fbpx

Párizs hódít a “15 perces városokkal”

Párizs egy új városi modellel felveheti a kesztyűt az elidegenedés, és a klímaváltozás ellen. A francia főváros tavaly újraválasztott polgármestere a “15 perces városok” programjával boldogabb helyi zöld közösségeket akar létrehozni, miközben a munkahelyet és az otthon is közelebb viszi egymáshoz.

A behozott máriusi korlátozások előtt Párizs épp olyan volt, mint az összes többi világváros: zsüzsgő, turistákkal teli, a helyi lakosoknak pedig egyáltalén nem volt ideje egy percre megpihenni a lakhelyükhöz közeli parkban, vagy megismerni a sarki zöldségest. A vírus miatt azonban minden megváltoztatott. Egyre többen kezdték megismerni a saját szomszédaikat, és a közelben lévő adottságokra koncetráltak.

“Rájöttem, hogy Párizst lehet egy kis falu”

– meséli Solène Fraioli, aki a vírus előtt zsúfolt Párizs szívében pincérként dolgozott.

Fraioli sokáig nem tudta beismerni, hogy a város elég stresszes, mivel gyerekkorát a város külterületén, nyugodtabb helyen töltötte. A 29 éves nő mióta beköltözött a történelmi jelentőségű belvárosba, őt is beszippantotta a nagyvárosi élet. A korlátozásokkal a rengeteg időt felemésztő munkája is véget ért, amit saját környezete megismerésével pótolt. Megismerte a szomszédait, a helyi boltosokat és a közelebbi szupermarketeket választotta.

“Még egy civil mozgalomhoz is csatlakoztam, ahol az emberek ételkosarakat készítenek hajléktalan emberek számára”

– meséli.

A vírus miatti társadalmi változások jól érezhetőek a városban. Ezt ismerte fel Carlos Moreno, a Párizs 1 Panthéon-Sorbonne Egyetem professzora, aki szerint a pandémia miatt a városi élet már soha nem lesz olyan, mint előtte.

A kommunikációt, az utazást, a fogyasztást és a szocializáció módját a pandémiás korlátozások változtatták meg, ebből pedig pozitívan jöhetnek ki a nagyvárosok, ha követik a “15 perces városok” zöld modelljét. Morenó Párizs okos városokért felelős megbizottjaként dolgozta ki a zöld koncepciót.

A célja az életminőség javítása, miközben olyanná alakítja a városokat, ahol minden, amire a lakónak szüksége van negyed órán belül elérhető gyalog vagy kerékpárral. A “15 perces város” minimális utazást igényel a lakások, irodák, éttermek, parkok, kórházak és kulturális helyszínek között.


A környéke hat társadalmi funkciót kell ellátni

  • élhetőség
  • munka
  • ellátás
  • gondoskodás
  • tanulás
  • szórakozás

Az elképzelésnek közzéppontjában az éghajlatváltozás megakadályozása is áll, ezért az újraválasztott fővárosi polgármester, Anne Hidalgo is támogatja a programot.

Párizs ez idáig mindent megtett, hogy a zöldebb szempontok kerüljenek a városfejlesztés során előtérbe, beleértve a munkahelyeket és a kulturális tevékenységeket. Hidalgo 2014-es hivatalba lépése óta a városrészek átalakítása jól halad. A párizsi polgármester betiltotta a magas károsanyag-kibocsátással bíró járműveket, a Szajna rakpartjait a gyalogosokra és a kerékpárosokra korlátozta, és mini zöldfelületeket hozott létre városszerte. Az utóbbi két évben pedig több, mint 40 párizsi iskolaterület átalakult zöld „oázisudvarrá” – írja a BBC cikkében.

Az újraválasztott polgármesternek olyannyira tetszik a koncepció, hogy a hat alapelvhez hasonlóan négyet ki is tűzött a 2020-as kampányában, amit most sikerrel meg is valósít: a közelséget, a sokféleséget, a sűrűséget és a mindenütt jelenlétet. A “15 perces városok” program megvalósításába pedig már bele is kezdett, kinevezve Carine Rollandot biztosként.

Van táptalaja a modellnek más országban is

A sok szempontból élen járó Párizs “15 perces városok” programja más ország városainak is csábító. Madrid, Milánó, Ottawa és Seattle egyike azoknak, akik
bejelentették, hogy a megközelítés nekik is kedvükre való.
Melbourne hosszú távú stratégiai tervet fogadott el a “20 perces” városrészekről.
A klímaváltozás elleni küzdelemre összpontosító C40 Cities (egy városok által vezetett koalíció – a szerk.) pedig népszerűsíteni kezdte a modellt, mint egy, a Covid-19 utáni gyógyulási tervként bemutatva azt.

Vannak szkeptikusok

Az új fajta városmodellnek nem mindenki örül. Szkeptikusok szerint a már így is jelentős társadalmi ollót a gazdagok és a szegények között csak jobban szélesítheti, a leszakadó rétegek akár rossz orvosi ellátást kaphatnak, mint a belvárosi lakosok. Elisa Pieri, a manchesteri egyetem szociológiai oktatója szerint meg kell győződnünk arról, hogy a kényelem magas színvonalon áll-e. Különben a perifériára szorult városrészeket szörnyű orvosi ellátás és iskolák válthatják fel.

De Carlos Moreno ennél kevésbé borúlátóbb. A 15 perces várost a lakosok vezetik, elsősorban a lakosság számára, a kreativitás és a jólét virágzik. A professzor kiemeli a részvételen alapuló költségvetés-tervezés szerepét, amely 2014 óta lehetővé teszi a lakosok számára, hogy az önkormányzati kiadások 5% -áról szavazzanak Párizsban – ez összesen félmilliárd euró.

“Elegendő finanszírozással és támogatással, a megfelelő módon felhasználva garantálhatjuk, hogy az embereket segítse a program”

– mondja Moreno.

Legfrissebb videók

Magyarország sporthelyzetéről és sportpolitikájáról

Középpontban a magyar sport

Kunhalmi Ágnes: “Lázár János egy okos, de ugyanakkor nagyon veszélyes figura” – Videó

A Reflektorban című műsorunk csütörtöki adásában az MSZP társelnöke, Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselő volt a vendégünk.

Legújabb podcastünk

audio

Tabumentes #7 – Kapitalizmus a 21. században

A Tabumentes Podcast 7. adásában a kapitalizmus 21.századi formáját vizsgáltuk. Mi a termelés és a környezeti válság kapcsolata? Működik a verseny a neoliberalizmusban? Mi az állam szerepe? Hogyan kellene megreformálnunk a neoliberális kapitalizmust?

Hírlevél

Kövess minket!

13,452lájkolóTetszik
823követőkövető
9követőkövető
2,300feliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb cikkek

Így emészti fel a politika és a rozsda a Lánchidat (videó)

A koronavírus, és az önkormányzati elvonások csak mélyítettek a Lánchíd körüli vitában.