Momentum: A Fudan Egyetem nemcsak Magyarországra, de az egész európai közösségre nézve is veszélyes

Fekete-Győr András a Momentum miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselők és a Momentum képviselőjelöltjei közös sajtótájékoztatót tartottak szerda délután a kínai óriásberuházás, a Fudan Egyetem Budapestre tervezett kampuszával kapcsolatban. 

Fekete-Győr András álláspontja szerint azzal, hogy az Orbán-kormány elüldözte a CEU-t, de egy kommunista diktatúra egyetemét tárt karokkal fogadja az országban, kelet felé viszi az országot, nem pedig nyugat felé. A Momentum elnöke szerint az Orbán-kormány szegénységben és elnyomásban tartja a magyarokat, de a Momentum a nyugati országokhoz szeretne felzárkózni.

Szerinte az lenne a célravezető, ha ma Magyarországon “nem kínai egyetemek kapnának 540 milliárd forintot, hanem magyar egyetemek”.

Megígérte, hogy 2022-ben sor kerül majd a kormányváltásra és korszakváltásra, és ha ő lesz a miniszterelnök, akkor a Fudan egyetem távozni fog, a CEU viszont vissza fog térni, mert “a Momentum kelet helyett a nyugatot választja Magyarország jövőjének”.

- Hirdetés -

Szél Bernadett bemutatta a közösen megfogalmazott levelüket, amelyet elmondása szerint azért a Kínai Népköztársaság Nagykövetségének címezte, mert a magyar kormány szerinte a kínai kormány gyámsága alatt van, ezért nem tud érdemben válaszolni a kérdésekre.

Szerinte a Fudan egyetem a kínai befolyásszerzés következő állomása, amely egy újabb kapu Kína számára az Európai Unió irányába, és “Magyarország egy eszköz, az Unió pedig elszenvedő alany”.

A képviselő elmondta, hogy a Magyar Parlament Európai ügyekért felelős bizottságában napirendre kéri a Fudan egyetem és a kínai befolyásszerzés ügyét, ugyanis még mindig létezik egy olyan szabályozás az EU-ban, hogy kínai beruházást csak úgy lehet eszközölni, ha annak minden részlete nyilvánosságra kerül. Szél Bernadett követeli, hogy nyilvánosságra hozzák, mit kapunk pontosan, és mennyit fizetünk ezért.

“Magyarországon most az van, hogy fizethetünk, de nem kérdezhetünk. Igaz ez a Budapest-Belgrád vasútvonalra is, de igaz ez a kínai Fudan úgynevezett egyetemre is.”

-fogalmazott a képviselő.

Szerinte három fő probléma van ezekkel a beruházásokkal: egyrészt teljesen titkosak, másrészt olyan előnytelen szerződések, amelyeket más országok, pl. Görögország is megtapasztaltak már, harmadrészt pedig nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Szerinte a kínai hírszerzés nagyon kockázatos a világnak erre a térfelére nézve, és nincs okunk azt feltételezni, hogy ez a beruházás a mi előnyeinket jelenti, Orbán Viktornak pedig “nincs joga megkérdőjelezni a magyarok azon több ezer éves törekvését, hogy a nyugathoz tartozzanak”.

Elmondta, hogy a Momentummal minden erővel tiltakozni fognak ez ellen a beruházás ellen, ami “nemcsak Magyarországra, de az egész európai közösségre nézve is veszélyes”.

Szabó Szabolcs szakmai szemmel közelítette meg a beruházást. Szerinte ez az egyetem hallgatói létszámát tekintve kiszámíthatatlan hatást fog gyakorolni a magyar tudományegyetemekre, és jelentősen csökkenti majd a mesterszakos hallgatók számát.

Kiemelte, hogy az 500 milliárd forint a magyar felsőoktatás teljes egészére fordított éves összeg.

Az idei évben az állami felsőoktatási intézmények támogatása 460 milliárd forint volt, plusz a nem állami intézmények támogatását is hozzászámolva így is csak 520 milliárd forintra jön ki a teljes magyar felsőoktatásra fordított állami támogatás összege. A Fudan egyetem esetében azonban egyetlen intézménynél 540 milliárd forintos beruházással számolnak, az első években pedig100 milliárdos működtetési támogatással.

A képviselő hangsúlyozta, hogy az ELTE költségvetése éves szinten 40 milliárd forint, ebből az állami támogatás a 30 milliárd forintot sem éri el.

Az információk szerint 5-6000 mesterszakos hallgatóval indítanak majd a kínai egyetemen, a teljes felsőoktatásban a mesterszakos hallgatók összessége 20 ezer fő körül van, így a Fudan kampusza torzítani fogja a magyar felsőoktatási rendet.

A CEU hallgatóinak 20-25 százaléka volt magyar, ez akkor nem számított meghatározónak, a Fudanon azonban ez már 1500 embert jelentene, így ez “hallgató elszívással fog járni a magyar egyetemekre nézve”.

Szerinte nem úgy kellene javítani a magyar felsőoktatás versenyképességét, hogy ennyire nagy támogatást adunk egy külföldi egyetemnek, hanem a magyar egyetemeket kellene érdemben támogatni.

Szabó Szabolcs hozzátette, hogy korábban elindult a kezdeményezés egy 8-10 ezer férőhelyes budapesti kollégium megépülésére vonatkozóan, azonban most “ezt a projektet kukába dobták a kínai egyetem miatt, és nagyon nehéz helyzet elé állították azokat a budapesti egyetemetek, amelyek kollégiumi férőhiánnyal küzdenek.”

Hangsúlyozta, hogy az előnyeit egyelőre nem látjuk a kínai egyetemnek, csak azt látjuk, hogy milyen hátrányokkal jár a magyar felsőoktatásra nézve.

Fekete-Győr András a kérdésekre válaszolva még hozzátette, hogy azt várja a kormánytól, hogy fújja le ezt a kezdeményezést, mert 2022-től az ellenzék konszenzusban nem fogja kérni ezt a beruházást.

A sajtótájékoztató végén a három politikus közösen dobta be a levelet a Kínai Népköztársaság Nagykövetségének postaládájába.

Fotó: Kárász Anna Flóra/Jövő TV

- Hirdetés -