fbpx

A vírus adja vissza a politikusok becsületét

Az egyik legnagyobb közhely, hogy válságban van szükség vezetőre. Ha a politikai folyamatok a normális medrükben folynak, akkor tulajdonképpen csak egy menedzserre van szükség, aki a meglévő keretek között igazgatja az országát. Vagy még erre sem.

A 2008-as gazdasági válság óta nem nézett szembe a legtöbb ország, így a legtöbb politikus sem komolyabb kihívással, ennek pedig magától értetődő következménye volt, hogy a politikai vezetők szerepe is leértékelődött. Miért érdekelne bárkit, hogy mit mond pár unalmas politikus, ha az emberek többségének életére nincs hatással? A világ egyre bonyolultabb, egyre több dologra kell figyelnünk, egyre több folyamatot kell megértenünk, így pedig egyre inkább szelektálunk. Kétféleképpen lehet elnyerni a figyelmünket: vagy azzal, hogy valami fontosat mutatnak nekünk, ami hatással van az életünkre, vagy ennek pontosan az ellenkezőjével, valami olyannal, ami pont a mindennapi nyűgök közül segít minket kiszakadni, szórakoztat minket.

A 2010-es évek populista politikusai arra éreztek rá, hogy nagyon nehezen tudnak olyat tenni, ami ténylegesen hatással van az emberek többségének életére. Viszont a politikai pozíciók elnyeréséhez szükség van figyelemre, azt pedig sokkal egyszerűbb elnyerni a fent említett két eset közül a szórakoztató ág betöltésével. Ráadásul a közösségi médiumok segítségével eljött egy olyan korszak, amelyben egyszerűbb eljuttatni bárkinek bármilyen üzenetet gyakorlatilag akárhova, mint előtte bármikor volt. Ma már nincsenek „kapuőrként” nyomtatott újságok vagy TV adók, amik megszűrik a híreket, elvégzik a „fact checket”, ha valaki olyat twittel ki, amivel felhívja magára a figyelmet, akkor milliókhoz juthat el seperc alatt.

Magyarországon a 2010 óta tartó „Orbán-korszakban” érdemi politikai események gyakorlatilag csak az első ciklusban történtek. Akkor alakította át úgy a Fidesz a magyar politikai berendezkedést,  hogy teljesen le tudja uralni a politikát, a gazdaságot, de még részben a civil és a kulturális szférát is. Azóta csak kommunikációs kormányzás zajlik. Ha 2014 óta Deutsch Tamás lenne Magyarország miniszterelnöke, nem látnánk érdemi különbséget a mindennapi életünkben. Akit érdekel a politika, annak annyi változás lenne, hogy a miniszterelnök magvas gondolataihoz itthon is a Twittert kéne figyelni, nem pedig a Kossuth Rádiót.

Ebben a celeb-politizálásban pedig kétségtelenül jó volt Donald Trump. Idén év elején úgy tűnt, hogy a demokrata elnökjelöltek csak azért versengenek, hogy kit verjen majd meg simán a november 3-ai választáson Trump. A gazdaság kifejezetten jól működött, a munkanélküliség rekord alacsony közeli állapotban volt, az amerikai választók túlnyomó többségének pedig ez bőven elég volt. Az elnöknek pedig mindehhez nem kellett mást csinálnia, mint twittelnie és golfoznia.

Aztán jött a koronavírus.

Hirtelen mindenki a vezetőkre kezdett tekinteni, mert jött egy olyan válság, ami kilökte a politikai folyamatokat a megszokott medrükből, erre pedig nem volt megszokott válasz. Gyorsan kellett dönteni, méghozzá úgy, hogy akár pár nap hezitálás is emberek életébe került. Ilyen helyzetekben nem csak a celeb-politikusok, de a menedzser típusú vezetők is bukni szoktak. Viszont a politikusok is ekkor válhatnak valódi vezetőkké, ekkor van arra esélyük, hogy valódi hatással legyenek a történelem menetére, akár milliók életére is. Nem véletlenül a világ összes történelem könyvének a főszereplői azok a politikusok, akik válságokban emelkedtek fel.

Ezért gondolom azt, hogy kevés jobb dolog történhetett volna az emberiséggel 2020-ban, mint az, hogy egy ilyen válságos időszakban a világ vezető hatalmának élére egy olyan politikai rutinnal rendelkező elnök került, amilyen az USA-ban utoljára idősebb George Bush volt. Kína alkalmatlan a világ vezetésére, ezt mi sem bizonyíthatja jobban, mint a mostani válság, ami miattuk alakult ki. (Most azon lehet vitatkozni, hogy szándékosan, vagy csak szimplán töketlenkedés miatt nem hozott tavaly október-november tájékán szükséges döntéseket a Kínai Kommunista Párt vezetése, de a lényegen ez nem változtat.) Vezetőre viszont nem csak az egyes országoknak, de a világnak is szüksége van válságban, Joe Biden és az USA pedig erre a lehető legjobb Magyarországnak is.

Ezt a cikket nem arra szántam, hogy leírhassam: Deutsch Tamás is lehetne Magyarország miniszterelnöke (bár azt hiszem, ezt még eddig nem sokan írták le…). Hanem arra, hogy levonjuk Trump felemelkedésének és bukásának a legfőbb tanulságait, amik hazánkra is kihatással vannak.

És ebből az aspektusból legalább annyira fontos, ha nem fontosabb a fent leírtakhoz képest, az amerikai politikai berendezkedés megértése. Mert Trump nem csak twitteléssel és golfozással töltötte volna az idejét, hanem valós politika átalakításokba is belefogott volna, amely a hatalma bebiztosításához lett volna szükséges, csak éppen ezt a sokat megélt politikai rendszer megakadályozta.

Érdemes visszaemlékezni arra, hogy beiktatása után, 2017 januárjában, Trump megtiltotta hét muszlim államból a beutazást az Egyesült Államok területére. Ám egy seattle-i ügyész, James Robart, felfüggesztette Washington államra vonatkozólag a rendeletet, mert az állam törvényeit sértette a rendelet, így pedig az egész Államok területére be lehetett már menni a kipécézett hét országból is. Gondoljunk bele: ez olyan, mintha a szegedi ügyész felfüggesztené a tranzitzóna működését, mert az jogokat sért (ami egyébként igaz, mert az ottani menekültekkel való bánásmód nemzetközi jogokba ütközik). És ez csak egy példa volt, a Kongresszus (és főleg a 2018 óta demokrata többségű Képviselőház) többször is megakadályozta Trumpot abban, hogy önkényuralmi eszközökkel éljen.

Ezek azok a fékek és ellensúlyok, amik egy politikai rendszert stabillá tesznek. Nem véletlenül az amerikai a világ egyik (a brit mellett) legstabilabb politikai berendezkedése. Mert a rendszer lényege arra épül, hogy a politikusok (és az emberek) gyarlók, ha lehetőségük van rá, abszolút hatalomra törnek, ezért olyan rendszert kell felépíteni, ami a sok közvetlenül választott „erős ember” által egymásnak is korlatokat szab a vezetőknek. Így nem tud kialakulni a politikai szférán belül egy erős hatalmi koncentráció, ezáltal pedig nem tudja átterjeszteni a politika a hatalmát a gazdasági és a civil, illetve kulturális szférára.

Ha Magyarországon a mostani válság miatt bukni fog a Fidesz, akkor kulcsfontosságú lesz az erős fékek és ellensúlyok rendszerének kiépítése, ami elmaradt a 89-90-es rendszerváltozásnál (annak a rendszernek a legnagyobb gyengesége pont az lett, hogy kétharmaddal totális hatalomra lehet törni).

Így nem csak az Egyesült Államok új vezetője, Joe Biden, de az amerikai politikai rendszer is példát mutathat nekünk, magyaroknak is. Reméljük, 2022-ben Magyarországon is megkapjuk a lehetőséget arra, hogy helyreállítsuk a politikusok becsületét!

Legfrissebb videók

“Fontos beszélni a termékenységtudatról” – Interjú Cserháti-Herold Jankával (videó)

Mai adásunkban Cserháti-Herold Janka termékenységtudat-oktatóval beszélgettünk.

“Sokszor hiszik azt, hogy a sérülteket pátyolgatni kell, pedig nem” – Nem Adom Fel Kávézó (videó)

A fogyatékossággal élők integrálása fontos misszió, amelynek a Nem Adom Fel Kávézó az egyik alappillére Budapesten.

Hírlevél

Kövess minket!

13,452lájkolóTetszik
748követőkövető
7követőkövető
2,140feliratkozóFeliratkozás

Választás 2022

Legfrissebb cikkek