A tavasz közeledtével a természet is ébredezni kezd a téli álmából.
A fásszárúak közül a fűzfélék családjába (Salicaceae) tartozó cserjék barka virágzata kezd feltünedezni, jelezve, hogy közeledik a tavasz, a természet újjászületése. A Kis-Balaton területén az egyik legjellemzőbb fűzféle a hamvas fűz, vagy más néven rekettyefűz (Salix cinerea), amely kifejezetten a nádasok, láperdők, láprétek, fűzlápok egyik állományalkotó faja. Ebben a kora tavaszi időszakban, amikor a legtöbb fás szárú még rügyfakadás előtt áll, üde színfoltot jelentenek a fűzfélék fehér és sárga színezetű barkavirágzatai. Azonban nemcsak nekünk, embereknek kedvez a jelenléte, hanem rovarmegporzású növény lévén a korán előbújó rovaroknak kiváló táplálékul szolgál. Ilyen rovarok például a poszméhek is, amikről a továbbiakban lesz szó.
A rovarok közül az egyik legkorábban a poszméhek nemzetség (Bombini) képviselőinek felbukkanását észlelhetjük. A poszméhek könnyedén felismerhetőek viszonylag nagy, zömök, színes (leggyakrabban fekete, fehér, sárga, vörös) szalagos bundás testükről, és hangos zümmögésükről. Magyarországon jelenleg 34 poszméhfajt tartunk nyilván, határozásuk viszont nem könnyű feladat.
Többször mi is felhívtuk már a figyelmet arra, hogy a beporzó rovarok egyedszáma drasztikusan csökken évről évre. Ennek fő oka, hogy az emberek pusztítják a beporzók szempontjából létfontosságú fészkelőhelyek. Mind EU-s, mind magyar szinten kezdődtek kezdeményezések az egyedk megóvása és a faj rehabilitálása érdekében.
Akinek van kiskertje esetleg balkonja, sőt ablakpárkánya már nem tehetetlen az ügy felkarolását tekintve. Minél több virágzó növény ültetésével tudjuk segíteni a méhcsaládok életben maradását. A virágzó fák, sövények, egynyári növények négyszeresére is tudják növelni a méhcsaládok túlélési esélyeit. A legtöbbet az segíthet, ha eltérő virágzási idejű növényekkel vesszük körül magunkat.
A Kis-Balaton Látogatóközpont kiállító részében is az egyik szekció a beporzókra helyezte a hangsúlyt, ahol sok érdekes információt nyerhetünk a beporzó élőlényekről, valamint arról a folyamatról, hogy az ember és a beporzók milyen összefüggésben állnak egymással és milyen fontos a beporzók jelenléte például az élelmezés szempontjából.
(Balaton-felvidéki Nemzeti Park)
