Februrár 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ez alkalomból, valamint a törvényjavaslat ismertetéséről Dr. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője és Demeter Márta, az LMP frakcióvezető-helyettese tartott sajtótájékoztatót.
Először Keresztes László Lóránt szólalt fel, aki elmondta, hogy az LMP tisztelettel emlékezik meg azokról, akiknek a kommunizmus tette tönkre az életét, azonban az emlékezés mellett cselekvésre is szükség van.
„Még ennyi idő távlatából sem lehet a rendszerváltást befejezettnek tekinteni akkor, amikor az emberek nem láthatják pontosan, hogy az egykori rezsim fenntartói milyen módon hálózták be a rendszerváltó pártokat, és mi módon befolyásolták a rendszerváltás folyamatát.”
-fogalmazott.
A frakcióvezető továbbá kiemelte, hogy a mai napig hatása van az akkori politikai hatalom gazdasági hatalomra váltásának, amelynek módjairól még mindig nem tud semmit a nyilvánosság. Keresztes szerint a diktatúra titkaira nem lehet demokráciát építeni, ezért felelősség terhel a rendszerváltás óta minden kormányt és minden parlamenti többséget azért, amiért nem biztosította az aktanyilvánosságot.
A Fidesz-KDNP kormányra kerülésekor ígéretet tett az akták nyilvánosságra hozására, de ez azóta sem történt meg, így az LMP 2011-ben nyújtotta be először az Országgyűlés elé az erre vonatkozó törvényjavaslatát, majd ismételten töbször is. A Fidesz-KDNP azonban minden alkalommal leszavazta a javaslatot.
Keresztes hangsúlyozta, hogy a törtvényjavaslatot az LMP immár 23. alkalommal nyújtja be, viszont a Fidesz-KDNP gyávasága miatt az aktanyilvánosság megvalósulásához kormányváltásra lesz szükség. Ebben az esetben az LMP fontosnak tartja, hogy a fontos hatalmi funkciókból kizárja azokat, akik a titkosított akták alapján érintettek voltak, és együtműködtek a rendszer fenntartóival.
Ezután Demeter Márta képviselő-asszony nyilatkozott, aki felhívta a figyelmet az 1990 utáni, azaz a rendszerváltás utáni időkre, amikor egyes személyek olyan befolyáshoz juthattak, amellyel a mostani közéletet is manipulálni tudják.
„Fontos, hogy egy olyan alkotmányos szabályozást hozzunk létre, amely kizárja a titkos szolgálatokhoz köthető személyeknek a kiemelt közbialmi tisztségek betöltését.”
-emelte ki.
Az említett közbizalmi tisztségek közé tartozik például egyebek mellett a miniszterelnöki tisztség, az országgyűlési képviselői tisztség, de a köztársasági elnöki tisztség is.
Demeter elmondta, hogy az LMP szerint a közélet tisztaságának megteremtése érdekében nem csupán az állambiztonsági múlt feltárása elengedhetetlen, de az 1990 utáni időszak is.
A törvényjavaslat pontosan így szól: 1990. február 14. után, aki a titkosszolgálatok hivatásos állományába tartozott, vagy pedig a titkosszolgálatokkal fedetten együttműködött, az kizárólag ennek a szerződésnek a megszűnésétől számított nyolc évet követően tölthet be bármilyen közbizalmi tisztséget.
Demeter szerint ez egy jogos elvárás a magyar társadalom felől, így a beszéd végén az országgyűlési képviselők támogatását kérte a törvényjavaslattal kapcsolatban. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy beszédes lesz a kormánypárti képviselők szavazati magatartása is, amely tulajdonképpen üzenetként szolgál majd a magyar társadalom számára.
