Ősztől új finanszírozási rendszer jön a magyar felsőoktatásban

Az új rendszerben nem csak a hallgatók száma, de a tudományos tevékenység jellege is meghatározó lesz a finanszírozás tekintetében.

Manapság a magyar felsőoktatásban egyre több egyetem dönt a modellváltás mellett, akik egymás után állnak át alapítványi működtetésre, ez a fajta működés pedig egyértelműen rugalmasabb financiális szempontból.

Nem csak a modellváltásban érintett egyetemek élete változik meg gyökeresen, a következő tanévtől a teljes felsőoktatási rendszerre vonatkozóan új finanszírozási rendszert vezetnek be.

-írta a Magyar Nemzet az innovációs tárca tájékoztatása nyomán.

A hazai egyetemek állami támogatása jelenleg az érvényes hallgatói jogviszonnyal rendelkezők létszámától függ, ez azonban a következő tanévtől megváltozik, és egy úgynevezett „háromlábú” finanszírozási rendszer kerül bevezetésre.

A normatívát a kormány így három külön részre választja szét: figyelembe veszik majd az oktatás költségeit (továbbra is hallgatóarányos elosztásban), az üzemeltetést, az épületek fenntartásának fedezését, illetve a tudományos, kutatási tevékenység jellegét.

Ez a módszer egyébként osztrák mintán alapul, és elsődleges célja az intézmények versenyképességének növelése.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a részletekről egyelőre nem adott tájékoztatást, annyit azonban biztosan lehet tudni, hogy a „szereplőket az objektíven mérhető és számon kérhető minőségi és mennyiségi teljesítményelvárások meghatározásával teszik érdekeltté a hatékonyság és a minőség javításában”.