A Semmelweis Egyetem kutatóinak először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni – olvasható az egyetem oldalán. A kutatás eredményei szerint a vírus maga öngyógyító, és az egyik legrugalmasabb, ember által ismert biológiai organizmus lehet.
Az elmúlt fél évben rengeteg vizsgálatot végeztek a koronavírus megismerését célozva, de még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés a vírust illetően. A dr. Kellermayer Miklós – a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja – által vezetett munkacsoport a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának kutatóival együtt megvizsgálta a koronavírus szerkezetét.
A vizsgálat során kimutatták, hogy a vírust koronaszerűen borító tüskék rendkívül mozgékonyak, az organizmus pedig különösen ellenálló: alakja könnyedén összenyomható, de gumilabdaszerűen helyreáll, a fizikai behatás pedig nem tesz kárt sem a struktúrájában, sem pedig a tartalmában. A munkacsoport vezetője szerint a vírus mechanikai és öngyógyító tulajdonságai biztosíthatják a környezeti körülmények széles köréhez való alkalmazkodást, ami a vírus szokatlanul nagy fertőzőképességében is közrejátszhat.
A Semmelweis Egyetem kutatóinak vizsgálata azért is számít egyedülállónak, mert eddig csak inaktivált, kémiailag kezelt vagy fagyasztott mintán készült, ezzel szemben a magyar kutatócsoport aktív és fertőzőképes koronavírust vizsgált – amelyre az atomi erőmikroszkóp (AFM) adott lehetőséget, ugyanis egyedül ez a műszer képes arra, hogy natív kórokozókról nagyfelbontású képeket készítsen.
A magyar kutatócsoport a vizsgálat során a kb. 80 nanométer szélességű SARS-CoV-2 részecskét egy ettől is kisebb tűvel szúrta meg. A tű hegyét a vírus tetejétől az aljáig nyomták, amitől az összenyomódott, majd a tű eltávolításakor azonnal visszapattant. Ezt száz alkalommal megismételték ugyanazon az organizmuson, ám a vírus szinte teljesen sértetlen maradt. Mindez azt bizonyítja, hogy a SARS-CoV-2 lehet az ember által ismert, fizikailag egyik legrugalmasabb és legellenálóbb vírus.
A Semmelweis Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumának kutatói az organizmus szerkezetének egyéb tulajdonságait is megvizsgálták. A vírusok a gazdatestet elhagyva általában sebezhetővé válnak, a SARS-CoV-2 azonban tárgyak felületén megtapadva is hosszú ideig fertőzőképes maradhat.
Korábbi kutatások szerint a vírus külsejét 24, vagy akár 40 tüske is boríthatja, ám a magyar kutatók által vizsgált organizmus 61 tüskével rendelkezett. Dr. Kellermayer Miklós szerint ez is bizonyítja, hogy a vírus szerkezetének változékonysága nagyobb lehet, mint azt korábban gondolták. Szintén megvizsgálták a vírus hőellenállását: az eredmények szerint a vírus egyedülálló módon alig változik, ha 10 percen át 90 Celsius fokos hőnek van kitéve, mindössze néhány tüskéjét veszítette el, de a szerkezete sértetlen maradt. Ez magyarázatot adhat arra is, miért maradt fertőzőképes a meleg éghajlatú országokban, vagy a nyári időjárás ellenére is.
