vendéglátó-helységben elhangzott zenék után jár. Mivel nem voltak nyitva a vendéglátó-helységek, ezért zene sem szólhatott ott. Tiszta sor. De ez 2,2 milliárd forint?
Az Artisjus nem csak a gépzenei díjakra hivatkozik
„A rádióadók jogdíját ugyanis a reklámbevételeik határozzák meg, ezek pedig a legtöbb rádió esetében drasztikusan visszaestek a járvány gazdasági következményei miatt.” – írják. Jól értem? A rádióadók jogdíjfizetési kötelezettségét a reklámbevételük mennyisége határozza meg? Ez azt jelenti, ha egy nagyobb hallgatottságú rádió játssza le a zenémet, több pénz jár utána, mintha egy kisebb? Természetesen, hiszen a több hallgató után több pénz jár. De miért a reklámbevételek alapján határozzák ezt meg?
Megpróbálom nagyon leegyszerűsíteni
A cégek a reklámok után minden csatornának (legyen az akár televízió, vagy rádió) egy csatorna által meghatározott összeget fizetnek ki. Ezek másodperc alapú díjak. Minél nagyobb pl.: egy rádió hallgatottsága, annál többet tud elkérni egy cégtől egy másodpercnyi reklámért. Mivel a reklámfelület szolgáltatás, ezért nyilvános adat az ára. Azonban a konkrét hallgatói / nézői számot nehéz nagyon pontosan belőni és ezt nem minden csatorna teszi nyilvánossá. Ezért az Artisjus csak a reklámidő-díjak alapján tudja kikalkulálni a zenészeknek járó jogdíjakat. Hiszen ez a jogvédő iroda is arra törekszik, hogy minél nagyobb hallgatottság után járjon több pénz.
Hogy jön ide a koronavírus-járvány?
Számos cégnek fejfájást okozott a pandémia. Pl, ha egy mosóporra gondolunk rengeteg dolog közebszól. Ennek van egy gyártási folyamata, nyilván többszáz ember dolgozik rajta. Azonban, ha jön a járvány a többszáz ember nem lehet egy térben, haza kell őket küldeni, de azért fizetést is kell nekik adni, hogy tudjanak gondoskodni a családról stb. Viszont a gyártás nem állhat le, az embereknek szükségük van mosóporra, a cégnek szüksége van az eladásokból származó bevételre. Meg kell tehát oldani a gyártást mindenképp. Ezt vagy gépiesítéssel, vagy más logisztikai megoldással kell reprezentálni, azonban egy biztos: pénzbe kerül. A dolgozók kifizetése mellett (akik nem feltétlenül tudják elvégezni a munkájukat) a gyártási folyamatok újragondolását is ki kell fizetni, ráadásul a reklámozásra is ugyanúgy kell gondolni. Hozzátenném, hogy a reklámidő nem egy olcsó dolog, többszázezer forint egy televíziós csatornán egy félpercnyi reklámidő. Ezt a problémát a csatornák is észlelték és látván, hogy ha nem csökkentik a reklámidő díjakat, bizony sokkal kevesebb cég fog tudni náluk reklámozni. így esett meg, hogy a reklámbevételek is csökkentek és mivel az Artisjus ezek alapján számolja a jogdíjakat így kaptak kevesebb pénzt a zenészek is.
