Állandó politikai kommunikációs hadjárat tárgya a koronavírusban elhunytak száma. Az ellenzék szerint Magyarországon messze a legmagasabbak a halálozási számok, ami a kormányzat egyértelmű kudarca, míg a kormány szerint ez csak annak tudható be, hogy míg Magyarország az összes Covid-fertőzéses állapotban elhunyt személyt COVID-áldozatnak tekint, addig más országok más metodika szerint számolják ezt. A kormány a sikeresség legfőbb érvének azt a felmérést tartja, mi szerint Magyarországon a halálozási többlet mindösszesen 8,7 % volt, míg az Uniós átlag ennél magasabb, 10,6%. Elemző cikk a Bahír oldaláról dr. Szabó András tollából.
Fontosnak tartom leszögezni, hogy a kormánykommunikáció annyiban valós, hogy a különböző országok tényleg más metodika szerint határozzák meg, hogy kit minősítenek a Covid áldozatának és kit nem. Ugyanakkor az origo által hozott statisztika is erősen manipulatív. Ez ugyanis kizárólag a 2019-ben és 2020-ban elhunytak számát tette egymás mellé. Ezzel két probléma is van:
- 1. Figyelembe veszi a 2019. és 2020. januárjában, illetőleg februárjában elhunytak számát is. Mivel Magyarországon az első hivatalosan Covid-fertőzött személyt 2020 márciusában észlelték, ezek az adatok a vírus elleni védekezés szempontjából nem relevánsak.
- 2. Nem veszi figyelembe egyáltalán a 2021-es adatokat, holott Magyarországot a legerősebb hullám az idei évben érte el.
Ezeket észlelve úgy döntöttem, csinálok egy statisztikai elemzést a halálozási arányokból úgy, hogy hétről hétre vizsgálom meg őket, hogy miként alakultak. Ez se lesz teljesen pontos adat, mert az adott héten nem ugyanazok a napok vannak dátum szerint, mint egy évvel korábban, de sajnos napi statisztikákat a KSH nem közöl, így most ez marad. De ennek köszönhetően legalább láthatjuk, hogy a tavalyi és az idei évben a különböző időszakokban milyen halálozási arányok születtek. Nézzük meg!
A Covid előtti időszak (1-10. hét)
2020 első tíz hetében még Magyarországon koronavírus-fertőséről nem lehetett beszélni, ezért írtam, hogy igazából nem releváns rész. Viszont mivel szerepel az átlagban, így a jobboldali sajtó kommunikációjában is, muszáj foglalkozni vele. Egyébként ez az időszak halálozást tekintve az egyik legnagyobb szórású az évek összevetésében. Főleg azon múlik ez egyébként, hogy mennyire kemény a január-februári tél. Azokban az években, ahol hosszan tartó mínuszok vannak, a betegségek és a fagyhalál miatt sokszor 3.000 fölé megy a heti halottak száma, enyhébb időszakban inkább 2.500-2.800 körüli értékeket tapasztalhatunk.
2019 ilyen szempontból egy keményebb év volt, sok 3.000 fölötti értékkel, tavaly azonban kifejezette enyhe telünk volt és ez meg is látszik a számokban. 2020-ban az első 10 hétben közel 4.000-el kevesebb ember hunyt el, mint 2019-ben. Ez százalékos arányban azt jelenti, hogy a 2020-as érték a 2019-esnek a 87,36%-a. A legextrémebb különbség a 6. hetek közötti értékben tapasztalhatjuk, ahol két éve 3.263, míg tavaly mindössze 2.635 elhunyt volt.
Ezek nagyon örömteli adatok, de ismételten hangsúlyozom, ennek semmi köze a koronavírus elleni védekezéshez. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy amikor éves szinten beszélünk az elhunytakról, akkor a veszélyhelyzet előtt nem 100, hanem 87,36 %-on álltunk (viszont ez az időszak az egész éves statisztika kevesebb, mint 20 %-át teszi ki, ezt is figyelembe kell venni).
Az első hullám (11-24. hét)
A koronavírus érkezésére a kormány szigorú szabályok érvénybe léptetésével válaszolt, amelyek visszanézve eléggé hatékonynak tűnnek. A Covid-elhunytak száma a statisztikák szerint ebben az időszakban még nagyon alacsony volt, és a korlátozások révén vélelmezhetően más területeken (pl. az utcán vagy a közlekedésben) is csökkent az elhunytak száma.
Ha pedig az összes elhunyt számát nézzük, akkor azt látjuk, hogy az adatok alapján mintha nem is történt volna semmi. Vannak hetek, amikor emelkedett az elhunytak száma 2019-hez képest, máskor csökkent, de az átlag nagyjából állandó maradt. A legnagyobb emelkedés a 12-17. hét között volt, ott minden héten több volt az áldozat, mint egy évvel korábban, és egyszer elérte a növekedés a 13%-ot is, de a 24. héten például a csökkenés volt 13 százalékos. Összességében az elhunytak száma ebben az időszakban 2019-ben 33.386 volt, 2020-ban pedig 33.804, ez 1,39%-os emelkedés, ilyen mennyiségű különbség bármelyik évben lehet.
A nyári időszak (25-35. hét)
A nyarat laza korlátozások mellett nagyjából szabadon tölthettük és a komolyabb vírusfertőzések is elkerülték hazánkat (ellentétben pl. Romániával). Ez pedig meglátszik a statisztikákban is.
Az adatok hétről hétre hasonlóak, hol egy picit alacsonyabb, hol egy picit magasabb volt az elhunytak száma, de ezek nagyjából kiegyenlítették egymást. 2019-ben ebben az időszakban 24.745 volt az elhunytak száma, 2020-ban ennél picit alacsonyabb, 24.447.
A második hullám a veszélyhelyzet előtt (36-44. hét)
2020 szeptemberében aztán elkezdődött a fertőzöttek drasztikus emelkedése. A második hullám intenzívebben jelent meg Magyarországon, mint korábban az első, ami az elhunytak számából is kitűnt. A kormányzatnak azonban ekkor még az életvitelünk megtartása volt a fő cél és csak kevés, nem túl kardinális védelmi intézkedést vezettek be.
Ami a statisztikákat illeti, itt látszik először igazán a vírus jelenléte. Ebben a 9 hétben mindösszesen egy olyan volt, amikor csökkent a halálozási arány az előző évihez képest, az összes többiben emelkedett, 4 alkalommal pedig 10% fölötti volt az emelkedés, a 44. héten meg egészen extrém, 38,66 %-os (!) emelkedésről lehetett beszámolni. De a 39. héttől folyamatosan emelkedő tendencia figyelhet meg. A 44. hétre a halálozások száma meghaladta a 3.000-et, ez a korábbi 5 évben egyáltalán nem volt jellemző szám Magyarországon erre az időszakra (a korábbi években ez a szám 2.200 és 2.500 közötti érték volt).
Az összes emelkedés ebben az időszakban 12,34 % volt, amivel oda jutottunk, hogy a 2020-as halálozási arány nagyjából elérte a 2019-eset. De volt még vissza szűk két hónap…
A 2. korlátozó csomag (45-52. hét)
A folyamatosan emelkedő számok miatt a kormány ismételten szigorúbb intézkedéseket vezetett be, bár nem annyira, mint a tavaszi időszakban. A cél ismételten az volt, hogy az emelkedéseknek gátat szabjanak, a járványgörbe emelkedését mérsékeljék.
Ezúttal viszont sajnos már nem lehetett sikerről beszámolni. Az év utolsó szakaszában minden héten legalább 40%-kal emelkedett a halálozások aránya az azt megelőző évhez képest. A legalacsonyabb érték 45,23, a legmagasabb 72,46 (!!!) % volt. Ráadásul a 48. és az 50. hét között a heti halottak száma meghaladta a 4.000 főt, 2015 óta erre soha egyszer sem volt példa.
Ha az átlagot nézzük, akkor a halálozások számának emelkedése ebben az időszakban 59,95% volt, ami nagyon durva érték. Ez az időszak kb. az egész év 15%-a, így ilyen arányban is jelenik meg a teljes statisztikában, tehát gyakorlatilag kijelenthető, hogy ezt a 8,7 %-os emelkedést (ami nálam 9%-ra jött ki, de nyilván azért, mert heteket vettem alapul, amik nem teljesen kompatibilisek a naptári évekkel) egy az egyben ez az időszak okozta.
2021. tele (1-9. hét)
A korrektség kedvéért le kell írnom, hogy volt egy olyan hét, ami félig 2020-ra, félig 2021-re esett (illetve 4-3 nap arányban). Mivel ezt a hetet nem nagyon tudtam semmilyen összevetési alapba betenni, ezért kihagytam az elemzésből. Picit ez nyilván torzít a statisztikán, de összességében azért max. 1-1 tizedet befolyásol, szóval nagyon jelentős adatromlásról nem beszélhetünk.
A 2021-es téli időszak még mindig a szigor jegyében zajlott, a számok kicsit normalizálódtak, de a vírus továbbra is jelen volt. Ami meg engem illet, azonnal egy érdekes dilemma elé állított. Melyik évet vegyem alapul az összevetésben, 2019-et vagy a még szintén vírusmentes 2020-at?
Ha ugyanis 2020-hoz mérjük, amikor ugyebár nem volt Covid, cserébe volt egy enyhe tél, akkor minden héten emelkedésről lehet beszámolni. Van, amikor ez mindössze 2,36 %, máskor viszont 23,86%. Az elhunytak száma ebben az időszakban 27,112 volt. Ugyanez 2020-ban 24.025, ami egy 12,93%-os emelkedés.
Ha viszont 2019-cel vetjük össze, amikor ebben a szakaszban az elhunytak száma 27,893 volt, akkor azt látjuk, hogy a 2 érték nagyjából hasonló, sőt, a 2019-es még egy kicsit magasabb is. Tehát mondhatjuk, hogy ez a 2021-es enyhe, de veszélyhelyzetben telt időszak nagyjából annyi halálos áldozatot hozott, mint egy keményebb „átlagos” év.
A harmadik hullám (10-14. hét)
2021. márciusában ismét meredeken emelkedett mind a fertőzöttek, mind az elhunytak száma. Ezzel az időszakkal jelenleg csak részlegesen tudok foglalkozni, mert a KSH-n csak a 14. hétig vannak fenn az adatok, de a számok itt is sok mindent elárulnak.
Az elhunytak emelkedése minden héten óriási, 30 és 70% között mozog. Itt már majdhogynem teljesen mindegy, hogy 2019-het vagy 2020-hoz hasonlítunk, az emelkedés óriási (2019-hez képest 48,63%, 2020-hoz képest 53,49%). És a 12. és 13. héten ezúttal is elérte az elhunytak száma a szomorú 4.000-es számot.
Konklúzió
A statisztika-elemzésem elsődleges célja az volt, hogy egy reálisabb képet adjak arról a halálozási rátáról, amit a kormány a kommunikációjában használ. Ennek két eleme volt, egyrészt a Covid nélküli időszak kiszűrése, másrészt a 2021-es adatok figyelembe vétele.
Ha az előbbit nézzük, akkor az jön ki, hogy ez a halálozási ráta emelkedése az első veszélyhelyzettől számítva 2020 év végéig megközelítőleg 14,2% volt. Ez azért jelentősen nagyobb, mint az Alapjogokért Központ által közzétett 8,7 %, és már az EU-s átlagot is meghaladja. Hangsúlyozni kell azonban, hogyha az összes országnál ezt a számot vesszük alapul, akkor valószínűleg mindenhol emelkedés lenne, mert nem hiszem, hogy bárhol a pandémia előtti időszak rontana a teljes statisztikán. Viszont azt nem hiszem, hogy ez a közel 13%-os csökkenés egy általános jelenség lett volna Európában.
Ami meg 2021-et illeti, ha a halálozási arányokat 2020-hoz hasonlítjuk, akkor a 14. hétig 25,68%-os mértéket mutat, ha 2019-hez, akkor 17,55%-osat. Csak összevetésképpen: Tavaly Európa-szinten Spanyolországban volt a legnagyobb a halálozási ráta emelkedése, 18,9%-kal. Ezek az adatok ennek tükrében már korántsem tűnnek jónak. Ráadásul feltételezhető, hogy a számok a már meglévő adatok közzétételével sajnos tovább fognak romlani, ismerve az áprilisi és májusi Covid-halálozási adatokat.
Azt persze hangsúlyozni kell, hogy ezek az értékek is csak akkor kerülnek a helyére, ha az összes többi európai állam hasonló statisztikáit látjuk majd, ezenkívül őszinte reményem fejezem ki a mellett, hogy végül 2021 miatt sem kell szégyenkezni, ez ugyanis azt jelentené, hogy sikerült felülkerekedni a pandémián és az elhunytak száma végül ismételten normalizálódik. Ez mindenkinek az érdeke. Ami azonban a vírus elleni védekezést illeti, konklúzióként azt lehet levonni, hogy bár 2020 nyaráig a vírus elleni küzdelem valóban példaértékűnek hatott, ami azóta történt, az semmiképpen sem ad okot a dicsekvésre.
A felhasznált adatok a Központi Statisztikai Hivatal oldalán megtalálhatók.
Forrás: Bahír.hu / dr. Szabó András
