Kereken egy éve regisztrálták Magyarországon az első (két) koronavírus fertőzöttet. A járvány eddig két hullámban tört az országra, és most a harmadik hullámot próbáljuk átvészelni. Vakcináink már vannak a vírus ellen, de még nem elég. Üröm az örömben, hogy már látni a fényt az alagút végén.
A kezdetek
Feburár elején írtunk arról, hogy hét magyar tért haza Vuhanból, a koronavírus epicentrumából. A hét magyar a Dél-pesti Centrumkórházba szállították, ahol két hétig megfigyelés alatt tartották őket. Ekkor Menczer Tamás még azt mondta, hogy a magyarok tünetmentesek, jól vannak.
Feburár végén már kezdett mindenkiben megfogalmazódni, hogy a vírus nem vicc, és egy világmértékű problémával állunk szemben. Az operatív törzs aznapi beszámolóján bejelentették, továbbra sincs regisztrált koronavírusos megbetegedés Magyarországon. Azonban felhívták a figyelmet, hogy a vírus hamarosan megérkezhet hazánkba is, pánikra viszont semmi ok.
Magyarországon nem indokolt hatósági korlátozás az új koronavírus-járvány miatt.
Ezek voltak a koronavírus.gov.hu első cikkének sorai, amelyet tavaly március elsején tettek közzé. Magyarországon nincs igazolt új koronavírus okozta megbetegedés – ezzel a mondattal fejeződött be az első cikk.
Ekkor még elővigyázatosságból a WHO ajánlásait tették közzé, amely a gyakori kézmosásról, a fizikai érintkezéssle járó üdvözlések mellőzését, és a gyakori szellőzést ajánlották. Maszkot ekkor még nem kellett hordani, csak annak ajánlották aki beteg, és lázas. Ugyanis az arcmaszk használata önmagában nem előzi meg a fertőzést, azonban igazoltan megbetegedett, abban biztosan segít a viselése, hogy ne terjessze a vírust egy-egy tüsszentéssel vagy köhögéssel.
Az első(k)
Megvan az első fertőzött, sőt, mindjárt kettő olyan betegünk is van, akit koronavírus-fertőzés miatt kellett egészségügyi intézménybe szállítani – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök 2020 március 4-én kora este a közösségi oldalán. A két regisztrált iráni egyetemistát a Szent László kórházba szállították. Elkezdődött a kontaktkutatás, a kormány igyekezett a lehető leggyorsabban megállítani a járvány további terjedését.
Március 11-én rendkívüli jogrend lépett életbe, országos veszélyhelyzetet rendeltek el. Beutazási tilalmat rendeltek el Olaszországból, Dél-Koreából, Kínából és Iránból. A szlovén-osztrák határon határellenőrzéseket vezettek be. Intézménylátogatási tilalmat is rendelt el a kormány, ennek értelmében az egyetemeken csak távoktatás lesz lehetséges. Megtiltották a 100 főnél nagyobb beltéri és 500 főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását.
Ekkortájt röppentek fel azok a pletykák, hogy a kormány lezárja a városokat. Ezt a főpolgármester, és Gyulás Gergely tagadt, és álhírnek nevezte. A rendőrség nyomozást indított, hogy honnan indulhatott el ez az álhír.
Március 15-én újabb korlátozásokat vezettek be:
- lezárták Magyarország határait a személyforgalom előtt, csak magyar állampolgárok léphetnek be az ország területére
- hétfő éjféltől a rendezvényeket általánosan is betiltották, sporteseményeket is csak zárt kapuk mögött lehet rendezni
- Bezárták a szórakozóhelyeket, a mozikat, a kulturális intézmények esetében is látogatási tilalmat rendelnek el
- az éttermek, kávézók és üzletek csak 15 óráig lehettek nyitva, kivéve az élelmiszerboltok, gyógyszertárak és drogériák
Az első koronavírusban elhunyt beteget március 15-én jelentették be, és március 18-án Müller Cecília országos tisztifőorvos már arról beszélt, hogy Magyarországon már bárhol jelen lehet a COVID-19 vírus.
Március 27-én hirdették ki, hogy másnaptól április 11-ig kijárási korlátozások lépnek életbe az egész ország területén. Mindenki csak alapos indokkal (például munkavégzés, vásárlás) tartózkodhat lakóhelyén kívül, az üzletekben pedig 9 és 12 óra között csak a 65 év felettiek vásárolhatnak.
Az azonosított betegek száma március 21-én lépte át a 100-at. Március 26-án már a 250-et is meghaladta az azonosított fertőzöttek száma. Az első hullám legtöbb napi fertőzését 2020. április 10-én rögzítették 210 új regisztrált beteggel.
Április 27-től kötelező lett a maszk vagy egy kendő, sál viselése. El kell takarni az arcot ha valaki tömegközlekedést szeretne igénybe venni.
Az enyhe nyár
Számos európai országban április második felétől kezdve (a gazdasági károk mérséklése érdekében) enyhíteni kezdték a korábban meghozott szigorú korlátozásokat, május 4-én Magyarországon is megkezdődött az enyhítés. Mivel a fertőzöttek és az elhunytak száma Budapesten és Pest megyében volt a legmagasabb, ezért itt megmaradtak a korábbi korlátozások, de az ország többi részén megszűnt a kijárási korlátozás, kinyithattak a vendéglők és kávézók teraszai. Megtarthatókká váltak az esküvők és temetések, és újra lehetővé vált a sportesemények megrendezése is, de nézők nélkül.
Május 18-tól vidéken (Pest megyét is beleértve) a vendéglátó egységek már beltérben is fogadhattak vendégeket, megnyithattak a szálláshelyek, Budapesten pedig feloldották a kijárási korlátozást, és bevezették ugyanazokat az enyhítéseket, amiket a vidéki megyékben két héttel korábban. Május 25-től (Budapest csak egy héttel később) az óvodák és bölcsődék visszatértek a veszélyhelyzet előtti működéshez. Májusra–júniusra Európa legtöbb országában jelentősen javult a járványhelyzet, sorozatban oldották fel az utazási korlátozásokat Magyarország és egyes országok között.
Június 18-án megszűnt a márciusi veszélyhelyzet, helyette legalább fél évre járványügyi készültséget vezettek be. Ugyanekkor megszűnt a 65 év felettiek 9 és 12 óra közti vásárlási idősávja.
Augusztus végéig hét napos átlagban a regisztrált koronavírus fertőzöttek átlaga 50 alatt volt. Mindenki tudta, hogy a vírus még velünk van, de mindenki élvezte a nyarat, és bízott benne, hogy már több tavaszhoz hasonló intézkedés nem lesz. Ahogy egy fontos ember annó mondta:
Több Balaton, kevesebb Adria.
A második hullám
Augusztusra nyilvánvalóvá vált, hogy elkezdődik a járvány második hulláma. Ennek során azonban nem hoztak olyan szigorú intézkedéseket, mint az első hullámban. Szeptember elsején aki külföldről érkezett, annak két hetes karanténba kellett vonulnia, de ezt kiválthatta egy negatív koronavírus teszttel. Az iskolák és óvodák a megszokott módon működtek, de ha egy osztályban fertőzött tanulót találtak, akkor az osztály egy időre digitális oktatásra állt át. Voltak iskolák amelyeket emiatt teljesen be kellett zárni egy-egy rövidebb időszakra.
A második hullám során nem az otthon maradásra, hanem a maszkviselésre hívták fel különféle kampányokban az emberek figyelmét.
Novemberre azonban egész Európában, azon belül Magyarországon is annyira súlyossá vált, hogy ismét szigorú korlátozásokat kellett bevezetni.
November 11-től éjszakai kijárási tilalom lépett életbe, a sportrendezvények ismét zárt kapussá váltak, (ha egyáltalán megtartották őket), az éttermek nem fogadhattak vendégeket és a legtöbb üzlet este 7 óráig lehetett nyitva, a szállodák pedig nem fogadhattak turistákat. Az iskolákban 9. évfolyamtól kezdve, illetve az egyetemeken és főiskolákon digitális, tantermen kívüli oktatást vezettek be. Bezártak a múzeumok, uszodák, könyvtárak, mozik, állatkertek és korcsolyapályák. Kulturális eseményeket, például karácsonyi vásárokat sem lehetett tartani. Esküvőkön és temetéseken csak korlátozott számban lehettek jelen résztvevők.
November végére már egyre tisztábban lehetett látni a vakcinák érkezését, november 27-én a kormány elindította a vakcinainfo.gov.hu-t. A weboldalon keresztül bárki jelezheti igényét a vakcinára.
Magyarország járvány szempontjából eddigi legdurvább hete 2020 november 30 – december 6-i 49. hét volt. Ekkor 38 751 új beteget regisztráltak és 1196 beteg hunyt el a kór szövődményeiben. Lélegeztetőgépen ekkor 653 beteg volt.
Vakcina vs. harmadik hullám
Az év során a világ számos pontján fejlesztettek ki különböző oltásokat a vírus ellen, azonban ezek tesztelése és engedélyezése sok időt vett igénybe. Elsőként, gyorsított eljárást követően, 2020. december 21-én, a Pfizer és a BioNTech vakcináját engedélyezték az EU-s hatóságok.
Aztán december 26-án az Unióban mindenkit megelőzve, Magyarországon és Szlovákiában kezdték meg a tömeges koronavírus elleni védőoltást. Ezekből elsőként az egészségügyi dolgozók részesültek, később az idősotthonok lakói, majd a többi idős lakos. Hamarosan engedélyt kapott a Moderna által kifejlesztett védőoltás, majd az AstraZeneca vakcinája is. Mielőtt az uniós hatóságok engedélyezték volna, az orosz Szputnyik V, és a kínai Sinopharm vakcinát, a magyar hatóságok külön veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt adtak ki nekik. Utóbbi kettő beadása idén februártól az EU-ban elsőként Magyarországon kezdődött meg. A kínai Sinopharm cég vakcináját 2021. február 28-án Orbán Viktor miniszterelnök is megkapta.
Február 11-én Gulyás Gergely arról beszélt a kormányinfón, hogy bevezetik a védettséget igazoló okmányt.
Február 25-én Orbán Viktor bejelentette, hogy a járvány eddigi legdurvább két hete előtt állunk, és még az aznapi kormányinfón be is jelentették, hogy március közepéig meghosszabbítják a jelenleg érvényben levő korlátozásokat.
És így érkeztünk el a mai naphoz, amikor eltelt kerek egy év a koronavírus magyarországi megjelenésével. Ma a kormányinfón további korlátozások bevezetésést jelntették be, amelyek március 8-tól lépnek életbe, és március 22-ig és április 4-ig tartanak.
