fbpx

Füled érjen bokáig, Budapest!

1873. november 17-én a három városrész, Pest, Buda és Óbuda egyesülésével megszületett a ma is ismert Budapest. Szeretett fővárosunk 147. születésnapja alkalmából összegyűjtöttünk néhány olyan érdekességet, amelyek meghatározzák a város jellegzetességét.

Budapest, a fürdők városa

Ez nem csupán egy szájról szájra terjedő elnevezés, ugyanis Budapest 1937 óta hivatalosan is a Nemzetközi Fürdőszövetség állandó székhelye. A világ összes nagyvárosa közül Budapesten található a legtöbb fürdő, és ez bizony az idelátogató turisták figyelmét sem kerüli el. A fürdők ilyen magas számú jelenléte egyébként két fő oknak köszönhető. Egyrészt, a város területén, sőt általában az egész országban kiugróan sok természetes gyógy- és termálvíz, forrás található, amely már önmagában egyedülálló értéket képvisel. 118 fúrt kút és természetes forrás lelhető fel csak Budapesten, amelyek összesítve nagyjából napi 70 millió liter vizet szolgáltatnak. Ezen kívül a török hódoltságnak is igen nagy szerepe volt a fürdőkultúra kialakulásában, hiszen az iszlámban fontos vallási jelentősége van a fürdők használatának. A törökök itt-tartózkodásuk idején rengeteg fürdőt építettek, és ennek következtében a fürdőzés hagyománya a magyar kultúrkörbe is beépült, manapság pedig már szerves része hazánk imázsának.

Andrássy út

A főváros méltán híres sugárútja az alatta futó kisföldalattival és a végén díszelgő Hősök terével együtt mára már az UNESCO világörökség része. Az Andrássy utat 1876-ban adták át, a kisföldalattit pedig, amely egyébként Európában az első földalatti villamosvasút, 1896-ban. Az út mentén leginkább neoreneszánsz stílusban épült lakóházak és villák találhatóak, amelyek egyedi, azonnal felismerhető összképet biztosítanak. Itt található az operaház, a Liszt Ferenc Tér, a Párizsi Nagyáruház, a Terror Háza, illetve rengeteg luxusmárka-üzlet, menő kávézó, és a belvárosi hangulattól meglehetősen eltérő hangulatos kertek. Karácsonykor a az út két oldalán húzódó sétány fáinak törzsét égősorral díszítik az ünnepi hangulat jegyében, még különlegesebbé varázsolva ezt az eleve elragadó környéket.

A Szent-Gellért szobor

Jankovits Gyula 7 méter magas szobra Szent Gellért püspököt ábrázolja kezében az ég felé tartott keresztjével. Gellért a pogány magyarság keresztény hitre térítésén munkálkodott Szent István uralkodásának idején, azonban a király halálával a pogányok kezére került, akik egy szöges hordóba zárva gurították le őt a hegyről. Állítólag szobrát pontosan a Gellért-hegy azon pontján emelték, amelyen a püspök vértanúhalált halt.

Keleti, Nyugati, Déli… Északi?!

Budapest négy legnagyobb pályaudvara a Keleti, a Nyugati, a Déli Pályaudvar, illetve a Kelenföld Vasútállomás. Na de miért nincsen Északi Pályaudvarunk? A Déli Pályaudvar nevét nem az elhelyezkedésének, hanem a tulajdonos Déli Vasúttársaságnak köszönheti. A Nyugati és a Keleti Pályaudvar neve azonban már az állomásról induló vonatok célpontjára utal; a Nyugatiból a századforduló utasa leginkább Bécsbe és Párizsba indulhatott, míg a Keletiből a Balkán irányába. Az Északi Vasúttársaság 1863-ban kezdte el építeni saját pályaudvarát, amely Budapestet és Salgótarjánt kötötte össze, és szénszállításra használták. A társaság később azonban csődbe ment, így a MÁV lett az új tulajdonos, akik által Losoncot is hozzákötve az útvonalhoz a személyforgalom is lehetségessé vált, ez azonban kisebb-nagyobb megszakításokkal csupán 2005-ig tartott. A közhiedelemmel ellentétben tehát nem a Kelenföld Vasútállomás az Északi Pályaudvar megfelelője.

Romkocsmák kultusza

Végezetül egy, az előzőektől kissé eltérő, mára mégis Budapest egyik megkerülhetetlenül sajátos jelenségéről is beszélnünk kell: a romkocsmákról. A romkocsma ugyanis hungarikum. A 2000-es évek elejére Budapest belvárosában számos régi, felújításra váró bérház maradt üresen, amelyeket elhanyagolt állapotuk miatt feltűnően olcsón lehetett kibérelni. Ezt a nem mindennapi lehetőséget kihasználva alapította meg Magyarország első romkocsmáját, a Szimpla kertet 2001-ben négy bölcsész fiatal, amely napjainkra a “műfaj nagyöregje” és legnevezetesebbje lett. A romkocsma általános koncepciója egyszerű: romos, kihalt, lepusztult épületeket és helyiségeket rendeznek be káoszos, eklektikus, ám mégis vidám és hangulatos stílusban, ahol az embernek azonnal kedve szottyan legurítani egy jó korsó sört. Mára már rengeteg hasonló hely nyílt Budapest belvárosában, és ezek az egyedi atmoszférájú vendéglátóhelyek olyannyira népszerűvé váltak, hogy sok fiatal turista csupán emiatt látogat el a magyar fővárosba.

Legfrissebb videók

Az átlagkereset is kevés az e-biciklikhez (videó)

Hiába az állami támogatás, ha az átlagkereseted bánja.

Ungár Péter: Egy politikusnak nem feltétlenül az a dolga, hogy morális példát mutasson – Videó

A Jövő TV politikai és közéleti kibeszélőjében, a Reflektorban című műsorunk csütörtöki adásában Ungár Péterrel, az LMP országgyűlési képviselőjével beszélgettünk.

Legújabb podcastünk

audio

Tabumentes #7 – Kapitalizmus a 21. században

A Tabumentes Podcast 7. adásában a kapitalizmus 21.századi formáját vizsgáltuk. Mi a termelés és a környezeti válság kapcsolata? Működik a verseny a neoliberalizmusban? Mi az állam szerepe? Hogyan kellene megreformálnunk a neoliberális kapitalizmust?

Hírlevél

Kövess minket!

13,452lájkolóTetszik
748követőkövető
9követőkövető
2,200feliratkozóFeliratkozás

Legfrissebb cikkek

Fekete-Győr futásra hívta Németh Szilárdot és Budai Gyulát

A pártelnök szerint a kormánypárti, mellüket döngetők harminc métert nem tudnak egyben lefutni